A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 Washington azt fontolgatja, hogy célzott csapásokat mér észak-koreai célpontokra, és abban bízik, hogy emiatt nem robban ki háború a Koreai-félszigeten – jelentette a The Wall Street Journal című amerikai napilapra hivatkozva kedden az Axios című hírportál.

 Az utóbbi évek során a NATO az ukrán válságra hivatkozva fokozta katonai jelenlétét Kelet-Európában. Moszkva számos alkalommal egyértelművé tette, hogy provokációként és fenyegetésként tekint az amerikai fegyveres erők Oroszország határain fokozódó jelenlétére, ami újabb fegyverkezési versenyt idézhet elő.

 Andrian Candu, a moldovai törvényhozás elnöke veszi át Igor Dodon elnök azon feladatait, hogy új kabinet miniszterek kijelölését célzó rendeleteket írjon alá, közölte a ház elnökének sajtószolgálata kommentálva, hogy az alkotmánybíróság döntött az elnök hatáskörének részletes felfüggesztéséről.

 1990-ben, nyugati politikusok ismétlődően sokszor biztosították az akkori szovjet elnököt, Mihail Gorbacsovot, hogy a NATO nem fog terjeszkedni Németország keleti határain túlra, de a berlini fal leomlása után, 10 év elteltével már azonnal megszegték ígéretüket ... 

 Peszkov úgy vélekedett, hogy az egyesült államokbeli "oroszellenes hisztéria", valamint az amerikai tisztségviselők és az Oroszország képviselői közötti állítólagos összejátszás ügyében folytatott nyomozás árt a kétoldalú viszonynak. A szóvivő Donald Trump amerikai elnöknek arra a kijelentésére reagált, amely szerint rossz fényt vet az Egyesült Államokra Robert Mueller különleges ügyész nyomozása a választási Trump-kamánystáb és az oroszok közötti feltételezett együttműködés ügyében, ezért azt jobb lenne mielőbb lezárni.

 Az amerikai haderő most elrettentésre játszik, azt pedig keménykedéssel lehet elérni. Még ha nem is biztos, hogy ez a 4500 katona elég lesz az elrettentéshez. Orosz szempontból mindenesetre egészen más lerohanni egy olyan európai országot, ami nem csak NATO-tag, de ahol nyíltan állomásoznak amerikai katonák. Ettől még persze nincs konkrét veszélye annak, hogy Oroszország tényleg lerohanjon egy kelet-európai országot. Amerika és Oroszország majdnem szembekerültek Szíriában. Az, hogy végül ez nem történt meg, két dolognak köszönhető:

• Oroszország az orosz vadászgép lelövése után nem támadta meg Törökországot, sőt.
• Az Egyesült Államok pedig nem igazán választott oldalt a szír polgárháborúban, ami stratégiailag nem sikeres hozzáállás, de az amerikai-orosz háború elkerülésének szempontjából jó döntés volt.

 Eddigi legélesebb bírálatát fogalmazta meg Donald Trump amerikai elnökkel szemben James Clapper, aki korábban az Egyesült Államok több hírszerző ügynökségét vezette demokrata és republikánus elnök adminisztrációjában is - derül ki a Business Insider cikkéből. Véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő úgy bánik Trumppal, ahogy egy hírszerzőtiszt kezeli a célszemélyeket, akiket manipulálni akar.

 Az orosz lap értesülései szerint a szíriai vezetés hozzájárult, hogyKína elit alakulatokat küldjön a Szíriában tevékenykedő iszlamista csoportok ellen.

A megállapodást a szíriai elnök poltikai tanácsadója Bouthaina Shaaban és Wang Yi kínai külügyminiszter között lezajlott tárgyalás után kötötték meg.

 Shaaban nemrégiben Kínába utazott ahol többek között a távol-keleti ország katonai vezetőivel is találkozott, akiknek beszámolt a Szíriában tevékenykedő kínai származású iszlamista csoportokról.

 Amerikai tábornok Norvégiában: információs-politikai harcot vívni vagyunk itt, de rövidesen jön a nagy, az igazi háború Kisebb diplomáciai botrány van kialakulóban Robert Neller tábornok, az amerikai tengerészgyalogság első számú vezetője norvégiai látogatásából. A tábornok a trondheimi bázis 300 fős tengerészgyalogos különítménye előtt arról beszélt, hogy ők már a puszta jelenlétükkel egy információs-politikai háborúban vesznek részt, de arra kell felkészülniük, hogy ezt hamarosan valódi háború váltja fel. A katonákat januárban telepítették a norvégiai bázisra, hogy a NATO észak-európai műveleteit támogassák.

 A FAS összeállítása szerint egy repülőgép-hordozó hajó több mint 6 milliárd dollárba kerül, egy tengeralattjáró viszont csupán 250 millió dollárba, mégis sakkban tud tartani egy repülőgép-hordozót. Ezért Vlagyimir Putyin orosz elnök hazája tengeralattjáró flottájának fejlesztésére összpontosított, amikor az orosz haderő gyengeségeire rávilágító 2008-as orosz-grúz háború után elhatározta, hogy megerősíti az ország haderejét.
Ennek a törekvésnek az egyik eredménye a Krasznojarszk nevű tengeralattjáró, amely az idén májustól augusztusig a Földközi-tengeren tevékenykedett és nukleáris töltet célba juttatására is alkalmas rakétarendszerével több csapást mért az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szíriai állásaira.