A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 a Zapad-hadgyakorlaton részt vevő erők létszámára, amely több mint százezer.

A manőverekről múlt héten Bakuban egyeztetett Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Petr Pavel, a NATO katonai bizottságának elnöke. Geraszimov hangsúlyozta a manőverek előre tervezett és védelmi jellegét, valamint azt, hogy azok nem irányulnak harmadik ország ellen. Az orosz tábornok szerint a Zapad-2017 senki ellen sem irányul, annak célja az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam biztonságának szavatolása.

 Az orosz honvédelmi tárca szerint a csütörtökön kezdődött egyhetes, védelmi és terrorelhárító jellegűnek mondott hadgyakorlaton mintegy 12 700 katona, 680 harcjármű, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt, Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában, a Kalinyingrádi, a Leningrádi és Pszkovi megyében. Moszkva mintegy 5,5 ezer, Minszk pedig mintegy 7,2 ezer katonát mozgósított.

 Kína és Oroszország ma közös tengeri hadgyakorlatot tartottak Észak-Korea partjainál, közölte a Xinhua hírügynökség, amely azonban a gyakorlatot nem hozta összefüggésbe a koreai válsággal.

A Reuters hírügynökség azt írja, hogy a hadgyakorlatra azután került sor, hogy tovább nőtt a nemzetközi feszültség Észak-Korea pénteki rakétakísérlete miatt, amely során egy ballisztikus lövedék elrepült Japán felett.

 A Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórum múlt héten tartott plenáris ülésén Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy nem lesz egy újabb nagyszabású katonai konfliktus a Koreai-félszigeten. Anatolij Wasserman Orosz politikai megfigyelő elmagyarázza, hogy mi az, amit az orosz elnök tud, sok megfigyelő viszont nem.

 Washington először 2015-ben javasolt szövetségeseinek fegyverszállítást Ukrajna számára, de azt Berlin és Párizs megvétózta, attól tartva, hogy az háborúhoz vezethet Moszkvával. Napjainkban viszont már más szelek fújnak Washingtonban, ahol a cél az európai szövetségesek megosztása azért, hogy megakadályozzák az eurázsia tengely kialakítását. Ennek már része volt az újabb amerikai szankciók júniusi bevezetése Moszkva ellen.

 Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a bejelentést úgy kommentálta, hogy Washington, a “színes forradalmak” szervezésének logikáját követve, újabb kísérletet tesz arra, hogy az orosz állampolgárok körében elégedetlenséget szítson saját kormányukkal szemben.

 „Amint az (Vlagyimir Putyin) elnök nem egyszer kijelentette, mi nem keressük a viszályt az Egyesült Államokkal. Mindig barátsággal viszonyultunk az amerikai néphez, most is nyitottak vagyunk a konstruktív együttműködésre ott, ahol az megfelel az orosz érdekeknek” – jelentette ki az orosz diplomáciai tárca vezetője a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Egyetemén (MGIMO), a tanintézmény diákjaival a tanévkezdés alkalmából megtartott hagyományos találkozóján.

„Őszintén akarjuk, hogy normalizálódjon a kétoldalú politikai légkör. De mint tudják, a tangóhoz ketten kellenek. Egyelőre szerintem amerikai partnereink időről időre egyéni brake dance-et mutatnak be” – fogalmazott a miniszter.

 Oroszország az események bármilyen alakulása esetén képes megvédeni szuverenitását és biztonságát a NATO-val szemben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában. A politikus hangsúlyozta: Moszkva számára „különösen riasztó”, hogy a NATO az euroatlanti térségben „kitartó erőfeszítéseket” tesz a katonapolitikai helyzet megváltoztatására, beleértve a szövetség katonai jelenlétének és infrastruktúrájának megerősítését az orosz határok közelében.

 Oroszország és Irán 2016-ban megállapodott arról, hogy a kétoldalú kereskedelemben a dollár használatát fokozatosan beszüntetik és ehelyett csak a két ország nemzeti fizetőeszközét használják. Irán később számos más együttműködési projekt iránt is kifejezte érdeklődését, többek közt a Sanghaj Együttműködési Szervezet, az Eurázsiai Unió és a kínai Új Selyemút projektjeivel kapcsolatban jelezte érdekeltségét.