Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A III. Világháborúhoz vezető út

Cikkek

Az amerikai ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy készek további cselekvésre Szíriában

2017.04.08

 Az alt right/újjobboldal, illetve ehhez közeli körök egyik legtöbbet hangoztatott érve a kampány alatt az volt, hogy  azért kell Trump, mert Hillary Clintonnal ellentétben ő nem viszi háborúba az országot. Most egyébként nemcsak ezt kérik számon, hanem konkrétan kamunak tartják Aszad vegyi fegyveres támadását is. Az Infowars szerint Soros György által támogatott szervezetek "false flag"-akciójáról van szó, amivel az amerikai beavatkozást akarták kiprovokálni. 

Maga Trump twittelt néhány olyat korábban, aminek szöges ellentéte a mostani lépés. 2013-ban, még inkább a tévévilág sztárjaként mint politikusként azt üzente Obamának, hatalmas hiba lenne megtámadni Szíriát, pláne kongresszusi felhatalmazás nélkül. Igaz, 2013-ban írt olyat is:

"Nem támadnám meg Szíriát, de ha igen, az meglepetés lenne, és nem fecsegnék róla előtte a médiának." (BuzzfeedNew York Times)

 

Trump Szíriában olyat lépett, amit Obama nem akart, Görögország tiltakozik

2017.04.07

 Az orosz elnök kimondatlanul abban bízott, hogy a kelet-ukrajnai konfliktust és az egyoldalúan annektált Krím ügyét Moszkvának kedvezően viszonylag gyorsan rendezhetik, és Washington érdemben lépni fog az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók feloldásában. Hogy ez mennyire volt megalapozott, mennyire hitte el ezt valóban a Kreml és mennyire csak a sajtóban – más előjellel, de nyugaton és keleten egyaránt – fúvódott nagyra ez a remény az kérdés, de az bizonyos, hogy Trump mindezt nagyrészt elsöpörte, amikor egyértelműen kiállt amellett, hogy Oroszországnak vissza kell adnia a Krímet, másképp nem számíthat rendezésre.

 

Kanadai kollágájával tárgyalt az ukrán védelmi miniszter

2017.04.04

 A nagykövetség beszámolója alapján ez lehetőséget nyújt arra, hogy az ukrán hadsereg korszerűbb katonai eszközöket szerezzen a kanadaiaktól. A megállapodás öt fontos irányvonalban köthet össze: védelmi kutatások, fejlesztés és gyártás, logisztika, védelmi politika, katonai oktatás

 

Csak megszerezték az oroszok – izraeli eredetű Heron drónt kaptak lencsevégre Taganrog repülőterén

2017.04.04

 Az IAI (Israel Aerospace Industries) által létrehozott pilóta nélküli eszköz márpedig a komolyabb kategória kiemelkedő képviselője: a Heron drón MALE (Medium-Altitude Long-Endurance – közepes magasságban hosszú ideig járőrözni képes) besorolású, mely akár 52 órát is képes a levegőben egyhuzamban eltölteni, maximum 10.5 kilométeres magasságban. Mint a legtöbb izraeli haditechnikával, már ezzel is sok harctéri tapasztalat gyűlt össze, és nem csak a zsidó állam részéről, hanem a több mint tíz külföldi vevő irányából is. Éppen a sok alkalmazó ország ténye veti fel annak lehetőségét, hogy Oroszország az IAI valamelyik külföldi kliensétől jutott hozzá a légi robothoz. 

 

Lesz-e háború az USA és Kína között?

2017.04.04

Több mint 2400 évvel ezelőtt, az athéni történész Thuküdidész a Spárta és Athén közötti háború okait felidézve, egyszersmind nagyszerű leírását adta meg annak is, hogy a mai napig mi a nagyhatalmak közötti háborús konfliktusok kirobbanásának a legfőbb oka :

Athén felemelkedése és a félelemnek az az érzése amit ez Spártában keltett, az ösztökélte arra Spártát, hogy elkerülhetetlenné tegye a háborút.

 

A Harvard Egyetem Belfer Tudományos és Nemzetközi Ügyek Központja által történeti távlatban elvégzett  összehasonlító tudományos elemzés szerint, az elmúlt 500 évben 16-ból 12 esetben háború lett annak a következménye amikor a nagyhatalmak elsőségének a kérdése komolyan felmerült.

 

Eljött a hibrid háborúk kora

2017.04.02

 A háború szabályai megváltoztak az utóbbi években. Megnőtt a nem-katonai eszközök szerepe a stratégiai és politikai célok elérésében – sőt, több esetben hatékonyságukat tekintve a fegyverek erejét is meghaladják. A hibrid hadviselés egyesíti a hagyományos, az irreguláris és a kiber-hadviselést. Az új hadviselési forma elmossa a határokat a háború és béke formális megkülönböztetése között – sőt a háború megindítását már gyakran nem is kísérik formális hadüzenetek. Az új, "gerilla geopolitikai hadviselés" eszköztárába tartozik a kitalált propaganda, a letagadható erők bevetése, a hírszerzés, a kisebbségek mobilizációja az ellenséges területen és a terrorizmus.

 

Közép-Európa biztonságpolitikai kihívásai: Két nagyhatalom versengésének lehetünk tanúi

2017.04.01

 Oroszország nyugati határainál hadrendbe állított, bevethető állomány nagysága nagyjából 300 ezer fő, ehhez képest a balti országok hadseregei a NATO zászlóaljaival kiegészülve nem tűnnek jelentősnek.

A Balti országok esetében nagy hangsúlyt kap az orosz hibrid hadviseléstől való félelem. Ahogy a beszélgetésből kiderült, ez az információs hadviselés és az orosz kisebbségek mobilizálásának ötvözete. Póti László szerint az orosz kisebbségtől való félelem nem annyira megalapozott, hiszen a baltikumi oroszok mégiscsak uniós állampolgárok, így nehezen képzelhető el, hogy a Krím sorsára jutna a Baltikum is, eleve kétséges, hogy a mozgósítható baltikumi orosz kisebbség elérné a kritikus tömeget ehhez. Az orosz kisebbségtől való félelem mögött inkább belpolitikai motivációk húzódna meg.

 

Putyin mozgósít! Háborúra készül Oroszország – közel egy katonai összecsapás!

2017.03.29

 Nő a katonai feszültség Oslo és Moszkva között. A három norvég radar-állomásnak fontos szerepe van az esetlegesen a kontinentális USA felé haladó orosz rakéták felderítésében és elfogásában. Svédország és Finnország is teljesen új fejezetet nyitott védelempolitikájában az ukrajnai fejlemények óta.

Oroszország válaszlépéseket helyezett kilátásba, ha Norvégia csatlakozik a NATO rakétavédelmi (BMD) terveihez. Oslo már idén tervezi a csatlakozását és egyben agresszívabb katona-politikát alakít ki. Norvégia jelenleg egy főre jutóan a világ hatodik legnagyobb összegét költi védelmi kiadásokra az USA, Izrael és az Arab-öböl országai után.

 

Küföldi katonák haladnak át Szlovákián

2017.03.28

 2017. március 27. hétfő - 17:55

Ezen a héten ismét katonai eszközök haladnák át Szlovákián. Ahogy Danka Capáková honvédelmi minisztérium szóvivője közölte, a szövetséges erők 15 közúti konvojáról van szó.

 

KÍNA ÉS OROSZORSZÁG ELŐKÉSZÍTI KILÉPÉSÉT A DOLLÁR-RENDSZERBŐL

2017.03.27

Képtalálat a következőre: „putin and chinese president” Kína és Oroszország konkrét előkészületeket tesz, hogy kiszálljanak a dollár-rendszerből, kezdi beszámolóját a független német gazdasági-politikai hírportál. Amerikai állampapírokat adnak el és növelik aranytartalékukat. Ezen túlmenően Oroszország már felkészült saját fizetési rendszerével,hogy a nemzetközi SWIFT-rendszertől függetlenítse magát.

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81 | 82 | 83

Következő »