Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A III. Világháborúhoz vezető út

Cikkek

A kínai elnök kiadta a harckészültséget az USA miatt - Háború lehet a Dél-Kínai-tengeren is

2016.07.13

 Miután az USA haditengerészete és hadihajói rendszeresen megsértik és provokálják a kínai hadsereget a Dél-Kínai-tengeren, ezért tavaly októberben már figyelmeztette a kínai kormány az amerikai hadvezetést, hogy

"Kínát nem lehet megfélemlíteni azzal, hogy megvívjon egy háborút az USA-val". 


Akkor a USS Lassen rakétahordozó romboló okozta az incidenst, amikor 12 tengeri mérföld mélyen behatolt kínai területre a Subi és Mischlef korallzátonyoknál és a Spratly-szigeteknél. Ez utóbbihoz a kínaiak hadi támaszpontokat is telepítettek korábban.

 

Mit akar Putyin ? - Az ukrán konfliktus a Föld jövőjéről szól - Rostislav Ischenko elemzése

2016.07.13

 Amerika számára csak a második lehetőség adódik, ami olyan öreg, mint az országút. Ezek szerint, ami nem védhető, és az amit az ellenség el fogja foglalni, olyan mértékben kell elpusztítani, amennyire csak lehetséges annak érdekében, hogy az ellenség számára a győzelem drágább legyen, mint a vereség, mivel az elfoglalt területeket helyre kell állítani felhasználva a rendelkezésére álló erőforrásokat. Ezért aztán az Egyesült Államok politikai szövegelésen túl nem ad semmi más segítséget, miközben arra biztatja Kijevet, hogy terjessze ki a polgárháborút az egész országra.

Ukrajnát fel kell perzselni, nemcsak Donyecket és Luganszkot, de Kijevet és Lvovot is. A feladat egyszerű: a szociális létesítmények maradandó felszámolása, hogy a népesség lezuhanjon a puszta túlélés szintjére. Így az ukrán milliók éhező, kétségbeesett, de nyakig felfegyverzett tömegekké válnak, akik egymást fogják ölni egy tál élelemért. 

Ennek a megakadályozásának egyetlen egy módja van, egy komoly méretű, nemzetközi katonai beavatkozás (pusztán katonai nem lenne elégséges) és komoly méretű gazdasági segély, ami lehetővé tenné a népesség ellátását élelmiszerekkel, majd a gazdaság helyrepofozása, hogy Ukrajna képes legyen ellátni önmagát. Az pedig egyértelmű, hogy a költségeket Oroszországnak kellene állnia. Putyin tisztában van azzal, hogy nem csak az orosz költségvetés, de a népesség erőforrás tartalékai, beleértve a katonait is, belerokkannának és talán nem is lenne elég. Éppen ezért a cél az, hogy Ukrajna ne bomoljon fel, még mielőtt a karhatalom a helyzet urává nem válik. 

 

Akinek esetleg még elintézetlen dolga van még az atomcsapások előtt tegye rendbe most

2016.07.12

 Egyértelmű helyzet állt elő. Oroszország kényszerhelyzetbe került. De a NATO is. Össze kell csapniuk. Az Egyesült Államok hozzá van szokva ahhoz, hogy a területén kívül folynak a világháborúk. Ezért nem érzi az Európa atomtemető hamujának a fájdalmát. A harcászati helyzet öngerjesztővé vált, nem lehet sem megállítani, sem visszacsinálni, megy a maga útján. Ha valaki nagyon belegondol, lehetnek tippjei arra a hajnalra, amikor atomháborúra ébred. Nyilván számba veheti, no ezt is megúsztuk, meg ezt is, aztán egyszer csak a hajnali nap helyett, az atomvillanás fénye ébreszti és gyújtja meg a bútorait. Akkor van még néhány perce a lökéshullámig, ami jobb esetben csak az ablakot és nem az egész házat viszi el. Ezért utaltam a címben arra, hogy intézze el mindenki sürgősen a dolgait. Végrendelkezni felesleges, nem lesz kire hagynia a motyóit. Vidám feltámadást! Odaát találkozunk!

 

PUTYIN: NYAKUNKON A NUKLEÁRIS HÁBORÚ

2016.07.12

 “Az iráni fenyegetés gyakorlatilag nem létezik, de a NATO rakétavédelmi rendszert mégis telepítik Európába. Ez is azt bizonyítja, hogy igazunk volt, amikor azt mondtuk, hogy motivációik nem valódiak és nem voltak velünk nyitottak. Állandóan az iráni fenyegetésre mutogatnak, hogy igazolják ezt a rendszert. Még egyszer elmondom: HAZUDTAK NEKÜNK.

Most viszont már a rendszer működik és fel van töltve rakétákkal. Ahogy ti is (újságíróként) tudjátok, ezeket a rakétákat kapszulákba helyezik, amiket a nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákban is használnak. Szóval olyan rakétákkal vannak feltöltve, melyek képesek 500 km mélyen behatolni a területre.

 

GORBACSOV: A NATO A FORRÓ HÁBORÚ FELÉ TART

2016.07.11

 A NATO varsói csúcsértekezletének döntései arról tanúskodnak, hogy a szövetség a hidegháborútól a valóságos háború felé lépett – jelentette ki Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök szombaton az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva.

 “A NATO megkezdte az előkészületeket a hidegháborúnak forró háborúvá történő átalakítására” – fogalmazott a Szovjetunió utolsó elnöke.

“A varsói retorika ordítóan arról árulkodik, hogy szinte hadat akarnak üzenni Oroszországnak. Védelemről beszélnek, miközben ténylegesen már támadó akciókra készülnek” – hangsúlyozta Gorbacsov. A volt szovjet elnök szavai szerint a Varsóban hozott döntések Oroszországot egy növekvő szembenállásba rángatják bele.
“A NATO-tagállamok azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy semmitől sem félnek, és ez nagyon gyanús, ezzel bennünket és az egész világot bele akarják rángatni egy még nagyobb szembenállásba” – mondta Gorbacsov.

A volt szovjet elnök szerint a nemzetközi közösségnek a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kell tennie avégett, hogy megállítsa a háborúba sodródást

 

Jobbik: az amerikai érdek kiszolgálását koordinálják Székesfehérváron

2016.07.10

 A Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint az új létesítmény “veszély esetén megkönnyítené az ország védelmét megerősítő NATO-csapatok érkezését” és nemzetközi hadgyakorlatok koordinálását egyaránt folytatná. Tehát hozzájárul ahhoz, hogy különböző hadgyakorlatokra hivatkozva még több amerikai katona érkezzen térségünkbe. A Jobbik szerint az intézkedés Magyarország szuverenitásának felszámolása, és részvétel egy olyan konfliktus gerjesztésében, aminek léte Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes.

 

Felvonulhatnak a hadosztályok Oroszország határára létrejött a schengeni övezet katonai megfelelője

2016.07.10

 A forrás arról számolt be; amellett, hogy a NATO korlátlan felhatalmazást kap a tagállamok légterének használatára, ugyanezen intézkedés lép érvénybe a tagállamok területeire vonatkozóan; ezentúl a tagállamok hatóságai nem fogják ellenőrizni és hosszadalmas adminisztrációs folyamat során engedélyeztetni a másik tagállamból érkező hadianyag-szállítmányokat, azok ehelyett a tagállamok hozzáférése nélkül juthatnak el az orosz határra.

 

Az USA feszegeti saját korlátait Oroszországgal szemben

2016.07.07

 Valójában Oroszország semmiféle fenyegetést nem jelent Európára nézve. Oroszország nem az ellenségünk! Legalábbis jelenleg még nem, noha az USA és csatlósai által folytatott agresszív kalandorpolitika, a NATO-támaszpontok európai szaporodása és a felelőtlen kardcsörtetés nyomán azzá válhat, a nyugati fősodratú média szüntelen oroszellenes gyűlöletpropagandája (Russia-bashing) pedig már most is ezt a látszatot kelti. Az igazság ezzel szemben az, hogy éppen az Egyesült Államok jelent fenyegetést az orosz államiságra, sőt magára az orosz nemzetre nézve. Putyinnal az élén az orosz vezetés ezért fejleszti haderőit a hidegháború óta sohasem látott mértékben, hogy félreérthetetlenül tudassa: Oroszország megtámadásával az USA a saját létezését teszi kockára. Eddig az orosz vezetés nem gondolta azt, hogy a NATO részéről klasszikus katonai támadás érné, és ezért nem is fejtett ki jelentős erőfeszítést egy fiktív fenyegetés elleni védekezésre. 

 

Putyin közös gazdasági térséget hozna létre az EU-val

2016.06.30

 Azt mondta, a NATO „oroszellenes beállítottságával és konfrontatív lépéseivel igyekszik igazolni létezését”, de Oroszország „tudja, hogyan kell reagálnia erre és nem enged a militarista hevületnek”. Kifogásolta a NATO hadgyakorlatainak megszaporodását, a szövetség hajóinak jelenlétét a Balti- és a Fekete-tengeren, valamint a gyorsreagálású erők és fegyverraktárak lengyelországi és baltikumi megjelenését.

 

Kanada csapatokat küld Kelet-Európába a NATO keretein belül

2016.06.30

 A CBC kanadai televízió információi szerint az észak-atlanti szövetség katonáit valószínűleg Lettországba telepítik. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a jövő héten Lengyelországban tartandó NATO-csúcson tájékoztatja a partnereket a részletekről.    

Harjit Sajjan, Kanada védelmi minisztere és Stéphane Dion külügyminiszter a közös közleményben hangsúlyozza: országuk vállvetve dolgozik NATO-szövetségeseivel azon, hogy mindenféle agressziótól elrettentsenek, és biztosítsák a békét Európában. Ebben Kanada "vezető szerepet" kíván vállalni, és "rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy vezető szerepet vállalhatunk" - szögezi le a két miniszter.    

 

« előző

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 | 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | 77 | 78 | 79 | 80 | 81

Következő »