Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


“UKRAJNA A KULCSA OROSZORSZÁG NAGYSÁGÁNAK?!”

2019.10.31

 

“UKRAJNA A KULCSA OROSZORSZÁG NAGYSÁGÁNAK?!”

A tavalyi év egyik bestsellere, a Máglyatűz angol nyelvű kiadása a Frankfurti Könyvvásáron debütált. A Trianon-szindróma egy nagyon veszélyes, de sajnos közel sem lehetetlen kifutásáról szóló geopolitikai thriller szerzője, Demkó Attila a budapesti bemutatón alapos mítoszpusztítást adott elő Közép-Európa, a Nyugat és Oroszország viszonyáról – írja az Alfahír.

„A Máglyatüzet elsősorban azért írtam meg, hogy kicsit jobban képbe kerüljünk saját helyünkről a világban, és tisztábban lássuk a nagypolitika döntései mögötti motivációkat” – hangsúlyozta a szerző.

A regény egyik kulcsszereplője az orosz elnök, aki a szovjet birodalmiság gondolatában nőtt fel, és töltötte el élete első felét. Ebben osztozik vele népének nagy többsége is, akik abban a hitben éltek évtizedeken át, hogy a beloruszokkal és ukránokkal lényegében egy nemzetet alkotnak.

Nagyon nehezen dolgozzák fel, hogy az ukránok, és egyre nagyobb számban a beloruszok sem érzik már ezt így.

Kijevnek a 2010-es évek elején kibontakozó határozott nyugati irányba fordulása ezt alapjaiban kérdőjelezte meg, s a 2014-ben kirobbant konfliktusnak ez volt az egyik fontos eredője.

Hozzátette: természetesen a Kremlnek kifejezetten racionális mozgatórugói is vannak.

Sok geopolitikai elemző szerint Ukrajna a kulcsa Oroszország nagyságának,

ezért Moszkva három évtizede arra törekszik, hogy saját érdekszférájában tartsa, hosszú távon pedig integrálja az országot. Demkó ugyanakkor rámutatott: az elmúlt esztendőkben az oroszok is szembenéztek a valósággal.

„Ma már legvérmesebb orosz nacionalisták sem Lvivről, vagy Kijevről ábrándoznak, legfeljebb Odesszáról, vagy Mariupolról ” -jegyezte meg, hozzátéve: Putyin minden jel szerint még ennél is realistább igényekkel lép fel.

Számára a fő cél, hogy Ukrajna NATO-ba és EU-ba való belépését blokkolja, amelyhez

már a Krím annektálása is elegendő ütőkártya, hiszen egyik szervezet sem vehet fel soraiba olyan államot, amelyben területi vitája van bármely szomszédjával.

Demkó szerint, bár első ránézésre ezek a geopolitikai játszmák számunkra távolinak tűnnek, a kárpátaljai magyarság és Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt mégis muszáj a lehető legszorosabban követnünk ezek alakulását.

Hiába van aránylag rövid határszakasz Ukrajna és Magyarország között, jelen pillanatban a legfontosabb szomszédunk Ukrajna – mutatott rá Demkó. A szakember szerint

„Ukrajna valójában nem egy ország, hanem több, ráadásul területén komoly civilizációs törésvonalak is húzódnak.”

Nyelvek és nemzetiségek Ukrajnában

Magyarországnak a legfontosabb régió Kárpátalja, amelynek lakossága jelenleg mintegy 10 százalékban magyar, nagy részük a határ közelében, Beregszászon és környékén él. Tovább bonyolítja a képet, hogy jelentős számban vannak jelen a szovjet időkben ide költözött oroszok is, és sokaknak vannak ruszin gyökereik is. Hagyományosan ők alkották e vidéken a többséget, de az elmúlt száz évben, különösen a szovjet, majd az ukrán uralom alatt módszeresen igyekeztek kiölni belőlük saját hagyományaikat és nyelvüket, így mára identitásuk megroggyant.

Demkó Attila szerint Ukrajna jövője ma még nagyon nehezen körvonalazható.

„Gazdaságilag már most failed state, bukott állam, amelyet évi 20 milliárd dollárból tart a víz felett a Nyugat”

mutatott rá. Ám hozzátette: Ukrajna teljes szétesése senkinek, még Moszkvának sem érdeke, hiszen a helyén keletkező, hatalmas vákuum beláthatatlan következményekkel járna. Demkó szerint éppen ezért

alaptalan várakozás az is, ha Putyinra valamiféle „közép-európai igazságosztóként” tekintünk, aki esetleg visszaadja nekünk Kárpátalját.


Kelet-és Dél-Ukrajna a legforróbb, legellentmondásosabb országrész. A mai konfliktusok gyökerei a 18-19. századig nyúlnak vissza, amikor a területre szláv népességet telepítettek be. Az itt élő emberek identitása kevert, sokan orosznak, sokan inkább még mindig „szovjetnek” vallják magukat, de az ukrán néphez kötődők anyanyelve is általában az orosz. Éppen ezért remélték sokan Oroszországban 2014-15-ben, hogy az egész régió éppen úgy annektálható, ahogyan a Krím. Csakhogy a helyzet itt sokkal bonyolultabb, a lakosság nagy része sem az ukrán, sem az orosz nacionalizmust nem igazán érzi magáénak, s a döntő szót a gazdasági hatalmat kezükben tartó oligarchák mondják ki. Nekik pedig lényegesen kényelmesebb a kaotikus Ukrajnában halászni a zavarosban, mint alkalmazkodni Putyin rendszeréhez.

 

A szakember emlékeztetett: Moszkvának egyszer már lett volna lehetősége tisztességesebb határokat húzni a Kárpát-medencében, de nem tették. 1944-45-ben Kárpátalját nem Magyarországnak adták vissza, hanem a Szovjetunióhoz csatolták, Észak-Erdélyt pedig egy az egyben visszaszolgáltatták a románoknak.

A teljes írás ITT olvasható el!