Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ilyen nem történt még az Arab-félszigeten: mivel húzta ki Katar a gyufát?

 

Ilyen nem történt még az Arab-félszigeten: mivel húzta ki Katar a gyufát?

LÁSZLÓ DÁVID

2017. június 5., hétfő 14:01, frissítve: hétfő 15:12

Képtalálat a következőre: „Katar”

 

Eredetileg öt arab állam – Szaúd-Arábia, Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Jemen – hétfőn megszakította minden kapcsolatát Katarral. (A lépéshez a nap folyamán csatlakozott Líbia és a Maldív-szigetek is.)

A kutya pedig leginkább itt, ebben az utolsó pontban van elásva.

 

 

Katar ugyanis hiába tagja – pontosabban volt tagja, hiszen máris jelezték, hogy ezentúl nemkívánatos partner – az arab koalíciónak Jemenben, Szaúd-Arábia szerint valójában a másik, a húszi, azaz az őket támogató Irán oldalán állnak. És a legjobban ez, a perzsa államhoz való közeledés szúrhatja a többi szunnita arab állam szemét.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arról az öt arab állam nem közölt információkat vagy bizonyítékokat, a katari mesterkedést kész tényként állítják be. Persze nem minden alap nélkül. Katar mérete – és talán lehetőségei – ellenére régóta nem ismeri el Szaúd-Arábia vezető szerepét a térségben, és önálló, különutas külpolitikával kacérkodik. És ami azt illeti, meglehetősen eredményesen. Az úgynevezett „soft power” alkalmazásával, mint amilyen az al-Dzsazíra hírcsatorna, a Qatar Airlines légitársaság, vagy a 2022-es futball-világbajnokság megrendezése, valóban növekedett a katari befolyás. Nem is annyira vallási, – az ország 2,2 milliós lakosságának csak 10 százaléka síita – mint az „ellenségem ellensége a barátom” alapon céljaihoz szövetségest pedig az „ősellenség” Iránban talál.

A szembenállás tehát korántsem új keletű. Olyannyira nem, hogy Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek már 2014-ben visszahívták dohai diplomáciai képviseletüket, amiért Katar (egyébként Törökországgal együtt) a Muszlim Testvériséget támogatta.

Tevéket szállító teherautó mellett húz el a 2015-ös Tour de Qatar mezőnye al-Thakhira és a Mesaieed között 2015. február 11-én
Fotó: Lionel Bonaventure / AFP

A csörte legutolsó epizódja, mely végsősoron a hétfői, drasztikusabb lépéshez vezetett, hogy hekkerek feltörték a katari hírügynökséget, és a katari emír számára meglehetősen kellemetlen kijelentéseket hoztak nyilvánosságra. Az uralkodó, Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni sejk állítólag egy beszédében bírálta az Irán elleni politikát, a viszonyt Izraellel „jó”-ként jellemezte, a szélsőséges Hamászt nevezte a palesztinok hivatalos képviselőjének, és kritizálta Donald Trump amerikai elnököt is.

Arról nem szól a történet, hogy ki áll a kibertámadás mögött (valószínűleg Szaúd-Arábia), és Doha igyekezett mindent tagadva azonnal hamis hírekként beállítani a kiszivárgott információkat, azonban úgy tűnik, már maga a botrány is elég ürügy volt ahhoz, hogy végre letörjék a túl magasra törő apró állam szarvát.

A katari hadsereg egyik álcázott katonája a francia katonai erőkkel közösen tartott Gulf Falcon elnevezésű gyakorlat utolsó napján Dohában 2013. március 7-én
AFP

Bár a katari külügyminisztérium sietett leszögezni, hogy az ellenük hozott intézkedések nem fogják érinteni az átlagemberek életét, a derűlátás túlzó. Vannak ugyan lépések, mint a katari állampolgárok kiutasítása, melyek inkább szimbolikusak, azonban az országok közötti légi közlekedés leállítása például biztosan fog nehézségeket okozni. Nem beszélve arról, hogy a félszigeten fekvő ország élelmiszereinek 40 százalékát szárazföldön keresztül, Szaúd-Arábia felől kapja. Helyszíni sajtójelentések szerint az emberek máris megrohamozták a boltokat, hogy feltöltsék készleteiket, arra az esetre, ha élelmiszerhiány alakulna ki.

Vajon van alapja Rijád vádjainak, és Katar tényleg terrorszervezeteket pénzel? – faggattuk a konfliktus kapcsán a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértőjét, Szalai Mátét.

– Katar számos olyan csoportot támogat a Közel-Keleten, amelyeket egyes országok terrorista csoportoknak tartanak. Az elmúlt két évtizedben az emírség törekedett arra, hogy a lehető legtöbb szereplővel ápoljon konfliktusmentes kapcsolatot vagy akár jó viszonyt is, többek között a Hamász egyes vezetőivel, az afganisztáni tálibokkal, Iránnal valamint a Muszlim Testvériséggel is. Ez utóbbi kettő zavarhatja a leginkább Szaúd-Arábiát, Egyiptomot és szövetségeseiket, hiszen ők mind ellenségként tekintenek rájuk – válaszolta a Közel-Kelet-szakértő.

És hogy ezután hogyan tovább? Szalai Máté emlékeztetett, hogy Szaúd-Arábia arra szólította föl partnereit, hogy tegyenek meg hasonló lépéseket Katarral szemben. – Ebből látható, hogy Rijád igyekszik ismét felmérni, hogy kikre számíthat a régióban egy ilyen radikális lépés kapcsán. Pakisztán már kijelentette, hogy nem fog csatlakozni a „bojkotthoz”, mint ahogy Törökország is Katar pártját fogja fogni, és kétséges, hogy Omán hogyan lép.

Donald Trump amerikai elnök és Emir Sheikh Tamim Bin Hamad Al-Thani katari elnök részt vesz egy kétoldalú találkozón egy riyadi hotelben 2017. május 21-én
Fotó: Mandel Ngan / AFP

Jelenleg nem tudjuk, hogy a válságnak milyen kimenete lehet, tekintve, hogy ilyen nem történt még az Arab-félszigeti országok történetében. Egyesek az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) feloszlásáról beszélnek, mások szerint azonban már folyik a zárt ajtók mögött egyezkedés. Ha nem mélyül a válság, akkor valószínűleg Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Katarnak meg kell állapodnia egymással, hogy milyen feltételek mellett állhat vissza a jó kapcsolat – vázolta fel a lehetséges forgatókönyveket a szakértő.

Az ugyanakkor egyértelműen kiderült, hogy Dávidnak ezúttal nem sok esélye van Góliát ellen, még ha nem is teljesen védtelen. – Katar geopolitikailag teljesen ki van szolgáltatva Szaúd-Arábiának, hadserege kis méretű. Ugyanakkor háborúra nagyon nagy valószínűséggel nem kerülhet sor. Katar ugyanis nagyon hasznos partnere az Egyesült Államoknak: közvetítőként tudja használni más szereplőkkel (például afganisztáni tálibokkal, palesztin frakciókkal, vagy akár Iránnal), ráadásul itt található az al-Udejd légibázis, amelyet a katariak és amerikaiak együtt használnak.

Politikailag tehát Katar nem teljesen kiszolgáltatott, a kérdés csak az, hogy Szaúd-Arábia meddig és hogyan akarja eszkalálni a konfliktust – összegzett Szalai Máté.

És meddig hagyják neki, merülhet fel bennünk. Hiszen Washingtonnak ha valami, egy újabb konfliktus a Közel-Keleten nagyon nem hiányzik. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter máris bejelentkezett, hogy kész közvetíteni a felek között, és arra szólította el a Perzsa-öböl menti térség országait, igyekezzenek rendezni nézeteltéréseiket, és maradjanak egységesek.

mno.hu/kulfold/ilyen-nem-tortent-meg-az-arab-felszigeten-mivel-huzta-ki-katar-a-gyufat-2401863