Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Iránban már kitűzték a bosszúra felszólító vörös zászlót, először a történelemben

2020.01.05

 

Bosszúra szólító vérvörös zászló lobog az iráni Kom városában, a Dzsamkaran mecset felett. A helyi síita vallási hatóságok a történelem során először rendelték el a zászló felvonását, válaszul a perzsa állam kémfőnökének, Kászim Szulejmáninek a likvidálására. A Forradalmi Gárda  külföldi műveletekért felelős elit egységének, a Kudsz Erőnek a vezetője hatalmas népszerűségnek örvendett hazájában és a térségben is, éppen ezért heves indulatokat gerjesztett, hogy az Egyesült Államok pénteken dróncsapással végzett vele a bagdadi repülőtéren.

Százezrek vettek részt Irán-szerte a Szulejmáni tiszteletére rendezett megemlékezéseken. A gyászba düh keveredett. A felvonuló tömeg ezúttal is azt skandálta: "Halál Amerikára". A tüntetésekről ismerős rigmus az iráni parlamentben is visszhangzott. Ali Laridzsani házelnök azt üzente a Szulejmáni kiiktatását elrendelő Donald Trumpnak, hogy kalandorkodása "fájdalmas következményekkel" fog járni. Az éles hangvételű nyilatkozatok ellenére azonban a perzsa állam azt is egyértelművé tette, hogy nem sieti el a meghirdetett bosszút. Abolfazl Sekarcsi dandártábornok, a Forradalmi Gárda szóvivője az iráni Mehr hírügynökségnek azt mondta: türelmesen fogják előkészíteni az "elsöprő erejű választ", amelynek helyét és idejét ők választják ki.

Szulejmáni temetése
Szulejmáni temetése
 
ű
Az amerikai elnök azonban közösségi oldalán arról írt, hogy az Egyesült Államoknak elege van Teherán fenyegetőzéseiből. Arra figyelmeztetett: ha Irán megvalósítja bosszúját, akkor azt "nagyon gyorsan és nagyon keményen" fogják megtorolni. Donald Trump azt állította, hogy már ki is jelölték a célpontokat - összesen 52-t, utalva az 1979-ben az Egyesült Államok teheráni nagykövetségen túszul ejtett amerikai állampolgárok számára. Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy a tervezett csapássorozat Irán és az ország kultúrája szempontjából jelentős helyszíneket is érintene.

űCsakhogy - ahogyan erre a perzsa állam vezetői is rámutattak - a kulturális örökség elleni szándékos támadás háborús bűncselekmények számít. A nemzetközi közösség aggódva figyeli az eseményeket, a legtöbb ország abban bízik, hogy sikerül lecsillapítani a kedélyeket, mielőtt a nyilatkozatháború fegyveres konfliktussá fajul. A feszültség csökkentésére több állam is diplomáciai erőfeszítésekbe kezdett. Az Egyesült Államokkal és Iránnal egyaránt jó kapcsolatokat ápoló Omán felajánlotta, hogy közvetít a két ország között, erre törekszik Katar is, melynek külügyminisztere, Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani már Teheránba is látogatott.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is jelezte, hogy készen áll közvetíteni a szembenálló felek között, egyúttal meghívta Brüsszelbe Dzsavad Zaríf iráni külügyminisztert, hogy tárgyaljanak a többhatalmi atomalku megmentéséről. Az EU azonban hiába törekszik a perzsa állam nukleáris ambícióit féken tartó egyezség életben tartására, Teherán fokozatosan mondja fel vállalásait, mondván az Egyesült Államok egyoldalú kilépése és szankciói következtében elmarad az ígért gazdasági fellendülés. Irán vasárnap felmondta az atomalkuban vállalt urándúsítási korlátot. Az Unió attól tart, hogy az amerikai dróncsapás miatt még az eddigieknél is drasztikusabb lépésre szánhatják el magukat.

Figyelmeztető lövések Irakbanű

Szulejmáni likvidálása kiélezte a viszonyt Bagdad és Washington között is. Ádil Abdel Mahdi ügyvezető miniszterelnök az amerikai dróncsapás miatt rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, amelyen azt mondta: az iráni kémfőnök- az amerikai állításokkal ellentétben - nem támadást tervezett, amikor megölték, hanem éppen a feszültség enyhítéséről tárgyalt volna Bagdadban.

A kormányfő arról is beszélt, hogy kialakult helyzetben Irak nem képes garantálni az országban állomásozó nemzetközi erők (köztük magyar katonák) biztonságát. Máhdi felszólítására a képviselők egy - nem kötelező érvényű - határozatot fogadtak el, amelyben a külföldi csapatok hazaküldésére szólították fel az ország vezetését. A döntésnek csak akkor lesz következménye, ha a miniszterelnök hivatalosan is kezdeményezi a nemzetközi erők kivonulását. ű

Az Iszlám Állam ellen létrejött nemzetközi koalíció percekkel a határozat elfogadása előtt közölte, hogy felfüggeszti a dzsihadistákkal szembeni hadműveleteket és az iraki katonák kiképzését, mert saját erőik védelmére kell összpontosítaniuk, az Irán által támogatott  Kataíb Hezbollah iraki siíta milícia fenyegetései miatt. A fegyveres csoport bosszúra készül, mivel vezetőjüket, Abu Máhdi al-Muhandiszt is meghalt a Szulejmán elleni amerikai dróncsapásban. A mílicia szombaton este újabb rakétatámadásokat hajtott végre Bagdadban és arra figyelmeztette az iraki biztonsági erőket, hogy vasárnap este után tartsák távol magukat az amerikai csapatok állomáshelyeitől. 

nepszava.hu/3062512_iranban-mar-kituztek-a-bosszura-felszolito-voros-zaszlot

ű