Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MIND A MAI NAPIG SZTÁLIN VILÁGÁBAN ÉLÜNK”

2020.02.14

 

Törvényen felül

Heti tükör. Jalta után 75 évvel már csak nyomaiban látjuk az akkor kialakult világrendet. Bizonytalanság közepette formálódik az új erőegyensúly, amely nem nagyon tetszik a hidegháborúban győztes szuperhatalomnak.

 

"A jaltai konferencián 75 éve február 4. és 11. között a szövetséges államok vezetői hosszú időre megrajzolták Európa kontúrjait" #moszkvater
“A jaltai konferencián 75 éve február 4. és 11. között a szövetséges államok vezetői hosszú időre megrajzolták Európa kontúrjait”
Fotó:EUROPRESS/RIA Novosti / Sputnik

Alighanem szép lassan megszokhatjuk, hogy idén minden II. világháborúval kapcsolatos évforduló kapcsán kiéleződnek az emlékezetpolitikai csaták. Ha máshol nem, a sajtóban minden bizonnyal. Így volt ez az elmúlt napokban is, ezúttal a jaltai konferencia kapcsán is, ahol 75 éve február 4. és 11. között a szövetséges államok vezetői hosszú időre megrajzolták Európa kontúrjait.

„SŐT, MIND A MAI NAPIG SZTÁLIN

VILÁGÁBAN ÉLÜNK”

– állapítja meg a New York Timesban írt cikkében a Nyolc nap Jaltában című könyv szerzője, Diana Preston. A történész szerint napjainkra is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme, ahol a legerőteljesebben Sztálin tudta érvényesíteni az akaratát. Már csak azért is – jegyzi meg -, mert országa mindenkinél többet szenvedett a háborúban, így a Szovjetunió morális alapon is igényt tartott az elismerésre. Mutatja ezt az ukrán válság is, hiszen Putyin erdejébe nem igazán mer bemenni a Nyugat. De Kim Ir Szen is a Vörös Hadsereg őrnagyi egyenruhájában érkezett Phenjanba, és Japán kapcsán is elfogadta Roosevelt és Churchill a szovjet vezető feltételeit. Cserébe megmaradt a Brit Birodalom, és Hongkong, mint nyugati támaszpont. Preston szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió viszony is másként alakul, és nem jutunk el a brexitig, ha de Gaulle-t meghívják Jaltába, és Párizs nem blokkolja sokáig a britek csatlakozását.

„A VILÁG MA IS ÁTALAKULÓBAN VAN, ÉS A

NAGYHATALMI OSZTOZKODÁS VESZÉLYE ISMÉT A

KISÁLLAMOKAT FENYEGETI”

Ezt már a német Tagesspiegel jegyzi meg Jalta kapcsán, hozzátéve, hogy azért úgy már nem lehet felosztani befolyási övezetekre Európát, mint akkor. A világrend átrendeződése azonban most is gyengíti a stabilitást, és felrúg több szabályt is. Mint a Handelsblatt megállapítja, az Egyesült Államok például eddig bevett szabályokat felülírva vet ki szankciókat az Északi Áramlat bővítésében résztvevőkre. A beruházásban résztvevőkkel szemben kilátásba helyezett retorziók hatására a svájci-holland Allseas cég ugyan kivonta a Balti-tengerről csőfektető hajóját, az építést azonban a Gazprom saját erővel így is be tudja fejezni.

„EZÉRT AZTÁN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK A

SZANKCIÓK ÚJABB HULLÁMÁVAL AZOKAT A

CÉGEKET PRÓBÁLJA ELIJESZTENI, AMELYEK MAJD

GÁZT VENNÉNEK”

Az építők már nagyon közel, 150 kilométerre vannak a céltól, így az Északi Áramlat bővülésének megvalósulását már aligha lehet megakadályozni. Washington azonban mindenképpen kiszorítaná Oroszországot az európai gázpiacról. Nem csupán a saját LNG-jének akar ezzel piacot teremteni, hanem geopolitikai szempontból is fokozná a nyomást Oroszországra. Mint a lap megjegyzi, ezt támasztja alá, hogy Amerika annak ellenére folytatja a harcát az Északi Áramlat ellen, hogy Moszkva és Kijev megegyezett a tranzitról. Washingtont azonban már ez sem érdekli, pedig korábban ezzel próbálta indokolni az Északi Áramlattal szembeni fellépését. A német gazdasági szereplők közben egyre nyugtalanabbak, mert az orosz gáz nélkül rövid- és középtávon mindenképpen versenyképtelenebb a német gazdaság.

„HA NEM TESZÜNK VALAMIT, AZ ILYEN

TERÜLETENKÍVÜLI SZANKCIÓK KÖVETKEZTÉBEN

AZ EURÓPAI GAZDASÁG JÁTÉKSZERRÉ VÁLIK AZ

AMERIKAIAK ÉS A KÍNAIAK KEZÉBEN”

– kongatja meg a vészharangot az egyik német gazdasági társaság, az OAOEV elnöke. Oliver Hermes szerint válaszul az Európai Uniónak szankciókat kellene kivetni az amerikai cégekre. Ez azonban – teszi hozzá a Handelsblatt cikkírója – kiszámíthatatlan következményekkel járna a transzatlanti viszonyra.

Akár erre a helyzetre is értelmezhetnénk a Tages-Anzeiger megállapítását, miszerint

„VÉGE ANNAK A DEMOKRÁCIÁNAK, MELYET EDDIG

ISMERTÜNK”

Igaz, a svájci lap nem az Egyesült Államok nemzetközi tevékenysége, hanem az impeachment kapcsán jegyzi ezt meg. Mint a szerző megjegyzi, az amerikai demokrácia azon az elven alapul, hogy senki, az elnök sem lehet a törvények felett, s az Egyesült Államokat nem emberek, hanem a törvények irányítják. Olcsó magyarázatnak látszik mindezek után a világ bajaira ráfogni, hogy Jalta után 75 évvel is Sztálin világában élünk.

moszkvater.com/torvenyen-felul/