Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Putyin és Biden – miért utálják egymást ennyire?

Privátbankár

Putyin és Biden – miért utálják egymást ennyire?/Részletek/

 

Vlagyimir Putyin köre soha nem fogja elfelejteni Joe Biden alelnök 2011-es megjegyzését, amelyben megkérdőjelezte, hogy az orosz elnöknek lenne egyáltalán lelke. Biden külpolitikája várhatóan kiszámítható és professzionális lesz, amelynek keretében a nukleáris egyensúlyról szóló szerződést is megmentik.  Káncz Csaba jegyzete.

 

 

Biden beszólásai

Biden és Putyin kapcsolatában ugyanakkor senki nem vár Moszkvában hasonló kölcsönös szimpátiát. Az elmúlt években Biden gyakran tett negatív megjegyzéseket Oroszországra. Putyin köre soha nem fogja elfelejteni Biden alelnök 2011-es megjegyzését sem, amelyben megkérdőjelezte, hogy az orosz elnöknek lenne egyáltalán lelke.

Ugyanabban az évben azon az állásponton volt, hogy 2012-ben Putyinnak nem kellene harmadik elnöki ciklusáért indulnia és ezt ráadásul világossá tette az orosz ellenzék tagjainak, akikkel az amerikai követségen találkozott. Majd 2014-ben Biden alelnök aktív beavatkozása az ukrán folyamatokba tette őt még ellenszenvesebbé a Kreml-ben. 

Négy éve, 2016-ban a demokrata konvenció előtt elmondott beszédében pedig „diktátornak” nevezte Putyint és Trumpot az orosz elnök iránti szimpátiával vádolta meg. A Kreml sem akart lemaradni, és az amerikai biztonsági szervek értesülései szerint dezinformációkat terjesztettek Biden fizikai és mentális egészségi állapotáról.[...]

Kevés európaiban tudatosodott a mai napig, hogy 2016-ban Trump elnökké választásával és a Brexittel megrendült kontinensünk biztonsága. Csupán London távozásával az EU elveszti tagállamai katonai költségvetésének a negyedét és a NATO katonai kiadások 80 százaléka az EU-n kívülre kerül.[...]

Az európaiak többsége azzal sincsen tisztában, hogy az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkelyét – amerikai nyomásra – szándékosan úgy fogalmazták, hogy még véletlenül se foglaljon magában automatikus védelmi garanciát. Csupán annyit szögez le, hogy egy NATO-tagállam megtámadása esetén a szövetségesek egyeztetnek, azután mindenki maga dönti el, miként siet az érintett segítségére. Trump elnök 2018-ban egyenesen úgy nyilatkozott, hogy az „agresszív emberek lakta” – egyébként 2017. óta NATO-tagállam – Montenegró kedvéért például biztos nem lenne érdemes kirobbantani a harmadik világháborút.

 Marshall Billingslea, a fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó amerikai különmegbízott aztán október végén Washingtonban kijelentette: elvi megállapodás született a 2021 február 5-én lejáró az Új START meghosszabbításáról.  A legújabb amerikai értesülések szerint Biden kész öt évvel meghosszabbítani Oroszországgal a stratégiai nukleáris fegyverek számát korlátozó egyezményt.

Ez komoly megnyugvás lehet a világ számára. A Pentagon februárban még korlátozott nukleáris háborút szimulált Oroszországgal, egyben első alkalommal kis hatóerejű („low-yield”) nukleáris robbanófejet telepített egyes tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétáira (SLBM). Ez utóbbi az amerikai értelmezés szerint elmossa a különbséget a konvencionális és a nukleáris fegyverek között.

Moszkva azonban nem így látta, és Maria Zaharova külügyi szóvivő leszögezte: bármilyen specifikációjú SLBM-es támadásra orosz nukleáris válaszcsapás érkezik.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)    privatbankar.hu/cikkek/makro/putyin-es-biden--miert-utaljak-egymast-ennyire.html