Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Putyin és Orbán titkos játszmája – fogy az amerikai türelem

2020.05.10

 

 MAKRO / KÜLGAZDASÁG

2020. MÁJUS 4. 14:17

 

Az amerikai biztonságpolitikai professzor szerint Putyin és Orbán bizalmas kapcsolata aláássa a Nyugat egységét, ezért vagy a NATO-nak kell szankciókat foganatosítania, vagy Washingtonnak korlátoznia az FDI-t hazánkban. A Pentagonban már csak alacsony szinten fogadnak magyar minisztériumi delegációt. Káncz Csaba jegyzete.

 

John R. Deni kutatóprofesszor az amerikai katonai akadémia geostratégiai kutatóintézetében (U.S. Army War College, Strategic Studies Institute) dolgozik. Korábban 8 évet tevékenykedett Európában politikai tanácsadóként az amerikai hadsereg parancsnokai mellett. Tehát Magyarországot sem kell különösebben bemutatni neki.

NATO-inkompatibilis

A Facebook-on 1,4 millió követővel rendelkező The Hill híroldalon a professzor a múlt héten tette közzé elemzését Magyarországról. Deni szerint megérett az idő arra, hogy a NATO leminősítse kapcsolatait hazánkkal, egyfajta próbaidőre helyezve. A NATO alapító szerződése – amelyet Magyarország is aláírt – ugyanis leszögezi, hogy a védelmi szövetség „demokrácia, a személyes szabadság és a törvényesség elveire alapszik”.

 

Vlagyimir Putyin fogadja Orbán Viktort a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án. (MTI / Koszticsák Szilárd) Vlagyimir Putyin fogadja Orbán Viktort a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án. (MTI / Koszticsák Szilárd)

 

Márpedig Magyarországon erodálódtak ezek az értékek és az autokratákkal folyó, egyre élesebbé váló geopolitikai vetélkedés korában - amelyet Kína és Oroszország testesít meg – hazánk aláássa a szövetség egységét. Deni szerint Putyin és Orbán bizalmas kapcsolata további komoly biztonságpolitikai problémákat vet föl. Valóban, ezeken a hasábokon fél éve mi is behatóan foglalkoztunk Orbán és legbizalmasabb külügyi tanácsadóinak orosz mélyállami kapcsolataival.

A professzor vitatja, hogy Magyarország geopolitikailag kulcspozícióban feküdne, hiszen valójában a Baltikum és Törökország az, amelyek a stratégiai vetélkedés epicentrumában helyezkednek el. A NATO szárazföldi erőinek gyors mozgatásánál a Kelet-Mediterráneum és a Baltikum között Magyarországra nincsen szükség, az megoldható Ukrajnán, sőt Ausztrián keresztül is.

Világos jelzés a Pentagonból

Deni ennek ellenére inkább az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatok leminősítését javasolja, beleértve a katonai pénzügyi támogatás felfüggesztését, a korrupció-ellenes civil szervezetek aktívabb támogatását, illetve az amerikai FDI korlátozását. Szerinte ezekkel a lépésekkel lehet elérni azt, hogy Budapest tovább rombolja a nyugati érdekeket, és ezek hatékonyabbak lehetnek, mintha hazánkat két lábbal kirúgnák a NATO-ból.

A professzor elemzése rámutat arra, hogy az Egyesült Államokban már befolyásos biztonságpolitikai körök tekintik Orbánt – Erdogan elnökkel egyetemben - Putyin trójai falovának a NATO-ban. Nem véletlen, hogy a Voice of America két héttel ezelőtti kiszivárogtatása szerint a Pentagonban már csak helyettes államtitkári – vagy az alatti szinten – fogadhatnak magyar delegációt.

A kitűnő diplomáciai kapcsolatokkal rendelkező Charles Gati szerint Washingtonban néhány tisztviselő már úgy látja, hogy Orbán orosz fogságban van. Szerintük a magyar miniszterelnök az ország függetlenségét függesztette fel Moszkvában, nem a Fidesz tagságát Brüsszelben. Gati ezzel magyarázza, hogy legutóbbi washingtoni útján az amerikai külügyminiszter már nem fogadta Szijjártó Pétert.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

privatbankar.hu/cikkek/makro/putyin-es-orban-titkos-jatszmaja--fogy-az-amerikai-turelem.html