Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Putyin vs Biden: Orosz-amerikai kard villogtatás a retorika színpadán

  Diétás Magyar Múzsa

@dmagyarmuzsa Közösség    

 

Diétás Magyar Múzsa  /RÉSZLET /

Az utóbbi napok egyik fontos külpolitikai híre, hogy Biden elnök Putyin elnököt lelketlen gyilkosnak nevezte, aki meg fog fizetni azért mert megpróbálta befolyásolni az amerikai választások eredményét. Válaszul a washingtoni orosz nagykövetet Moszkvába rendelték konzultációra. Ez egy diplomáciai pengeváltás, megpróbálok pár dolgot összeírni a mögöttes okokról.

Először is, a durva szóhasználat ellenére Biden egyáltalán nem ütött nagyot. Meg kell mutatnia, hogy ő határozott és keménykezű, méghozzá markánsan másképp kell megmutatnia, mint a nagy szavakkal sose fukarkodó Trump. Mégis, ez egy már-már Trumpot idéző beszólás volt. Miért?[…]

Az első réteg: hírszerzési jelentés. Kedves társadalom legyetek bizalommal, a Világ Legjobb Titkosszolgálata, az amerikai intelligence community működik, figyel, vastag dossziékat tesz az elnök asztalára, aki az alapján megalapozott döntéseket hoz. Azért keménykedik, mert kemény adatokat kapott. Imidzsépítés a javából az elnök és a titkosszolgálat részéről is.

Második réteg, még mindig hírszerzési jelentés: nyilván a nyilvánosságra hozott összefoglalóban ez nem szerepel, de az adatok között van olyan, amelynek a forrása nem a tegnapelőtti Pravda. Vagyis biztosan van benne egy olyan kódolt üzenet, amelyből az FSZB-nél muszáj arra következtetniük, hogy XY ügynök fedése kompromittálódott. Figyelmeztető lövés. Jobb külföldi titkosszolgálatoknál, legyen az barát vagy ellenség, alighanem van egy erős tipp arra, hogy a szövegben melyik fél sor a figyelmeztető lövés.

Harmadik réteg: barát-ellenség. Ez a megszólalás azt is üzeni, hogy Amerika visszatér az aktív külpolitikához, és meg fogja nevezni a barátait és az ellenségeit. Mindenki vésse ezt az eszébe, és gondolkozzon el, hogy melyik csapatban szeretne játszani. És gondolkozzon azon is, hogy mit szabad és mit nem.

Negyedik réteg: No one fucks with Papa Joe. A jelentés részletesen foglalkozik azzal, hogy a Biden Jr. és az ukrajnai Burisma-ügy körüli kavarás orosz operáció volt. A jelentés ezen része neveket is tartalmaz, még a nyilvános verzióban is. Üzenet: aki személyesen akaszt tengelyt az amerikai elnökkel, azzal az amerikai elnök személyesen fog foglalkozni.

Ötödik réteg: Sajtó. A jelentés elemzi, hogy az amerikai sajtót hogyan befolyásolták orosz dezinformációval. A fogalmazás gondosan olyan, hogy nem tesz felelőssé egyetlen amerikai szereplőt sem a dezinformációért. Üzenet: eddig mindenki megtehette, hogy hülyének tetteti magát, amikor orosz dezinformációt terjeszt, de most szólunk, hogy ez valós időben lesz lenyomozva és következményei lesznek. Derivált üzenet: ha az orosz trollfarmok megint Trump (vagy bárki más) hóna alá fognak nyúlni, attól a sajtó jobb lesz ha távol tartja magát.

 

 HOZZÁSZÓLÁS

 Gábor Szabó

Elöljáróban, pazar a cikk, öröm olvasni az ilyen elemzést. Ha igaz Ahmann Róbert információja, hogy az ukrán hadsereg az előző napokban már felvonult Donyeck körül, az USA felderítőgépek ott keringenek a Krím körül, akkor azért több fog történni ukrán támadáskor, az oroszok beavatkozása után, mint az Északi II áramlat leállítása – ami már tény – és más szankciók. Putyin nem engedheti meg magának, hogy ne álljon ellen az ukránok határvisszaállítási kísérletének.

Putyin pénteken, vagy hétfőn megtartandó “egyenes és nyílt” “gyakorlatilag élő” online tárgyalást javasolt amerikai hivatali partnerének. Biden még az amerikaiaknak sem adott gyakorlatilag beiktatása óta nyílt sajtótájékoztatót. Putyin javaslata elől elzárkózik az amerikai elnök? Jurij Grimcsak, az ideiglenesen megszállt területekkel foglalkozó tárca korábbi vezetőjének helyettese arról beszélt, hogy a Donec-medencében hamarosan kiéleződik a helyzet, és az oroszok készen állnak, hogy nyílt katonai támadást indítsanak Ukrajna ellen.

  www.facebook.com/dmagyarmuzsa

 

 


Erbszt Adrienn - geopolitikai elemző

 

Putyin vs Biden: Orosz-amerikai kard villogtatás a retorika színpadán/ Részlet az elemzésből/

Joe Bident megválasztása óta többször is érte olyan vád, hogy túl gyengekezűen bánik Oroszországgal, azonban bármi is motiválta intenzív kifakadását egy interjú adása közben, ezeket a vádakat most - ugyan egyelőre csak retorikailag - nyugodtan visszautasíthatja. Az amerikai elnökre egyébként alapból is jellemző erősebb hangnem nem kímélte Vlagyimir Putyint, gyilkosnak nevezte és megtorlással fenyegette a választásokba történő orosz beavatkozások miatt. Vajon ez csak egy tartalom nélküli kommunikációs trükk, mely igazolja Bident odahaza, hogy igenis keménykezű az oroszokkal, vagy újra az orosz-amerikai kapcsolatok megszakadásnak lehetük szemtanúi?

A két ország közti kapcsolatokat leginkább az ellenséges, vetélytársi légkör jellemzi, ez nem sokat változott az elmúlt évtizedekben, legfeljebb az intenzitás görbéje csökkent, vagy növekedett. 2013 óta azonban töretlenül mélypont felé tartó amerikai-orosz kapcsolatokat látunk, kezdődött mindez az ukrajnai oroszbarát kormány megbuktatásával, majd a mai napig tartó véres kelet-ukrajnai háborúval a donyecki és luganszki, helyi orosz fegyveres felkelők és az ukrán kormány között. Előbbiek mögött Oroszország, utóbbiak mögött az Egyesült Államok vezetésével a Nyugat áll, s ki pénzzel, ki fegyverekkel, ki harcosokkal segíti kegyeltjét.[…]

A harmadik lényeges összefeszülési pont az amerikai-orosz kapcsolatokban a Moszkva általi 2015-ös katonai beavatkozás volt a 2011 óta tartó szíriai háborúba. Ahogy az ukrajnai események során is, itt is ellentétes oldalon állt az amerikai és az orosz vezetés. A Kreml az Assad kormányt támogatva szállt szembe az amerikai támogatásnak örvendő fegyveres felkelőkkel, illetve rajtuk kívül az Iszlám Állam addigra óriási területeket bekebelező terrorista csoportosulásaival. Moszkva katonai beavatkozásának következtében megépíthette első meleg tengeri katonai bázisát a Földközi-tenger partvonalán, illetve számos légi, szárazföldi bázissal is rendelkezik mostanra az ország területén, amely hatalmas előnyt kovácsol neki a közel-keleti és észak-kelet-afrikai folyamatokban. Oroszország, ahogy a Krím esetén is, itt is váratlanul, ám annál határozottabban vonult be katonaságával, nem hagyva apellátát ellenfeleinek. A szíriai háborúban meggyőzőbb orosz jelenlét egyértelmű kudarca az Obama és Trump adminisztrációnak.

Mindezen események egyre romló amerikai-orosz és európai-orosz kapcsolatokat eredményeztek, melyek látványos, kölcsönös szankciókban öltöttek testet. Ezen túl számos területen indultak egymás elleni „merényletek”, elég csak a kybertámadásokra, fake newsokra, olajár manipulálásra, kereskedelmi és gazdasági ékverésekre gondolnunk. Oroszország fenyegetése az Amerikai Egyesült Államokra éppen akkora, amekkora figyelmet fordít rá a Fehér Ház, s meg kell hagyni, az elmúlt közel tíz évben az egyik legnagyobb figyelmet kapott országról beszélünk amerikai szemszögből.[…]

Nem mellékes, hogy a diplomáciai gyakorlatban a nagykövet sürgős visszahívása súlyos döntés, az utolsó előtti figyelmeztetésként értékelhető a kapcsolatok megszakítása előtt. Utoljára ilyet Moszkva az Egyesült Államokkal szemben az afganisztáni háború alatt csinált.

Biden a „régi iskolák” tanonca, a szovjet-amerikai hidegháborús események átélője, formálója, ezért azzal is tisztában van, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszűnése nem előnyös két versengő nagyhatalom között, így a kihelyezett diplomáciai képviseletre is szükségük van, mivel a jelenlét lényeges információáramot biztosít mindkét fél számára. Az orosz nagykövet visszahívása a kapcsolatok egyértelmű megingását jelenti, kérdés, hogy lesz-e folytatás, vagy válaszlépés az amerikaiak részéről?

Az interjút mélyebben elemezve azonban azt is látni kell, hogy a „killer” szót tulajdonképpen a riporter húzta ki Bidenből, amikor kerekperec rákérdezett, hogy szerinte az orosz elnök gyilkos-e? Biden válasza sem volt teljesen határozott, megakadt kissé az igen előtt, majd azon nyomban arról kezdett beszélni, hogy két ország tud egyszerre együttműködni ügyekben, miközben vannak ellentétek közöttük. Érdekesség, hogy Trumpnak 2017-ben feltették ugyanezt a kérdést, ő akkor azt válaszolta, hogy „nagyon sok gyilkos van, nekünk is sok gyilkosunk van. Ön mit gondol, a mi országunk olyan ártatlan?”. Bidennek már presztízsből sem lehetett Trumpéhoz hasonló véleményt megformálnia, illetve erőt is kellett sugároznia az oroszokkal szemben.

Putyin egy nappal később válaszolt egy televíziós műsor keretei közt Biden vádjaira és fenyegetésére. Először is jó egészséget kívánt neki, s ahogy fogalmazott, ezt mindenféle cinizmus nélkül teszi. Azonban ahogyan kétszer is erőteljesen kihangsúlyozta, hogy jó egészséget kíván az amerikai elnöknek, inkább valamiféle célzásnak tűnt. Talán a Bident támadó politikai erők vádjaira célzott a demenciáról? Vagy éppen az oroszok hírszerzése is tud valamit az elnök egészségi állapotáról?

 

Hozzászólások

Gábor Szabó

Miért nem készítették fel az elnököt erre a kérdésre, ha Trumpnál ez egyszer már elhangzott? Érdekes. Egy hozzászóló információja szerint az ukrán hadsereg az előző napokban már felvonult Donyeck körül, az USA felderítőgépek ott keringenek a Krím körül. Putyin nem engedheti meg magának, hogy ne álljon ellen az ukránok határvisszaállítási kísérletének.

Putyin pénteken, vagy hétfőn megtartandó “egyenes és nyílt” “gyakorlatilag élő” online tárgyalást javasolt amerikai hivatali partnerének. Biden még az amerikaiaknak sem adott gyakorlatilag beiktatása óta nyílt sajtótájékoztatót. Putyin javaslata elől elzárkózik az amerikai elnök? Mi mást tehetne, hiszen a stábja nem engedi élőben csak baráti újságírók között megszólalni. Jurij Grimcsak, az ideiglenesen megszállt területekkel foglalkozó tárca korábbi vezetőjének helyettese arról beszélt, hogy a Donec-medencében hamarosan kiéleződik a helyzet, és az oroszok készen állnak, hogy nyílt katonai támadást indítsanak Ukrajna ellen.

Ben E Dict

Egy kicsit még szkanderozik Washington, és Moszkva, de hosszútávon elkerülhetetlen az orosz-amerikai katonai szövetség. Ezt több szempontból is elkerülhetetlennek látom: Egyrészt azért , mert Kína egy feltörekvő katonai, és világgazdasági óriás, másrészt Kínát "sötét lónak" tartják. Épp ezért Moszkva nem fog komolyabb katonai szövetségre lépni Kínával, mert egy katonai szövetségben nagyon sok betekintést kéne megengednie Kínának. Kínának három Franciaországnyi területi követelése van Oroszországgal szemben. Az USA nem követel orosz területeket. 3. Oroszország már ismeri Amerikát, Kínát soha nem fogja kiismerni senki! Moszkva azzal is tökéletesen tisztában van, hogy az USA, de a NATO meg főleg nem fogja megtámadni Oroszországot, ez teljességgel kizárt, de Kínában senki nem lehet biztos. 4. A mesterséges intelligenciában Moszkva, és Washington vesztésre áll Kínával szemben, és ez az ami a legnagyobb veszélyt jelenti Moszkvára, és Washingtonra nézve. Egyedül Kína áll a legközelebb ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia segítségével megszerezze a világuralmat, ennek fényében elkerülhetetlen az orosz-amerikai katonai szövetség, és elnézést kérek, de Ukrajna egy ilyen nemzetközi felállás mellett nem lesz tényező sem Washington, sem Moszkva számára. A másik komoly tényező, hogy Moszkva Washingtonnal együtt tudja a jövőben kiszorítani Kínát az arktikus térségekből.

Gábor Szabó

A távolabbi jövőben az orosz amerikai háború jön. Igaz azt nem a jelen orosz vezetéssel fog megvalósulni. Kína alapvetően bezárkózó ország. Háborúzás során széteshet, nem kockáztatnak. A NATO a gorbacsovi szerződés szerint nem jöhetett volna Kelet-Európába. Folyamatosan veszi körül Oroszországot támaszpontokkal. Szíriában is ez történt volna, de a repüléstilalmi zóna kihirdetése előtt lépett Putyin. Érzékeli a folyamatos fenyegetettséget a NATO-tól. De most erős, újtípusú fegyvereket állított hadrendbe, ezért mutogatja őket. A mesterséges intelligencia két dolgot ismer: 1, 0. Ezen az alapon csak az emberek által betáplált információkkal bír. Nem ismeri a lelket, az érzelmeket, amik pedig politikai mozgatórúgók.

 

 

Losonci László

Ben E Dict Igen, nagyon sok érv szól amellett, amit írt, de jelen idő szerint legalább ennyi szól a kínai-orosz szövetség mellett is. Azt azért ne feledjük, hogy a nyugati, és főleg amerikai pénzvilág igen rendesen inog, az amerikai felső elit világhatalmi pozíciója konkrétan egzisztenciális veszélybe került, ez pedig rendesen beszűkíti nem csak a lehetőségeket, de a tudatukat is, egyfajta pszichés csőlátást okozva. Bár geostratégiai értelemben valóban egy orosz-amerikai szövetség lenne üdözítő, ez véleményem szerint egyre távolabb kerül, pláne ha figyelembe vesszük a kedvezőtlen orosz demográfiai helyzetet, valamint az Európa számára kedvezőtlen irányba tartó amerikai demográfiai sajátosságokat. Még egy-két generáció és gyakorlatilag szinte semmi közös nem lesz az USA-ban és Európában, ami egyre nyíltabb USA-európai szembenálláshoz fog vezetni. Ezt megakadályozandó az USA stratégiája egyszerre érdekelt Európa és Oroszország összeugrasztásában, valamint mindkét fél gyengítésében, mégpedig időben, nem késlekedve. Ez egyébként jó Kínának is, de Kína számára a legnagyobb nyereség Oroszország "maga alá gyűrése" pénzügyi/gazdasági és politikai vonalon is. Kína számára középtávon is a legbiztonságosabb opció, ha az orosz fegyveres erők a szövetségesei és az orosz nyersanyagot áron alul megkapja - innentől kezdve Oroszország "kívánatos menyecske" Peking számára, így is fog hozzáállni a kérdéshez.

Gábor Szabó

Losonci László

 Hát persze, ön tapintott rá a lényegre!! Köszönöm, ez az! Elfelejtettem már. A USA-nak, Oroszországnak és Kínának nem érdeke, hogy létrejöjjön az egységes Európa, hadsereggel súlyosbítva. Ezért most az USA, mivel Putyin magától nem hajlandó megtámadni Európát, rájuk uszítja Ukrajnát, amit ha lerohannak az oroszok, akkor nem fognak megállni, átmennek a lengyeleken, németeken is. Szétrúgják az egységes Európát!

 www.facebook.com/erbsztadrienn