Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szulejmani: gun pulled. Gun fired?

2020.01.05

 Szulejmani: gun pulled. Gun fired?

Szulejmani tábornok likvidálása a NATO újabb szakítópróbája lesz. Olyan esemény, amelynek a hatásai nagyon szerteágazóak lehetnek.
Messzire vezetne, ha azzal foglalkoznánk, hogy Szulejmani megérdemelte-e, hogy kiiktassák. Mivel az volt a foglalkozása, hogy Irán külföldi katonai és félkatonai tevékenységét irányítsa, minden bizonnyal a legszélsőségesebb szunnitákat leszámítva tegezőviszonyban volt mindenkivel aki valaha robbantott vagy akart robbantani a művelt nyugaton. A legszélsőségesebb szunniták között pedig minden bizonnyal legalább annyi informátora volt, mint a Moszadnak és a CIA-nak, de inkább több. Minden bizonnyal a megfelelő szervek (ld. még a Bourne-filmeket) többször jelezték a feletteseknek, hogy folyamatosan követik a pasast, és igény esetén néhány órán belül tudják likvidálni. A felettesek azonban egészen mostanáig nem adtak erre parancsot. Minden bizonnyal azért, mert úgy voltak vele, hogy jobb egy ismert, kulturált ellenfél, mint a kiiktatása után érkező új seprű. Ráadásul, ha egy ilyen magas rangú embert kiiktatnak, azt lehet erődemonstrációnak is értelmezni, de úgy is, hogy mostantól komilfó tábornoki szintű merényleteket elkövetni.
Hogy volt-e bizonyítéka az amerikaiaknak, ami arra utalt, hogy Szulejmáni merényletet készít elő? Akármennyire is titkosak ezek az információk, a válasz sejthetően igen. Egész egyszerűen azért, mert a munkájából adódóan volt neki jó pár olyan terv az asztalán, amely komoly merényleteket is tartalmazott. A kérdés nem ez, hanem az, hogy vajon ezeknek az elhárítására Szulejmani megölése volt-e az egyetlen eszköz?
Nehéz nem úgy értelmezni ezt a merényletet, és nem véletlenül rajzolt erről a világon számtalan karikaturista, hogy Trump elnök az impeachment eljárás pillanatnyi üresjáratát kihasználva egy jó kis külpolitikai balhéval akarja a figyelmet terelni. Amerika Kapitányként, bomberdzsekiben egy repülőhordozón a pilótákkal parolázni klasszikus újraválasztási fegyver, nem Trump az első, aki használni akarja.
Ráadásul Trump abban is elég biztos lehet, hogy a balhé nem eszkalálódik. Nyilván, főleg a Közel-Keleten ilyet kijelenteni elhamarkodott dolog, de momentán ez senkinek sem érdeke. Erdogannak sokkal fontosabb dolga van most belföldön és Észak-Szíriában. Netanjahu épp azzal van elfoglalva hogy szabadlábon és kormányon maradjon. Ráadásul akármennyire előfordulnak agresszív héják az izraeli vezetésben, egy közel-keleti armageddon nem érdekük. Az arabok teljesen jól elvannak azzal, ha az iráni-arab rossz viszonyra tekintettel emelni lehet az olaj árát, de a háború nem kell nekik, főleg, hogy az arab olaj lőtávolban van iráni területről.
Oroszország és Kína nem akar ebbe beszállni, Putyinnak nincs pénze, esetleg fegyvert adna el Iránnak, Kínának pedig még egyelőre nincsenek meg a dologhoz a hadászati képességei. Különbenis, a kínaiak minden kardcsörgetés ellenére főleg kereskedők.
Az EU, melynek tagállamai nagyrészt NATO-tagállamok is, szintén mással van elfoglalva. Azzal, hogy Nagy-Britannia kilép, megnyílik az út egy hatékonyabb EU előtt. Macron elnöknek a gazdasági reformjai elleni döntő csatában kell helytállnia. Amint ezzel megvan (elég jó esélyei vannak, a francia sztrájkok nagyok, de kisebbek a vártnál) belevetheti magát az új EU-költségvetés körüli harcokba. Nem hiányzik neki, miközben országa a “megszorítások” ellen sztrájkol egy drága háború. A politikai és gazdasági vezetői generációváltást a végleteken is túl halogató, ezért a recesszió rémével küzdő Németországnak, még annyira se.
Ezek együtt azt adják ki, hogy senki sem akar balhét, nagy valószínűséggel maguk az irániak se. Trumpon és az amerikai olajlobbin kívül alighanem mindenki rég felmérte, hogy hiba volt Iránnal az atomdealt felrúgni. Iránnak rendgeteg nyugati iparcikkre van szüksége, amelyekért készpénzzel tud fizetni. Valószínű, hogy az ajatollák hatalmát se lehet másképp megtörni, mint úgy, hogy szélesebb iráni tömegek, nemcsak a városi elit, elkezd magasabb színvonalon élni. Az pedig csak akkor van, ha az iráni gázt és olajat eladják piaci áron és cserébe iparcikket vásárolnak, illetve saját ipart fejlesztenek. A világ egyik legrégibb kulturnépéről beszélünk, akik pontosan tudják, hogy lehet pénzből jól élni.
Valószínű most Teheránban azon gondolkoznak, hogyan lehetne úgy bosszút állni, hogy abból ne legyen feltétlenül eszkaláció. Washingtonban pedig már az ovális irodától számított második ajtónál azon megy a matek, hogy ne legyen ebből háború, akkor is, ha a nagyfőnöknek az se lenne drága.
Összességében ez egy nagy amerikai külpolitikai kudarc. A NATO-tagállamok a fülük botját se mozgatják, legfeljebb támogatólag nyilatkoznak, mint tette Dominic Raab brit külügyminiszter. Kiderült, hogy mindenki úgy gondolja, hogy ez nem NATO-balhé, ez egy amerikai balhé, sőt még csak nem is amerikai balhé, ez egy Trump-balhé. Azt eddig se vonta senki kétségbe, hogy az USA képes egész sok embert kiiktatni, ha akarja. Valószínű, hogy ha az lenne a feladat, hogy engem vagy a kedves olvasót kiiktassák, 48 órán belül megszerveznék azt is. Ilyen képességekkel sok ország bír, kérdés, hogy mekkora területen és hogy mire használja azt. Itt Közép-Európában senkinek sem kétséges, hogy ha bárki kiiktatása mellett amerikai és orosz érdek is szólna, az amerikaiaknak igencsak sietnie kéne, mert Magomedéknek van BKV-bérlete is. Mégis, ritkán fordulnak még az oroszok is ilyen eszközökhöz.
A gun pulled must be a gun fired - tartja az amerikai mondás. Most Amerika megtett egy erőszakos lépést (meglehet nagyobb erőszakot megakadályozandó) amellyel nem azt bizonyította be, hogy milyen erős. Szulejmanit ugyanígy ki tudták volna iktatni az izraeli, török, arab szakszolgálatok szakemberei. Az bizonyosodott be, hogy Amerika nyílt háborús provokációval sem tud háborút kirobbantani, vagyis annak ellenére, hogy továbbra is kétséget kizáróan a világ vezető gazdasági-katonai hatalmáról beszélünk, geopolitikai érdekérvényesítő képessége erodálódott. És tovább is fog erodálódni, ha továbbra is ilyen, valószínűleg szükségtelen műveletekkel provokál. Szulejmaninak megvolt a helyettese, aki alig várta, hogy a főnököt egyszer kiiktassák. A helyettes nyilván figyelni fog rá, hogy a jövőben csak futárokkal dolgoztasson. A profik, akik Jason Bourne-t mozgatják, meg legfeljebb cigiszünetben egymásnak mondogatják, hogy a profi dolog a végrehajtó kiiktatása lett volna, megüzenve Szulejmaninak, hogy rendszám szerint tudjuk melyik autót kell kilőni. A Közel-Keleten számos nagyon veszélyes dolog van, ezek egyike az, ha az emberről azt gondolják, hogy nem profi.
Bejegyzésem:
Gábor Szabó Már 2002-ben, 18 éve, a Demokrata az Irán elleni háború vízióját lebegtette, nem mai rögtönzés ez a háború: „Meg kell tehát semmisíteni, kerül, amibe kerül, akár egy világháborút is kockáztatva. Gazdasági embargó, diplomáciai zsarolás, mindenféle szankciók, tudományos kutatók célzott likvidálása, véres szabotázsakciók és merényletek, a belügyekbe való nyílt beavatkozás, kormányellenes terrorszervezetek támogatása – a perzsa állam térdre kényszerítéséhez bármilyen eszköz megengedett. Eközben intenzív és deliráns propaganda-kampánnyal készítik fel a nemzetközi közvéleményt az ellene tervezett izraeli és/vagy amerikai agresszióra.
Az iráni vezetők diabolizálása, ahogyan az amerikaiak által megtámadott országok vezetőinek esetében mindig, szintén a közvélemény gigantikus manipulálásának a része, hogy kedvező politikai és pszichológiai légkört teremtsenek a háborúhoz.” 
https://demokrata.hu/.../antidogma-iran-izrael.../
Diétás Magyar Múzsa ráadásul Iránnal háborúzni klasszik módon nem is lehet. A levegőből meg interkontinentális rakétákkal ugyan szét lehet bombázni sok mindent, de szárazföldi jelenlét (megszállás) nélkül sem háborút nyerni sem irányt változtatni nem lehet. Iránt pedig nem lehet megszállni, egyrészt mérete és domborzata miatt, másrészt az iráni hadsereg azért nem meztelen kőbaltás emberekből áll és létszáma is nagy, ráadásul indoktrináltak, így az élőerős veszteségek hamar százezresre tudnának rúgni amit Nam óta nem visel el az USA közvéleménye, utánpótlást az elhelyezkedés miatt nehéz vinni, valódi szövetségesre vallási-szociokulturális okból a környéken nem számíthatnak (vö Sam Huntington nézetei aka clash of civilizations), a költségek is irreálisak lennének, szárazföldi háború tehát kicsukva. Btw, vietnam kis dzsemborinak tűnne egy iráni háborúhoz képest, és a szovjeteknek már afganisztán is nagy falat volt, irán még nagyobb lenne. Szóval klasszik háború nem lesz. Kis bombázást nem tartok kizártnak, el kell használni a 2021-22ben lejáró szavatosságú Mk 84-es és GBU-27-es bombákat, mert íg tud még párat gyártani a Raytheon meg a Boeing. csire
  • Miklos Daniel Mate Diétás Magyar Múzsa egyetérve annyit tennék hozzá, hogy Szulejmáni speciel pont az az ipse, aki a teokratikus uralommal szemben kritikusabb irániak szemében is nagy ember. Így nem olyan kurva nehéz emelni a harci morált. Trump két golfozás között megalkotta az iráni nemzeti egység ideális mártírját. És persze gőze sincs, mit művelt.