Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Transztnisszia orosz katonai segítséget kér

2015.06.12

 hidfo.ru  2015.06.11. 18:58  Térségi hírek

Transznisztria orosz katonai segítséget kér

A Dnyeszter Menti Köztársaság hatóságai Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz fordultak, hogy amennyiben az országot külső veszély fenyegeti, Oroszország lépjen fel a köztársaság lakosságának védelmében, és küldjön további csapatokat a régióba.

Májusban Ukrajna blokád alá vonta a Dnyeszter Menti Köztársaságot, és ezzel megszegte a Moldova és Transznisztria közt 1992-ben létrejött megállapodást, melynek értelmében Kijev a Dnyeszter menti békefolyamat egyik biztosítéka kell legyen. A dnyeszteri régióban legálisan tartózkodnak orosz békefenntartók, akik Kijev lépésének köszönhetően mostanra csak a blokád áttörésével tudnának bejutni a területre. A blokád áttörése pedig azt jelentené, hogy az ukrán és orosz hadsereg közt közvetlen fegyveres konfliktus alakulna ki, ahol az orosz fél lenne agresszornak minősítve. Így egyértelmű, hogy az ukránok lépése szándékos provokációnak tekinthető, amivel ürügyet akarnak kreálni a NATO-beavatkozás legálissá tételéhez.

Nina Stanszki, a köztársaság külügyminisztere a blokád kialakításakor arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyoldalú lépés miatt megszűnhet Kijev az 1992-es dokumentumban rögzített védelmi státusza, mert a blokád megkezdésével Ukrajna egy újabb térségi konfliktus részévé vált, ami a térség biztonságának egészét veszélyezteti.

Az ukrán és moldovai fegyveres erők egyre fokozzák aktivitásukat a Dnyeszter Menti Köztársaság határai mentén. Jevgyenij Sevcsuk, Transznisztria elnöke szerint az ukrán hadsereg további csapatokat vont össze a határon, a moldovai fegyveres erők pedig fokozták a kiképző tevékenységet, és tovább zajlik a mozgósítás.

Transznisztria a Szovjetunió felbomlásának idején próbált elszakadni Moldovától, mikor Moldova szintén kinyilvánította függetlenségét Moszkvától. A konfliktus azóta megoldatlan; Transznisztria gyakorlatilag egy független ország, amit az ENSZ azóta nem ismer el független országként. A térségben orosz békefenntartók tartózkodnak, Ukrajna most az orosz csapatok rotációját akarná kihasználni arra, hogy közvetlen fegyveres összecsapást provokáljon ki az orosz hadsereggel. Ebben az esetben a NATO hivatalossá tehetné a beavatkozást Ukrajna területén, mert – bár a nyugati sajtó tényként kezeli – mindeddig semmilyen hiteles bizonyítékot nem tudtak kiállítani arra vonatkozóan, hogy az orosz hadsereg tényleg beavatkozott volna Ukrajnában.

Az Egyesült Államok az utóbbi hónapok során jelentős haderő-összpontosítást folytat Kelet-Európában. Az amerikai csapatok egy része hadgyakorlatra hivatkozva van jelen térségünkben, de nagy részük végül Ukrajnában vagy a balti országokban köt ki. A napokban képi anyag jutott nyilvánosságra arra vonatkozóan, hogy az amerikai hadsereg egy konvoja Záhonynál átlépte az ukrán határt. Ukrajnában az ENSZ BT felhatalmazása nélküli, illegális NATO-beavatkozás van folyamatban, amiben a NATO tagállamaként Magyarország is részt vesz.”/hidfo.ru/

Mandiner: Moldova és Transznisztria kapcsán fenyegetőzik Oroszország

Dnyeszteren túl

MoldovakülföldOroszországTransznisztriaUkrajnaukrán válságDmitrij Rogozin.

2014. október 1. (!)

Oroszország megvédi a Dnyeszteren túli területen élő állampolgárait, amennyiben ott megismétlődik az ukrajnai forgatókönyv – jelentette ki Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes szerdán, a Moldovai Köztársaságtól elszakadni akaró terület elnökével találkozva. Rogozin arról is beszélt: Oroszország sohasem fog onnan kivonulni.

A politikus – aki egyben az orosz elnök Dnyeszteren túli területi különmegbízottja – az orosz Fegyveres Erők Központi Múzeumában, Moszkvában találkozott Jevgenyij Sevcsukkal, a szakadár terület ukrán nemzetiségű vezetőjével. Dmitrij Rogozin, kihangsúlyozva, hogy él a sajtónyilvánossággal, közölte: „Még egyszer mindenkinek, aki másképpen gondolja, el akarom mondani, hogy nem kell a Dnyeszteren túli területre benyomulni, nem kell hisztériát kelteni a határon, feszíteni a helyzetet, mert ott az Oroszországi Föderáció állampolgárai élnek”.

A szakadár terület alig valamivel több mint 500 ezres lakosságának mintegy 30 százaléka orosz ajkú, 56 ezren orosz állampolgárok.

Az orosz kormányfő-helyettes, elnöki különmegbízott azt is elmondta a Dnyeszteren túli terület elnöke előtt: „Nem kell csalóka ábrándokat kergetni azzal kapcsolatban, hogy Oroszország meg fogja-e védeni saját állampolgárait. Egyértelműen igen. Nem kell a türelmünket és erőnket próbára tenni” – tette hozzá. Rogozin arról is beszélt, Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően „megbízható és stabil béketeremtő” maradjon a Dnyeszteren túli szakadár területen. Közölte, hogy Oroszország hisz a Dnyeszteren túli területben, és megmutatja, hogy sohasem fog onnan kivonulni.

Chisinau ugyanakkor azt szorgalmazza, hogy minél előbb távozzanak az orosz békefenntartók a szakadár területről, és nemzetközi polgári misszió váltsa fel őket. Ezt hangoztatta az ENSZ Közgyűlésén Natalia Gherman moldovai külügyminiszter. Dmitrij Rogozin úgy vélte, hogy már most lépéseket kell tenni a szakadár terület „biztonságának és nyugalmának a garantálása érdekében”, mert – mint fogalmazott – a Dnyeszteren túli terület határainál „meglehetősen aggasztó események mennek végbe”. 

Márciusban a Dnyeszteren túli terület vezetése azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy blokád alá vette el nem ismert köztársaságukat. Az ukrán határőrök ugyanis nem engedtek be néhány száz, orosz útlevéllel rendelkező embert Ukrajnába. Júliusban ukrán oldalon a Moldovai Köztársasággal határos területen 450 kilométer hosszú, 2-3 méter mély és 3,5 méter széles árkot kezdtek ásni. Az ukrán határőrségnél ezt azzal indokolták, hogy a nehézjárművek és a csempészáruk áthaladását akarják megakadályozni. Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor a feszültség élezésének értékelte a határ menti árok kialakítását.

Az 1990-ben egyoldalúan kikiáltott, de sem Moszkva, sem más állam által el nem ismert Dnyeszter menti Köztársaság lakóinak döntő többsége egy 2006-os népszavazáson arra voksolt, hogy a régió Oroszország részévé váljon. A Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje a márciusi krími népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. /mandiner.hu/cikk/20141001