Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új háború küszöbén a Közel-Kelet

2020.01.04

 

NÉPSZAVA: Az Egyesült Államok likvidálta az iráni kémfőnököt, a perzsa állam bosszúval fenyeget, a viszály fokozódásának beláthatatlan következményei lehetnek.

N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértő a Népszava megkeresésére elmondta: a perzsa állam a szigorú amerikai szankciók ellenére mindenképpen el szeretné kerülni a háborút. Úgy vélte: Teherán eddigi lépéseivel - köztük az atomalkuban tett vállalásai lépcsőzetes visszamondásával – olyan helyzetet kívánt teremteni, amelyben meg tudnak állapodni az Egyesült Államokkal, de Szulejmáni meggyilkolásával a megbékélés lehetősége szinte elérhetetlenné vált. N. Rózsa Erzsébet szerint Irán biztosan választ fog adni, várhatóan amerikai érdekeltségek elleni támadásokkal. A szakértő arról beszélt, hogy különös jelentősége lesz a síita iszlámban a gyász szempontjából kiemelt negyvenedik napnak, vagyis február 12-ének, ami ebben az évben gyakorlatilag egybeesik az iszlám forradalom évfordulójával.

A viszálykodás kereszttűzében

 

Az iraki lakosság csak tehetetlenül nézhette, ahogyan országuk alig egy hét alatt az amerikai-iráni erőszakspirál helyszínévé válik. Az események láncolatát a perzsa állam által támogatott egyik iraki síita milícia, a Kataíb Hezbollah akciója indította el. A fegyveres csoport az előző hónapokhoz hasonlóan most is egy olyan iraki katonai bázisra lőtt ki rakétát, ahol az Egyesült Államoknak is állomásoznak katonái. A támadásban egy az amerikai hadsereg alkalmazásában álló polgári személy is meghalt. Válaszul Washington dróncsapásokat hajtott végre a fegyveres csoport állásai ellen a szíriai-iraki határ mentén. A Kataíb Hezbollah 25 harcosával végeztek, további 55-öt megsebesítettek. Ez sem maradt következmények nélkül, a társaik temetéséről visszatérő milicisták feldühödött gyászmenete Bagdadban megostromolta az Egyesült Államok nagykövetségét. A viszontválasz egy újabb amerikai dróncsapás volt az iraki főváros repülőterénél, amellyel az iráni kémfőnököt, Kászim Szulejmánit likvidáltak és végeztek kilenc másik emberrel is - köztük az egyik iraki síita milícia vezetőjével, Abu Máhdi al-Muhandisszal. A bagdadi kormány általában igyekszik egyensúlyozni Washington és Teherán között, hogy mindkettővel meg tudja őrizni a szövetségesi viszonyt. Az iraki politikai elitet viszont felháborította, hogy az Egyesült Államok a beleegyezésük nélkül hajt végre bombázásokat az ország területén. A dróncsapásokra reagálva a parlament legnagyobb, egymással rivalizáló frakciói - a Muktada asz-Szadr vezette nacionalista (önállóságpárti) blokk és az Irán-barát Hádi al-Amir pártszövetsége - egyaránt az amerikai csapatok kiutasítását szorgalmazták. A két koalíciónak együtt sincs meg a szükséges többsége a törvényhozásban, azonban nagy létszámú félkatonai mozgalmak támogatását bírják. Márpedig vezetőik arra utaltak, hogy az erőszaktól sem riadnak vissza, hogy kiűzzék az amerikai katonákat az országból. Másrészt könnyen lehet, hogy az iraki elittel ellentétben a lakosság jelentős része pozitívan értékeli Szulejmáni megölését. Az interneten terjedő videók szerint többen is az utcákon ünnepelték a tábornok halálát, mert állítólag kulcsszerepe volt a tömegtüntetések elleni véres fellépésben, amelynek csaknem 500 áldozata volt. Az október óta tartó tiltakozások résztvevői amúgy is kritikusak Irán befolyásával szemben, ugyanakkor az Egyesült Államok sem számít túl népszerűnek a demonstráló fiatalok körében. Az pedig mindkét országgal szemben ellenérzéseket válthat ki, hogy viszálykodásuk lassan újra csatatérré változtatja Irakot.