Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


UKRAJNA BERLINI NAGYKÖVETE SZERINT HAZÁJA FONTOLÓRA VEHETI ATOMFEGYVER BESZERZÉSÉT

 

UKRAJNA BERLINI NAGYKÖVETE SZERINT HAZÁJA FONTOLÓRA VEHETI ATOMFEGYVER BESZERZÉSÉT

Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez – mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban.

Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Mint mondta, ez a művelet a közkeletű németországi vélekedéssel szemben nem csupán “erőfitogtatás vagy kardcsörtetés”, hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása.

Kifejtette, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavak mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez – mondta a diplomata.

Jelezte: hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna “nukleáris státuszának” megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.

Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással.

Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel.

 

Ha Ukrajna már 2014-ben tagja lett volna a NATO-nak, akkor most nem kellene háborús viszonyok közepette vergődnie az országnak, nem csatolták volna el tőle a Krímet. Tehát a saját és az EU biztonsága érdekében haladéktalanul fel kell venni Ukrajnát a NATO tagjai sorába. Ha ez nem történik meg, Ukrajna kénytelen lesz napirendre tűzni a nukleáris arzenál  kifejlesztését, hangoztatta az ukrán nagykövet.

 

 

Forrás:
 
Forrás:
 

UKRÁN ERŐDEMONSTRÁCIÓ A KRÍM KÖZELÉBEN

 

A tájékoztató szerint a nagyszabású terepgyakorlatot Herszon megyében több szakaszban kívánják lebonyolítani. A hadgyakorlatot terror elhárításinak nevezték el, amely során különös figyelmet szentelnek a tengerparti területeknek, a kikötőknek és az oroszok által elcsatolt Krímmel közös határvidéknek.

AZ SZBU SAJTÓSZOLGÁLATÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA SZERINT A HADGYAKORLATBAN RÉSZT VESZNEK AZ UKRÁN FEGYVERES ERŐK ALAKULATAI, A HATÁRŐRSÉG, A RENDŐRSÉG ÉS AZ SZBU KOMMANDÓS EGYSÉGEI.

Azt nem árulták el, hogy meddig fog tartani a hadgyakorlat.