Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zelenszkij és a külpolitikai „bukta”

2019.10.04

 www.karpatinfo.net/cikk/belfold/200030742-zelenszkij-es-kulpolitikai-bukta

Zelenszkij és a külpolitikai „bukta”

2019/10/03 - 15:30

Képtalálatok a következőre: украинские юмористы

 

 

Volodimir Zelenszkij, majd pártja választási győzelme után sokan mondogatták, hogy a sem kormányzási tapasztalattal, sem lojális szakértőkkel nem rendelkező csapat előbb-utóbb kudarcot vall az ország irányításával. Sokáig úgy tűnt, hogy a károgóknak nem lesz igazuk, hiszen az elnöknek sikerült tovább növelnie népszerűségét és kisebb sikereket is elkönyvelhetett – lásd az Oroszországgal lebonyolított fogolycserét. Az elmúlt napokban azonban megmutatkozott, milyen következményekkel jár, hogy Zelenszkijnek és környezetének nincs gyakorlata a világpolitikai játszmákban.

Amikor ajtóstul tör rád a világpolitika

Kezdetben az egész ügy rendkívül távolinak tűnhetett Kijevből nézve. Úgy két hete az amerikai titkosszolgálat egy azóta is ismeretlen munkatársa bejelentette, az amerikai elnök kifogásolható beszélgetést folytatott egy külföldi ország vezetőjével. Úgy tűnt, a szokásos demokrata áskálódásról van szó a jövőre esedékes amerikai elnökválasztási kampány jegyében. A helyzet akkor vált komollyá ukrán részről, amikor kitudódott, hogy Donald Trump amerikai elnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott júliusi telefonbeszélgetéséről van szó.

Az amerikai sajtó ezúttal is a helyzet magaslatán volt, a The Washington Post és a The New York Times néhány napon belül megírta, hogy Trump állítólag arra kérte Zelenszkijt, indítson vizsgálatot Joe Biden volt amerikai alelnök és fia, Hunter Biden ügyében. Ugyancsak sajtóinformációk szerint az ügy előzménye, hogy Joe Biden Barack Obama alelnökeként 2014-ben állítólag támogatta Viktor Janukovics akkori ukrán elnök megbuktatását, és támogatást ígért az új elnöknek, Petro Porosenkónak, ha fiát megteszik az egyik jelentős ukrán gázipari cég igazgatótanácsi tagjának.

A lavina mindenkit elsodort

Ezek után Trump hiába tagadta, hogy nyomást gyakorolt volna az ukrán vezetőre, Zelenszkij pedig hiába állította, hogy rá, egy szuverén állam vezetőjére senki nem képes nyomást gyakorolni, az ügy megállíthatatlanul bonyolódott tovább a modern kori amerikai politika sajátságos logikája mentén.

Az amerikai alsóházban többségben lévő demokraták alkotmányos vádeljárást (impeachment) kezdeményeztek az elnök felmentésére, s kikényszerítették a két államfő beszélgetéséről készült leirat nyilvánosságra hozását. Amennyire azt halandó ember megítélheti, a beszélgetés során Trump valóban nem próbált nyomást gyakorolni Zelenszkijre, ám Bidenék mégiscsak szóba kerültek, ez pedig éppen elegendő pillanatnyilag a demokratáknak, akik azt állítják, a hivatalban lévő amerikai elnök el szerette volna érni, hogy Ukrajna hozzon nyilvánosságra kompromittáló adatokat az egyik potenciális választási vetélytársáról a jövőre esedékes amerikai elnökválasztás idején.

Ráadásul kiderült, hogy Rudolph Giuliani, az Egyesült Államok elnökének ügyvédje az utóbbi időben több ízben beszélt telefonon és találkozott személyesen magas rangú ukrán tisztviselőkkel, köztük Andrij Jermakkal, Zelenszkij elnök tanácsadójával. Emellett kitudódott, hogy a Trump-kormányzat nyár elején felfüggesztette egy jelentős, még az év elején megítélt katonai támogatás folyósítását Ukrajnának.

Amikor begyűrűznek az amerikai problémák

Az elvben amerikai belügynek tekinthető botrány Ukrajna és személyesen Zelenszkij elnök számára is rendkívül kellemetlennek bizonyult, méghozzá több szempontból is.

Az ominózus telefonbeszélgetés leiratából például kiderült, hogy Zelenszkij kezdetben bókokkal árasztotta el beszélgetőtársát, ami aligha méltó egy magára valamit is adó ország első emberéhez. Amikor pedig Trump felvetette, hogy Európa, mindenekelőtt Németország jobban is segíthetné Ukrajnát Oroszország ellen vívott háborújában, az ukrán elnök egyetértett ezzel. Nem csoda, hogy miután a beszélgetés tartalmát nyilvánosságra hozták, Berlinben érzékelhetően zokon vették az ukrán elnök szavait.

Anatolij Sarij ismert videoblogger elemzésében ezzel kapcsolatban rámutat: érthetetlen, miként fordulhatott elő, hogy az ukrán államfő úgy beszélt az amerikai elnökkel, mintha azt hitte volna, hogy senki nem hallgatja le őket, mintha biztos lehetett volna benne, hogy a beszélgetés tartalma soha nem szivárog ki.

Miközben Kijev hatalmasat rúgott saját európai szövetségeseibe, az Egyesült Államokhoz fűződő viszonya is kárt szenvedett. Előzetesen Ukrajnában sokat vártak Zelenszkij amerikai útjától, különös tekintettel találkozójára Trump elnökkel. A tengerentúlon kipattant botrány azonban érzékelhetően rányomta bélyegét a két ország viszonyára, nem sikerült számottevő haladást elérni, ami Amerika bevonását illeti a kelet-ukrajnai béketeremtésbe.

Végül, de nem utolsósorban aminap kiderült, hogy a két elnök beszélgetésével kapcsolatos információkat ukrán részről szivárogtathatták ki. Így – akár akarják Zelenszkijék, akár nem – előbb-utóbb szembe kell nézni a ténnyel, hogy az ügynek ukrán belpolitikai vonatkozása is van.

Ukrajna elveszített egy támogatót

Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy Kurt Volker, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának ukrajnai különmegbízottja a múlt héten tájékoztatta lemondásáról Michael Pompeo külügyminisztert.

Amerikai sajtóértesülések szerint Volkert a napokban hallgatják meg az impeachment kapcsán folyó törvényhozási vizsgálatban. Trump már említett ügyvédje, Giuliani állítólag biztosította beszélgetőtársait, hogy Volker tud kapcsolatfelvételéről az ukrán féllel.

Volker esetében azonban nem csak az lehet érdekes, hogy mit tudhat az adott ügyről. Személyében egy olyan diplomata távozik a színről, aki eddig következetesen támogatta az ukrán háborús törekvéseket, azaz nem volt a minden áron való békekötés híve Moszkva és Kijev között. Az ukrán fővárosban most nyilván azon töprengenek, mennyire lesz elkötelezett e tekintetben az utódja.

Teljes az egyetértés az elemzők között a tekintetben, hogy Ukrajnának mielőbb ki kellene keverednie az egyre terebélyesedő amerikai belpolitikai botrányból. A cél az lenne, hogy az ország vezetése kiegyensúlyozott viszonyt alakítson ki a republikánusokkal és a demokratákkal egyaránt. Erre azonban jövő novemberig, tehát az amerikai elnökválasztásig már nemigen mutatkozik esély, holott Kijevnek addig is szüksége lenne Amerikára- közölte a Kárpátaljalap.net.

(ntk)



Forrás: 

Kárpátalja