A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 A család jelzáloggal terhelt házban lakik, ami részben azért is került árverésre, hogy a befolyt összegből kifizessék az adóstárs, a volt férj elmaradt gyerektartását. Jelenleg úgy tűnik, mégis megoldódik a lakhatásuk - mondta a Klubrádiónak Szalay Kriszta színésznő, aki gyűjtést indított, hogy segíthessen nekik. 11,2 millió forint gyűlt össze néhány nap alatt. Szalay már leállította a gyűjtést, levette a számlaszámot, mert úgy néz ki, hogy a család tud venni egy másik házat.

 1. Vannak demokratikus választások, vagy ki van zárva valaki is a választás lehetőségéből? Bárki indulhat a képviselői székért?  Vannak négyévente választások? Le lehet váltani választásokon a kormányt? Van Alaptörvény, van Alkotmánybíróság? Működnek a bíróságok? A válasz mindegyik kérdésre az igen. Megállapítható formailag biztosan demokratikus jogállamba élünk, a magyar nép az, akinek a felelőssége megtölteni a formát tartalommal, a számára megfelelő népképviseletek megválasztásával. Az ellenzék is szabadon működhet. Ha a nép számára kedvező intézkedéseket vállalnak fel, akkor majd őket választják meg, jogosan. Jogállam van.

 Az első világháborúban nagyapám 15 évesen került Piave mellé a frontra. Nagybátyja a szárnyai alá vette, lévén ő K.u.K. tiszt volt. Egy összeütközéskor a zászlótartó katonát lelőtték, és a zászló a véres sárban maradt. Nagyapám nagybátyja Johann von Rechnitzer ezt látva odarohant, a zászlót felvette és abban a pillanatban egy golyó átfúródott a mellkasán. A csata végén ez a magyar zászló lett a szemfödele. 

 – Bár a feleségem ott maradt Puerto Ordazban, a 450 négyzetméteres házunkban, de egyelőre senki sem bántotta, és azt hiszem, nem is fogja. Igaz, valóságos erődítmény, három elektromos zsilipen keresztül lehet csak bejutni, szükség van erre, mert délután négy után már nem ajánlatos kimenni az utcára, olyankor kétesélyes, hogy épségben, netán élve hazaér-e az ember.

 Magyarország ugyanis az elmúlt időszakban több száz magyar származású venezuelai menekültet fogadott be az országba. És magyar származású, a magyar viszonyokhoz alkalmazkodni akaró és tudó menekülteket mindenféle olyan támogatásokba részesítette, ami a beilleszkedésükhöz szükséges.

 Ma­gyar fo­ci­ün­nep lesz szom­ba­ton Du­na­szer­da­he­lyen. A csúcs­meccsre igazi sztár­ven­dég­gel erő­sít a fel­vi­déki ma­gyar csa­pat.

a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket, mert a modern genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy nincs rokonság a két nép között. Kiszely István őseink eredetét kutatva rátalált a sárospataki levéltárban olyan négyszázhatvan éves történelem tankönyvre, amely azt állítja, hogy a magyarok három hullámban jöttek be a Kárpát-medencébe: 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok, majd 895-ben Árpád népe.  

  Kényelmes és gondtalan életet hagytak hátra Floridában, tengerparttal, vitorlással, partikkal. Megunták. - Hazajöttünk. Most már a feleségem is magyar állampolgár, sokat járjuk az országot és nagyon szeretünk itt lenni, annak ellenére, hogy jómagam 66 évet más országban éltem – mondja Géza. S a legnagyobb öröm számukra ebben a programban az, hogy többször kapnak visszajelzést, fényképeket a családoktól, akiknek megváltoztatták az életét: ez nekik mindent megér.

 Renegeteg cikket írtam már a magyar nyelv származásáról, de minden cikk és tanulmány helyett a bizonyítékok beszélnek igazán önmagukért.

Volt egyszer egy sumér konferencia többek közt egy angol tudós tartott elõadást arról,hogy megfejtett egy töredékes sumér agyagtáblát amin szerepelt egy sumér ima. 
Elkezdte mondani „Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, ... Ekkor felállt a három magyar tudós aki részt vett a konferencián és elkezdték énekelni,hogy: Antanténusz, szórakaténusz, Szó...

 Döbbenetes ütemben települnek haza nem csak olyanok, akik 10-20-30 évvel ezelőtt mentek ki, de másod- vagy harmad-generációsak is. Nekik egyrészt nosztalgikus érzéseik vannak Magyarország iránt, másrészt kívülről jobban látják, honnan hová jutott el az ország, hiszen életben tartják azért a kapcsolatot, figyelik, mi történik itthon. Valamint ahol élnek, ott azt látják, hogy már nem igazán jó és bizonytalan a jövő. Ha ezekre az emberekre erőforrásként tekintünk, és átgondoltan segítjük a hazatelepülésüket és a beilleszkedésüket, akkor ebből nagyon sokat lehet profitálni. Hiszen megmarad a nyugati kapcsolatrendszerük, amit vállalkozásban, kereskedelemben, számos dologban tudnak kamatoztatni.