A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 Az „impexek” kora egyetlen olyan ügyet mutat be, amikor a magyar állam legalább az ellopott pénz egy részét megpróbálta visszaszerezni. A 80-as évek végén kirobbant Mineralimpex-botránnyal már a sajtó is foglalkozott, de a rendszerválás körüli politikai változások és az ezt követő botrányok elvonták a közvélemény figyelmét. Pedig a belügyi jelentések alapján egy akkora lopásról volt szó, amibe a népgazdaság is beleremegett. 

 Az utóbbi hetekben jelzések érkeztek az érdekvédőkhöz, hogy az ősz eleje óta egyre több, nem kizárólag autóipari cégnél kérdezik, vállalnák-e a dolgozók a 400 óra túlórát. Van, ahol már meg is kötötték a megállapodást. Szomorú, hogy túlmunkát alkalmazni akarók mind magyar kis- és középvállalkozások.

A cikk eredetileg az Orbáni illiberális rendszer kritikája. 

 1997-ben, a Foreign Affairs című folyóiratban jelent meg Fareed Zakaria nagy visszhangot kiváltó cikke, „Az illiberális demokráciák felemelkedése.” A szerző mások mellett Peru, Sierra Leone, Pakisztán vagy éppen a mečiari Szlovákia példáján mutatta be, hogy a többpárti választások önmagukban nem a liberális demokrácia csalhatatlan indikátorai. Sőt, sokszor éppenséggel annak elfedésére szolgálnak, hogy a hatalmon lévők rendszerszinten megsértik a törvények uralmát, a hatalmi ágak szétválasztását, a kiegyensúlyozott pártverseny követelményeit, a nemzeti, vallási és életmódbeli kisebbségek jogait, vagy éppen a sajtó- és szólásszabadságot. 

 Vonzó ország vagyunk külföldi barátaink számára, de méltatlan hozzánk, hogy a Liszt Ferenc repülőtérről nem vezet Budapest központjába gyorsvasút és gyorsút. Építsük már meg, de gyorsan!

 az európai politikai elit az államadósság-válságot az európai nemzetállamok szuverenitásának végleges megszüntetésére használja (például Görögország) és az eurózóna egyes országait egy bürokratikus központi kormányzat irányítása alá akarja helyezni. Cél az, hogy a történelmileg szuverén nemzetek helyett európai egyesült államok jöjjön létre, holott Európa jellegzetessége a változatossága.A szabad piac pedig Márk evangéliuma szerint osztja el a javakat: akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van (Márk 4:25), és ez a metódus az euroatlanti hatalmi elitnek –– kiváltságai megőrzése érdekében – elemi érdeke. 

 A bíróság nálunk sajnos nem hatalmi ág, hanem egy nagyon-nagyon biztos helyzetben levő hivatal. Azért nem tudok felhőtlenül örülni Handó bukásának, mert pontosan ugyanarról a nemtörődöm, személytelen csinovnyik mentalitásról pattant ő le, amelyből ő maga is jött, és amellyel mindenkinek, aki bíróság közelébe megy, meg kell küzdenie. Mert a magyar ügyvéd élete ebből áll. Hálózatépítés, jól célzott beadványok, bírói-ügyészi ajánlásra érkező ügyfelek hímestojásként kezelése.

 Miután véres péppé darálták a paraszti társadalmakat, a „szocializmus” még ténfergett egy kicsit, majd a térség könnyen, gyorsan, olcsón visszakerült eredeti tulajdonosaihoz: a német és francia autógyárak telephelyeinek hálózatává lett. A 2010-es újabb rendszerváltásra éppen azért volt szükség, hogy visszaköveteljük a saját hazánkat.

 A rendszerváltó pártok többsége hasonló folyamaton ment végig, aztán elhalt, emlékezzünk csak az MDF-re, az SZDSZ-re, a kisgazdákra. És nagyon úgy tűnik ez fog történni az MSZP-vel is. Megörökölte az állampárti beágyazottságot. Ettől volt olyan káderfölénye, ismertség fölénye, meg szervezési fölénye, amely nagyon sokáig elvitte és úgy tűnik, nem viszi tovább. Úgy tűnik az ellenzéken belül a liberálisabb és nyugatosabb és ebből a szempontból egyértelműbb pártok veszik át a vezető szerepet a DK és a Momentum.

 A magyar karakterből ötvenhat hevessége nőtt ki, és az is, hogy a túlerőt tapasztalva villámgyorsan elsorvadt az ellenállás.
Kádárt dicséri, hogy maga megértette, Moszkvával pedig megérttette, hogy itt nem működik az orosz típusú szocializmus. Folyamatosan ötvenhattal zsarolta Brezsnyevéket. Valami ilyesmivel: „Bízzatok bennem, hagyjatok rám mindent, és akkor nincs több balhé. Ne idegeskedjetek, hogy nem esküsznek föl az emberek naponta erre meg arra, ennek a népnek az kell, hogy lássa a szerényen, de biztosan gyarapodó jövőt, Trabant kell neki, ha út nincs is hozzá.” 

 Az elmúlt évtized egyik legnagyobb szakmai baklövése köthető ahhoz a Tordai Csabához, akit Karácsony Gergely „Magyarország egyik legjobb közjogászának” nevezett. Bajnai Gordon bizalmasa 2009-ben egy 1998 óta hatálytalan rendelkezést csempészett vissza az Alkotmány Magyar Közlönyben megjelenő szövegébe. Mostantól ő fog jogi ügyekben tanácsokat adni a főpolgármesternek.