A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 „Számos incidenst éltem meg azért, mert magyarul beszéltem, ami sokaknak nem tetszett.” Még mindig tapasztalható a hétköznapi diszkrimináció külhoni fiatal interjúalanyaink szerint, akiktől az kérdeztük, milyen magyar fiatalként felnőni Kassán, illetve Ungváron, és hogyan őrizhető meg a magyar identitás a szórványban. A Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány két tagjával, Szitás Veronikával és Kész Anasztáziával beszélgettünk.

 Magyarország harminc éve stabilizációról stabilizációra bukdácsol, vagy öt nagyobb stabilizációs hullám olvad össze egyetlen folyamatos megszorítássá. Ez nem mehet tovább. Elmaradottabb társadalomnak nagyobb állam kell, mert nagyobbak a fejlesztési szükségletek. Ráadásul, ahogy számos nyugat-európai példa mutatja, a nagyobb újraelosztás sem gazdasági növekedésben, sem a külföldi tőke bevonzása tekintetében nem jelent hátrányt.

 Saját nézőpontjából a püspök logikája is érthető: Ferenc atya negyedszázada vezeti a plébániát és az alapítványon keresztül egy egész kis külön intézményrendszert, ami akadálya annak az abszolutista hatalomgyakorlásnak, amelyben a magyar püspökök szocializálódtak.

Most szinte példátlan módon egy katolikus közösség szembe megy ezzel a hatalommal.

 Egész egyszerűen röhej, ami itt folyik: amikor kimentünk Angliába, minden papírt aznap megkaptunk, amikor kérvényeztük. Pedig idegenek voltunk. Itthon pedig azt halljuk, hogy ne menjen el senki, meg jöjjön haza. Mi megtettük, aztán tessék: arra nem képes három év alatt az állam, hogy társadalombiztosítást adjon egy hatéves gyereknek. Minden nap úgy ébredek, csak nehogy történjen vele valami, mert nem tudnánk kifizetni a gyógyíttatását. 

 A karosi mondatjel eldönti a vitát úgy, hogy a hunok és a magyarok azonosak. A honfoglalók, akikhez a Dentümagyar és a Hetümagyar nevek kötődnek - természetesen - magyarul beszéltek s az alábbi tarsolylemez magyar mondata sem mondhat mást.

Korábban Attila hunjai és Baján avarjai is magyarul beszéltek, amit egy sor hieroglifikus hun és avar szöveg bizonyít a Tarih-i Üngürüsz és Bonfini mellett. A genetikai kevertség ennek nem mond ellent, hiszen a mai magyarok is kevertek genetikailag és minden nagy történelemmel rendelkező nép szükségképpen folyamatosan kevert.

  „A globális tőkés társaságok az állami apparátussal összefonódva, illetve államközi intézmények képében egyre korlátlanabb és személytelenebb hatalommal rendelkeznek az emberek feje fölött. A rablás hagyományos, útonálló formája is mind elviselhetetlenebb méreteket ölt. Megvalósul tehát a dolgok rémuralma és a tőkés társaságok világuralma, s ha akarjuk, mindezekre akár tudományos magyarázatot is kaphatunk.” (Kocsis Tamás: A nemzetek nyomorúsága, „Kovász” folyóirat, I. évfolyam 1. szám, Corvinus Egyetem)

 Fábry arra figyelmeztet minket, hogy a rendszerváltás nem annyira a kommunista pártelit, mint inkább a későkádári technokrácia hatalomátmentése volt. A rendszerváltásra igazi hatással a Pénzügykutató akkor fiatal munkatársai voltak. Ide tartoztak a Fordulat és reform szerzői, Antal László, Bokros Lajos, Lengyel László, Csillag István és Matolcsy György, de sok más ismert közgazdász, vállalati és banki szakember is, akik a rendszerváltás után komoly karriert futottak be mint miniszterek, bankvezérek, befolyásos véleményvezérek, hatalmi háttéremberek

A kivitelező ugyanis egy kb. 20-23 centis gyökeret egyszerűen elnyisszantott, közvetlenül a felszín alatt. Kellett a hely a térkőnek… – jegyezte meg a természetvédő hölgy. „Ha akár csak a termőréteg egy részét is leszedik, és a talajt fellazítják, egy nagyobb szélvihar esetén már nem tudnak mibe kapaszkodni a fák, és kidőlhetnek. 

Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahitel-szerződést hétfőn a Fővárosi Ítélőtábla, mert a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást az adósnak arról, hogy az árfolyamváltozás jelentősen növelheti a tartozását és a törlesztőrészletek összegét – értesült a 24.hu.

 Hiába termelt egyre többet az amerikai dolgozó, az elmúlt negyven évben ebből fizetésként nem sokat látott. Ez azonban nem a kapitalizmus elkerülhetetlen folyamataiból adódik, hanem azért, mert a politika a társadalom vagyonos, vállalati részét kezdte szolgálni az elmúlt negyven évben. E gondolatokat nagyrészt Lawrence Mishelnek köszönhetjük, aki alig két évtized alatt teljesen átalakította az amerikai közbeszédet. A Makronóm interjúja.