A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 A karosi mondatjel eldönti a vitát úgy, hogy a hunok és a magyarok azonosak. A honfoglalók, akikhez a Dentümagyar és a Hetümagyar nevek kötődnek - természetesen - magyarul beszéltek s az alábbi tarsolylemez magyar mondata sem mondhat mást.

Korábban Attila hunjai és Baján avarjai is magyarul beszéltek, amit egy sor hieroglifikus hun és avar szöveg bizonyít a Tarih-i Üngürüsz és Bonfini mellett. A genetikai kevertség ennek nem mond ellent, hiszen a mai magyarok is kevertek genetikailag és minden nagy történelemmel rendelkező nép szükségképpen folyamatosan kevert.

  „A globális tőkés társaságok az állami apparátussal összefonódva, illetve államközi intézmények képében egyre korlátlanabb és személytelenebb hatalommal rendelkeznek az emberek feje fölött. A rablás hagyományos, útonálló formája is mind elviselhetetlenebb méreteket ölt. Megvalósul tehát a dolgok rémuralma és a tőkés társaságok világuralma, s ha akarjuk, mindezekre akár tudományos magyarázatot is kaphatunk.” (Kocsis Tamás: A nemzetek nyomorúsága, „Kovász” folyóirat, I. évfolyam 1. szám, Corvinus Egyetem)

 Fábry arra figyelmeztet minket, hogy a rendszerváltás nem annyira a kommunista pártelit, mint inkább a későkádári technokrácia hatalomátmentése volt. A rendszerváltásra igazi hatással a Pénzügykutató akkor fiatal munkatársai voltak. Ide tartoztak a Fordulat és reform szerzői, Antal László, Bokros Lajos, Lengyel László, Csillag István és Matolcsy György, de sok más ismert közgazdász, vállalati és banki szakember is, akik a rendszerváltás után komoly karriert futottak be mint miniszterek, bankvezérek, befolyásos véleményvezérek, hatalmi háttéremberek

A kivitelező ugyanis egy kb. 20-23 centis gyökeret egyszerűen elnyisszantott, közvetlenül a felszín alatt. Kellett a hely a térkőnek… – jegyezte meg a természetvédő hölgy. „Ha akár csak a termőréteg egy részét is leszedik, és a talajt fellazítják, egy nagyobb szélvihar esetén már nem tudnak mibe kapaszkodni a fák, és kidőlhetnek. 

Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahitel-szerződést hétfőn a Fővárosi Ítélőtábla, mert a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást az adósnak arról, hogy az árfolyamváltozás jelentősen növelheti a tartozását és a törlesztőrészletek összegét – értesült a 24.hu.

 Hiába termelt egyre többet az amerikai dolgozó, az elmúlt negyven évben ebből fizetésként nem sokat látott. Ez azonban nem a kapitalizmus elkerülhetetlen folyamataiból adódik, hanem azért, mert a politika a társadalom vagyonos, vállalati részét kezdte szolgálni az elmúlt negyven évben. E gondolatokat nagyrészt Lawrence Mishelnek köszönhetjük, aki alig két évtized alatt teljesen átalakította az amerikai közbeszédet. A Makronóm interjúja.

 Ahogy a hulladékból üzemanyag lesz, az – függetlenül az eredetétől – jövedékiadó-kötelessé válik, ami csökkenti a termelés jövedelmezőségét, és növeli a beruházások megtérülési idejét. Az EU-ban eddig csupán a növényi alapanyagú biodízelek kaphattak jövedékiadó-kedvezményt, s emiatt a plasztikdízel-üzemek csak ott lehetnek életképesek, ahol valamilyen formában támogatják a beruházást vagy (a feldolgozott hulladék arányában) a működtetést. 

 Az nyilvánvaló, hogy a kormánynak megint nem jutott eszébe semmi új, a „bevált” receptet csomagolták országvédő köntösbe: emeld a profitrátát (bármi áron), és akkor a befektetők majd nálad ruháznak be.

 Bige László a Népszavának azt mondta, hogy a határozat megállapításai egészében szabálytalanok és végrehajthatatlanok, már csak azért is, mert szerinte a felsorolt hiányosságok elhárítása veszélyes üzem, amit a határozat tilt. Ezt június 4-i válaszlevelében meg is írta a hivatalnak.

A veszélyes anyagok szintcsökkentése nem csak ellehetetleníti a termelést, de a tilalom miatt egyenesen bűncselekmény, az erre való utasítás pedig felbujtás – véli az üzletember.

 Az MTA BTK MÖT (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport) és az ELTE (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) irányadó személyisége, Vásáry István akadémikus (szakterület: orientalisztika, történelem, turkológia) Múltunk kacatjai, kell-e nekünk őstörténet, és ha igen, miért?,  című cikke a Magyar Nemzet Magazinjában 2015. február 28-án jelent meg. A csúsztatásokkal, ködösítéssel teli cikk minden részletével nem kívánunk foglalkozni, csupán két fontos területtel, a hun-magyar kapcsolat és a turanizmus kérdésével. Ezután közöljük két szakember, Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus és Bakay Kornél régész cikkel kapcsolatos észrevételeit.