A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 március 1-jétől még nehezebb lesz, hiszen ekkortól megszűnik a 174 magyarországi járás, illetve 23 budapesti kerület jegyzőinek építésügyi hatósági hatásköre, feladataikat – így az építési és használatbavételi eljárások kiadását – az illetékes kormányhivatalok fogják ellátni. Ennek célja a kormány szerint a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri ütközések kiküszöbölése, a teljes kép azonban bonyolultabb, hiszen így az elsőfokú határozatban foglalt döntés ellen fellebbezni sem lehet majd, megváltoztatni pedig csak egy közigazgatási per keretein belül, a bíróságon lehet majd őket.

 A Fidesz szakítása a Néppárttal a szocialista képviselő megfigyelése alapján már beteljesült. Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoporttal és az Euroszkeptikusokkal szavazott együtt bizonyos kérdésekben. Valójában ezek a csoportok képviselik a nemzetek Európáját, a többi Egyesült Európa csoporttal szemben.  De csodák mindig lehetnek, megvárjuk a végső döntést.

 A képen jelöltem nagyjából a lehető megoldást, a V0 (vénulla) terv, amelynek több nyomvonalát is kidolgozták, ezért is nem vesződtem a pontos nyomvonallal. Némelyik útvonalra már részletes, millárdból csinált terv is készült. Ezek mind azt szolgálnák, hogy a két regionális vasúti központot (Székesfehérvárt és Szolnokot) Budapest elkerülésével összekössék. Az, hogy pont merre menjen ez a vonal az sok mindenen múlik, de amíg ez meg nem történik, az országon átmenő tehervonatok nagyon nagy részének be kell mennie Budapest közepére, és ott át kell kelnie egy elég viseletes állapotban lévő vasúti hídon. 

 „A mai szavazás megmutatta, hogy a magyar miniszterelnök mára a legutolsó szövetségeseit a sokáig tétlen néppártiakat is elveszítette. Ezzel pedig karnyújtásnyira kerültünk a Fidesz néppárti kizáráshoz” – nyilatkozta Barkóczi Balázs.

 3. Nem halasztható tovább, hogy a vasútfejlesztés fókusza Budapestre kerüljön és ezáltal a MÁV az elmúlt 100 év tétlenségét, pontosabban a vasútfejlesztés Budapestre való érzéketlenségét meghaladja. A vasútnak a budapesti tömegközlekedés szerves részévé kell válnia, ahogy ezt Bécstől Moszkváig, Barcelonától Stockholmig látjuk. A vasút Budapest közlekedésének és városfejlesztésének legnagyobb tartaléka, de a MÁV vonatai - a járműpark elmúlt évekbeli óriási fejlesztése ellenére is – ma nem elég megbízhatóak, a pályaudvarok lerobbantak, számos városrészben hiányoznak a megállók és városi kapcsolatok, nem éri el a vasút a nemzetközi repülőteret. Óriási a fejlesztési potenciál e téren.

 Vétójog nélkül nyilván kényelmesebb pozícióban vehetné át az új tulajdonos a céget, és a 24.hu úgy tudja, ez az üzletkötés egyik feltétele is. A lap szerint a kistulajdonosok és a dolgozók csak azt kérik, hogy a privatizáció során tartsák be a vonatkozó jogszabályokat. 

 Jól látszik a grafikonból a Gyurcsány-Bajnai kormány hatalmas mértékű eladósítása. Tudjuk, gazdasági válság volt a világban, ennek ellenére kérdéses, hogy valóban ilyen mértékű hitelfelvevéssel kellett volna finanszírozni a válságot. És ebből a hitelből semmilyen érdemleges fejlesztés sem valósult meg. Az is kitűnik, hogy az Orbán kormány sem tudta azonnal lefékezni az eladósodást, sőt kormányra lépésével tovább növelte, viszont 2012-től elkezdhette csökkenteni az államadósságot. Ennek oka az volt, hogy Simor András jegybankelenök kamatemelési politikáját csak 2011 áprilisára 

 le tudjon zárni régi elszámolási vitákat az Európai Bizottsággal, és végre nagy tételben újra jöhessenek a brüsszeli átutalások mind a 2007-2013-as, mind a 2014-2020-as ciklus terhére. Akkori elemzésünkben még azt írtuk, hogy a régi (2007-2013-as) EU-ciklus 7 éves keretének kifizetési számlálója a nagy pénzügyi alku hatására mintegy 0,3%-ponttal 98,73%-ra emelkedett. Azóta most újra megnéztük ezt a mutatót és azt látjuk, hogy immár 99,64%-on áll a kifizetési számláló, azaz szinte a teljes 7 éves fejlesztési keretet (23,1 milliárd euró) le tudta hívni Magyarország.

 Hamecz és Orbán abban egyetértettek, hogy az euroövezetből való kimaradás nem csökkenti egy adott ország érdekérvényesítő képességét, az leginkább gazdasági potenciáljától függ. „A jelenlegi európai tendencia nem az egységesülés” – fogalmazott Orbán Gábor, felhívva a figyelmet arra, hogy a valutaövezet nehezen értelmezhető azért is, mert az integráció szlogenje mögött a konkrét ügyekben az integrációt hangoztató európai államok is saját nemzeti érdekeiket követik, „minden nemzetállam protekcionista”.

a kormánypárti politikus azt mondta, a Fidesz vezetése jelenleg azt fontolgatja, hogy az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) képviselőcsoportjába ülne át az Európai Parlamentben, amennyiben ott Orbán és a Fidesz valamilyen vezető pozíciót tölthetne be.