A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 2. DIGITÁLIS TÉR KIVÁLASZTÁSA Meglepően sok iskolában van már valamilyen szinten bevezetett digitális tér. Jellemzőbbek: Microsoft Teams, Google Classroom, és - személyesen nagy öröm - a hashtag.school is. Ezekben a rendszerekben az a jó, hogy integráltan képesek sok szolgáltatást nyújtani, nézzük sorjában mi kell hozzájuk: Google Classroom: itt a tanár regisztrálhat önállóan, és az iskola is - ez utóbbi kicsit bonyolultabb. Ha van már Google Classroom account-ja az iskolának, akkor érdemes lehet arra kérni a pedagógusokat, hogy ők is használják azt.

 És amitől igazán tanulságos a kótaji eset. A háziorvos és az asszisztense is karanténba került két hétre, mivel nem megfelelő védőfelszerelésben látták el a beteget. Ilyen ugyanis nincs a háziorvosoknak, azokat csak azoknak biztosítja a kormány és/vagy az operatív törzs, akik elméletben közeli kapcsolatba kerülnek a koronás betegekkel (kijelölt kórházak kijelölt részlegei, gyanús eseteket szállító mentősök). 

 Milyen magyar találmányok várnak arra, hogy végre hasznosítsák és az emberiség javára váljanak? Milyen átok ül a magyar feltalálókon, akik elképesztő szellemi tudással rendelkeznek, de ha ezt a magyaroknak akarják adni, elbukik az egész. Miféle tudós, vagy magyar nemzeti karma ez, amelynek az a megnyilvánulása, hogy a magyar adja a szellemi tudást, az ötletet, de igazából más nemzetek számára, hiszen az esetek túlnyomó többségében az ötletet a külföldiek elveszik, és váltják valóra. Ezekben a találmányokban más közös is van, mégpedig az, hogy minden esetben jóval megelőzik jelen korunkat. Valahol nálunk, magyaroknál akad el a tényleges megvalósítás. Talán erre még nem vagyunk elég érettek?

 Attól nem fog tudni egy papagáj jobban repülni, ha több zsebpénzt adok neki. De ha egy sasmadár elkezdi kergetni, ő is begyorsul. Nem támogatjuk azokat az embereket, akiket az sem motivál, hogy miközben a kispadon ülve is többet keresnek, mint a legtöbb gyári munkás, egy újabb Gucci táskát vehessenek maguknak. Nekem ebben a pozícióban csak a Győrért, a  közösségünk sikeréért végzett munka számít”.

 Az első milliárdosaink egytől-egyig a balosokból kerültek ki! És az is világos mindenki számára, hogy hogyan; kifosztották az országot! A rendszerváltást követő privatizációban csakis és kizárólag ők rúghattak labdába! Fletó maga árulta el 2004-ben egy Verebes Istvánnal készített interjúban, hogyan szerezte meg az őszödi villát.

 Kurtyán azért tartja jogsértőnek a manővert, mert a földeladást nem előzte meg értékbecslés, és nem liciten adták el a területet. Ráadásul a piaci árnál olcsóbban váltott gazdát az ingatlan, hisz a NAV által is használt termőföld kalkulátor szerint a decsi terület értéke már 2018-ban is 29,5 millió forintra rúgott. Vagyis a települést 12 milliós kár érte.

  A fellebbezési jog megszüntetése embertelen sőt, mondhatni egyenesen gonosz húzás a kormány részéről, mert nagyon sokan nem fognak - nem is mernek - pereskedni egy tévesen megállapított nyugdíjról, táppénzről vagy GYED-ről született határozat miatt – véli Kordás László. Éppen azok nem fordulnak majd bírósághoz, akik eddig fellebbeztek akár egy rosszul kiszámolt havi tízezer forintos mínusz miatt is, mert hiányzott a család megélhetéséhez. 

Sebők munkája elképesztően jól feltárt esettanulmány ennek a hegemóniának a működésére a rendszerváltástól az Orbán-rendszerig. A magyar elit két meghatározó csoportját mutatja be precízen: a „modernizátorokat” és a „nacionalistákat”.

 A felvett pénz egy részét tartalékba tették, aminek pénzneme a dollár volt. Ehhez meg az a magyarázat tartozott, hogy a dollár nagyon magas kamatot hoz.

Mindkét magyarázat ugyan megállta a helyét, de senki sem figyelt arra, hogy ez csak a lényeges információ egy része. (Fekete János sem bontotta ki a valóság minden részletét.) Ráadásul exportbevételeink zöme is a rendre gyenge dollárban voltak, míg az importot márkában és shillingben kellett fizetni.

A márka/schilling évtizedekig 1/7-ben volt. A másik részt gondosan eltagadták, nevezetesen az árfolyamok hatását a felvett hitelek valóságos költségeire. Ez olyan sikeres volt, hogy jó negyedszázad múlva a magyarok tömegeit még mindig ezzel az ótvar trükkel tudták kizsebelni az ún. devizaalapú hitelek révén.

 Gábor Szabó l A 2020-es évben az áfából 4968 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az állam 678 milliárd forinttal több bevételt remél jövőre a szegények adójából." És ez csak egy töredéke az állami bevételeknek