Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beavatás a magyar észjárásba

2020.08.23

 CZAKÓ GÁBOR

Beavatás a magyar észjárásba/Részlet

2020. augusztus 16., 19:17 Matus Tibor

 

Czakó Gábor jogászként kezdte, majd íróvá „küzdötte le” magát. A nagyközönség a könyvei mellett a Duna Televízió Beavatás című televíziós esszésorozatából ismerheti, ami több mint 250 adást élt meg.

Lehet azért, mert a nyelvünk mindent megmagyaráz, és gondolkodni pedig csak akkor gondolkodunk, amikor gond van.

A magyar filozófia, az valójában a magyar nyelv. Ez pedig olyan hihetetlen működésű nyelv, amely elképesztően sok mindenre megtanítja a beszélőjét. Azért mindenki gondolkodik a maga módján, de a magyar nyelv tényleg mindent „megmagyaráz”. Már maga ez a szó is kifejezi, hogy önmagát bocsátja rá az ismeretlenre. Az a fantasztikus benne, hogy Platon bölcseletét, vagy a modern bölcselők műveit csak a képzett emberek értik. A magyar nyelvet viszont mindenki érti, aki magyar, vagy aki megtanult magyarul. A nyelvnek a tudása egyben a gondolkodást is jelenti, mert a magyar a gyökrend révén mutatja, hogyan épül fel a szó, és ebből hogyan épül fel a gondolat. Mert a gyököket összerakva alakulnak ki a szavak, és minden gyöknek van valamilyen jelentése, ami nem változott ki tudja, hány ezer év óta, amióta a magyar nyelv létezik. Még most is olyan jelentésű gyökökből állnak a szavaink, mint amilyen jelentést ezer éve hordoztak. A magyar nyelvnek így van egy elképesztő beágyazottsága a gondolkodásban.

Nem ezt tanultuk a szocialista internacionalizmus világában, akkor minden nyelvet egyenrangúnak hirdettek.

Nem ott kezdődött a gyökök elutasítása. A 19. században még a gyökelmélet uralkodott a magyar nyelvészetben, és a legjobb, legnagyobb magyar szótár, a Czuczor–Fogarasi még ennek alapján készült. Nem csoda, hogy annyi támadás érte őket a munkásságuk miatt. Czuczort hat évre börtönbe is zárták a szabadságharc után. Kivégezték volna, de csak egy verset tudtak ellene felhozni, ráadásul pap volt, tiszta erkölcsű ember. Nem azért volt tiszta erkölcsű, mert pap volt, hanem azért volt pap, mert tiszta erkölcsű volt.

Miben más a magyar ember gondolkodása?

Másfajta gondolkodást eredményez a nyelvünk, mást kíván, mint a többi nyelv. Ezért is tanulunk nehezebben idegen nyelveket, mert mind más szerkezetűek. A magyar, a gyökök miatt, egyszerre gondolkodik képben és fogalmakban, de a nyelv alapján elsősorban képekben. Igen gyakori a hangutánzó szó (roppan, dörren), amelyben maga a jelenség jelenik meg kép formájában a beszédben. Ha valaki nem is tudna magyarul, de használná az eszét, ha nem is pontosan, de megértené, hogy mit is jelent a dörren szó. Szavaink túlnyomó része kép, és ez a képiség adja a nyelvünk legmeghittebb, benső sajátosságát. Írtam is erről egy nyelvtankönyvet.[...]

Az iskolában nagyon nem szerettem a nyelvtant.

Pedig a legérdekesebb tantárgy a világon. Hogy az iskolában nem szerette, azt nem csodálom. Mert a magyart egy utálatos nyelvként tanították, hiszen éppen a lényegét nem tanították. Megpróbáltak egy indogermán nyelvi szerkezetet ráhúzni a magyarra, és azt tanultuk. A nyelvtani fogalmaink is az indogermánnak valamilyen átfordításai.[...]

Térjünk vissza a magyar észjárásra és Teller Edének arra a mondatára, amely szerint ha nem Ady nyelvén gondolkodott volna, akkor egy sima középiskolai fizikatanár lett volna.

Teller Ede nemzedéke még közelebb állt a magyar nyelv igazi ismeretéhez. A kommunizmus volt az, amely az egész gyökrendet eltörölte. Teller iskoláskorában még megvoltak azok a tanárok, akik ismerték az eredeti magyar nyelvtant. Így neki és a kortársainak, akik Nobel-díj esélyesek voltak, nagy szerencséjük volt. Ezért hihették őket marslakóknak, mert megértették azokat az összefüggéseket, amelyeket a magyar nyelv hordoz és feltár az érdeklődők előtt. Akkor a vita a magyar nyelv természetéről folyt, és jelentek meg tanulmányok, amelyek a Hunfalvy-féle nyelvtant elutasították, és volt iskola, ahol a gyökrendszert tanították.

Úgy érzi, hogy az elmúlt 50-70 évben a magyar nyelv devalválódott? Az ön által megírt nyelvtan visszahozhatja a magyar nyelvtant?

Ma nem ismerjük a nyelvünket. Hogy vissza tudjuk-e fordítani a folyamatot, azt nem tudom. Én megtettem a tőlem telhetőt. Megírtam az eredeti magyar nyelvtant és kész. Nekem nincsenek katonáim, minisztereim, akiknek parancsolhatnék.  De még a miniszter sem teheti meg, mert Magyarországon a mai napig olyan korlátok vannak a magyar kultúra, a magyar múlt megismerésében, hogy az elképzelhetetlen. Jó példa erre a pozsonyi csata 907-ből, amit teljes egészében kihagytak a tanrendből. A pozsonyi csatáról talán ’92-ben írtak először. Még most is van olyan professzor, aki tagadja a pozsonyi csata létét, és a zalai mocsarakba teszi.

ma7.sk/irodalom/beavatas-a-magyar-eszjarasba