Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dermesztő nyugdíjdöntést hozott a kormány - mi a célja vele?

2019.12.25

 

Mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíjminimumnak (2019-ben 28 500 Ft) megfelelő összeg, tehát ez a levonásmentes munkabérrész.

Mentesül a letiltás alól az olyan összeg, mint:

  • az anyasági támogatás,
  • rokkantsági járadék és vakok személyi járadéka,
  • ösztöndíj,
  • kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
  • meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
  • fogyatékossági támogatás is.

 

Emellett mentesül a letiltás alól az az összeg, ami megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2019-ben 28.500 Ft). Ez azt jelenti, hogy a letiltás foganatosítását követően a munkavállalónak minimum 28.500 Ft nettó bért kell kézhez kapnia.

 

Az Univerzumban minden változik, kivéve a magyar nyugdíj minimális összegét, amely 13 éven át változatlan marad. Mi indokolhatja ennek a már 2008-ban is nagyon alacsony, de 2020-ban kétségbeejtően kicsi összegnek a hatályban tartását? Erre kereste a választ Farkas András nyugdíjszakértő friss cikkében.
K. Kiss Gergely, 2019. december 24. kedd, 12:42

Egy november végi módosító kormányrendelet 2020-ra is hatályban tartja az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről és az árvaellátás minimális összegéről szóló rendelkezéseket. E rendelkezések alapján 2008 óta változatlanul 28 500 forint a teljes nyugdíj és 24 250 forint az árvaellátás legkisebb összege - emlékeztet a nyugdíjguru.hu.

Mivel indokolható ez a hihetetlen hungarikum, amely miatt nem igazán dagadhat a nemzeti kebel?

Ezek az eredendően is dermesztően alacsony ellátási összegek a 2008. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban már megállapított és majd megállapítandó nyug- és árvaellátásokra vonatkoznak, így 13 éve, vagyis 4748 napja változatlanok.

A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj.

A tényleges öregségi nyugdíjrendszerben - a nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett "életpálya"-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt, miközben a teljesített szolgálati évek száma átlagosan közel 38 év Magyarországon.

A nyugellátások összegének helyzeti középértéke (a medián nyugdíj összege, vagyis az az összeg, amelynél a nyugdíjasok pontosan fele kevesebbet, pontosan fele pedig többet kap) 2019 végén 118 ezer forint körül, míg az átlagnyugdíj (vagyis az összes nyugellátás összegzett forintértéke elosztva az öregségi nyugdíjasok számával) 2019 végén 137 ezer forint körül alakul. Így a nyugdíjminimumnak a medián nyugdíj pont a négyszerese, az átlagnyugdíj pedig közel az ötszöröse.

Akinek az utóbbi 13 évben minimális nyugdíjösszeget állapítottak meg, az az esetek túlnyomó többségében Magyarországon kívül más államokban is szerzett nyugdíjjogosultságot.

Akkor miért nem emelkedik ez az összeg, ha a nyugdíjmegállapítás kapcsán már úgyis elveszítette a gyakorlati jelentőségét, ráadásul 2008. január 1. óta folyamatosan, 2015 óta különösen erőteljes mértékben nő a nemzetgazdasági átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt? - teszi fel a kérdést Farkas András.

A fő indok az, hogy a kormánynak túl drága

Az egyetlen racionális indok az lehet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításán túl számos egyéb területen játszik fontos szerepet az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, s ezek összesített költségvetési hatása már olyan számottevő, hogy annak érdemi növelése mindenképpen komoly mérlegelést igényel.

A nyugdíjrendszer keretében a méltányossági nyugdíj, a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély összege és feltételei vannak a minimális nyugdíjösszeghez kötve.

A szociális ellátások terén a nyugdíjminimum jelentősége még ennél is nagyobb, ugyanis annak különböző százalékos mértékeiben határozzák meg a következő ellátások feltételeit és mértékét: aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás), az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság. Emellett a havi rendszeres szociális ellátás (az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj) emelése vagy csökkentése is a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve.

Sok egyéb tétel között a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság) és az anyasági támogatás összegét ugyancsak a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozza meg a családok támogatásáról szóló törvény. Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.

A nyugdíjminimum összegének emelése így százezernél is több ellátást, támogatást, segélyt érinthet, vagyis százmilliárdos nagyságrendű kiadási többletet okoz az állami költségvetésben.  Amíg ennek a kiadási többletnek nincs meg a tartós fedezete, addig a nyugdíjminimum emelésére vonatkozó követelés sem megalapozott.

Lenne alternatíva

Persze ezt a gordiuszi csomót egyetlen suhintással át lehet vágni: egyszerűen le kell választani az öregségi nyugdíj minimális összegéről minden olyan ellátást, amelyet a nyugdíjrendszeren kívül kell nyújtani.

Ahogyan a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának számításához bevezették az éves alapösszeget a korábban alkalmazott rögzített minimálbér-összeghez képest, ugyanúgy bevezethető egy éves alapösszeg az összes családi és szociális ellátás számításához, így a nyugdíjminimum összege a törvényhozás számára sokkal szabadabban alakíthatóvá válik.

Köthetik az új minimumot valamilyen százalékos értékben a minimálbérhez, a medián nyugdíjhoz, az átlagnyugdíjhoz vagy akár egy nyugdíjasok számára meghatározandó létszükségleti minimumhoz (amelyet a lakhatás, táplálkozás, egészségügyi ellátás pénzügyi szentháromságának parancsolatai alapján lehetne számítani). Vagy egyszerűen minden évben alkalmazni kell a 2008-as 28 500 forintra vonatkozó aktuális valorizációs szorzót.

Sok megoldás képzelhető el, érdemes tanulmányozni e tekintetben is más EU-tagállamok nyugdíjrendszereit - figyelmeztet a nyugdíjguru.hu.

www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-nyugdijas-nyugdijrendszer-nyugdijminimum.697387.html