Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ez vár a magyar nyugdíjasokra: tátongó szakadék, összeomló rendszer/Hozzászólásom

2020.02.29

 A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer növelni fogja az egyenlőtlenséget a 65 év felettiek körében az Európai Bizottság jelentése szerint. A nyugdíjak indexálásának módszere lehetővé teszi, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása 35%-kal magasabb legyen, mint a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonulóké. A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli még két tényező: az egyik az aktív korúak arányának csökkenése, a másik pedig az, hogy a magas jövedelmű nyugdíjasok várható élettartama általában hosszabb.

Az Európai Bizottság a héten közzétette szokásos éves országjelentését, a dokumentum Magyarországgal foglalkozó részében leírták, hogy a gazdasági növekedés mértéke jelentős volt (2014 óta 4% éves átlagban), de hosszú távon ez csak akkor fenntartható, hogy a munkaerő termelékenységét növelő beruházásokat hajtunk végre. Az alacsony produktivitás mellett problémát jelent a zsugorodó munkaerő hiánya, aminek következtében nőnek a bérek. Miután azonban a béremelés mértéke megelőzi a munkatermelékenység növekedését, a vállalatok számára megdrágul a munkaerő.

Arról is beszámoltunk, hogy eközben a magyar újraelosztó rendszer tekinthető a legigazságtalanabbnak az Európai Unióban. Az jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséget mérő Gini-index azt mutatja, hogy az adó- és elosztási rendszer 2008 és 2018 között egyik országban sem növelte annyira az egyenlőtlenséget, mint Magyarországon.

 

Fontos hozzátenni, hogy a magyar adó – és szociális rendszer egyenlőtlenségnövelő helyzete mellett sem kiemelkedő az egyenlőtlenség Magyarországon. Ez azzal magyarázható, hogy a gazdaságban több olyan fejlemény is lezajlott az elmúlt tíz, aminek egyenlőtlenségcsökkentő hatása volt. A legjelentősebb ezek közül a reálbér-emelkedés és az aktivitási ráta meredek emelkedése. Átlagosan tehát a magyar gazdaságban nem kiugró a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség, de a jövőben, amikor a mérséklő tényezők hatása kifullad, az újraelosztási rendszer tágíthatja a jövedelemkülönbségeket.

A nyugdíjaknál ez már most is magas

A jelentés kitér a nyugdíjrendszert érintő növekvő egyenlőtlenségre. A jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedtek a munkajövedelmek és a nyugdíjak között, ez pedig hosszú távon a közkiadásokkal kapcsolatos fenntarthatósági problémákhoz vezethet. 2016 óta a bérek nagyobb mértékben nőttek, mint a nyugdíjak – a nyugdíjemelés inflációkövető, emellett a nyugdíjasok kapnak kompenzációt a GDP növekedés után is. A növekedéshez kapcsolódó prémiumok 2017-ben 0,9, 2018-ban 1,2, 2019-ben a teljes nyugellátás 1,4%-át tették ki, az utóbbi két évben pedig egyaránt 0,7%-os nyugdíjemelésnek megfelelő összegű egyéb támogatást (élelmiszer- és rezsiutalvány) kaptak a nyugdíjasok.

Összességében a nyugdíjak 2,8%-kal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2% volt. Ennek következtében az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett helyettesítési ráta a 2015. évi 67%-ról 2019-ben 53%-ra csökkent.

- írja a tanulmány. Nagymértékben nőtt tehát a szakadék a munka- és a nyugdíjjövedelmek között. A jelentés arra is felhívja a figyelmet a nyugdíj megállapításának folyamatára: a nyugellátás alapja az életpályára számított átlagbér. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében az éves kereseteket (de a nyugdíjba vonulást megelőző legfeljebb egy év figyelembevételével) kiigazítják a nettó átlagbér növekedésének megfelelően. Így például aki 2021-ben megy nyugdíjba nominális szinten 35%-kal magasabb járadékban részesülhet, mint aki 2016-ban vonult nyugdíjba, mert az előbbiek esetén érvényesül az elmúlt évek két számjegyű béremelkedése. 2016-ban ez az eltérés még csak 1% volt.

A Bizottság előrejelzése szerint a végrehajtott szakpolitikai intézkedések következtében az egyenlőtlenségek várhatóan tovább növekednek. Ebben a fő ludasnak a nyugdíjindexálási szabályok tekinthetők, de az egykulcsos személyi jövedelemadó szintén ezt a tendenciát erősíti.

A SZÉLESEDŐ BÉRSZAKADÉK EMIATT A NYUGDÍJASOK KÖRÉBEN IS EMELKEDIK, HISZEN A NYUGELLÁTÁS ALAPJÁT A NETTÓ BÉR JELENTI.

A jelentés kiemeli a rendszer költségvetésre gyakorolt hatását. A költségvetési bevételek jelenleg ugyan növekednek, hiszen a magasabb jövedelműek magasabb járulékot is fizetnek. Érthető módon azonban ez később a nyugdíjcélú költségvetési kiadásokat fogja növelni, hiszen – ahogy a jelentés megállapítja – több lesz a magasabb nyugdíj, ez pedig növeli az egyenlőtlenséget a 65 év felettiek körében.

Azt is hozzáteszi a Bizottság, hogy a magasabb jövedelmű csoportok jellemzően tovább élnek, és érdemes hozzátenni, hogy a társadalom egyébként is elöregszik, és ez tovább növeli a költségvetés nyugdíjcélú kiadásait, amelyet egyre kevesebb aktív munkavállalóinak kell finanszíroznia.

 

Gábor Szabó Az alacsony nyugdíjak az előző évtizedek alacsony bérszínvonalának következménye, illetve a rendszerváltás utáni zűrzavaros évek hozadéka. Hamis megközelítés, hogy egyre kevesebb dolgozó tart el egyre több nyugdíjast! Társadalmi szerződés kérdése, hogy a nyugdíjakat miből fizeti az aktuális kormány. Jelenleg a munkavállalókra terhelik. Azonban minden további nélkül bármilyen más állami bevételre ráterhelhető, csak megállapodás kérdése. A nemzetnek ugyebár van jövedelme, a nemzeti jövedelem, ami nem is kevés. A robotok, amiből egyre több van, kinek termelnek profitot, jövedelmet, kit tartanak el? Egy államban az a cél, hogy egyáltalában legyenek polgárai, ne vándoroljanak el, ne haljanak meg gyógyítható betegségekben, ne irtsák ki egymást.

Az idősek tisztelete bármely kormánynak érdeke, hiszen, ha a fiatalok azt látják, hogy nem érdemes nyugellátás békés éveire hajtani, akkor nem lesz érték az idős kor. Ha nem érték, akkor az pusztítja a családok értékrendjét, és a napi élvezetek kiélésére sarkal, mondván a végén úgyis felfordulunk! Ezért szükséges a minimum nyugdíjak szintjét a jelen normál nyugdíjszintre, a 150 000 forintra felemelni. Ez a költségvetésben csekélység, legalább kevesebbet szór el az állam felesleges dolgokra, míg a családok (amelyeket állítólag értéknek tart a Kormány) életében ez jelentős pénzügyi segítséget hozhat!

 

György Viczián Gábor Szabó és aki nem dolgozott és nem fizetett se adót se járulékot mert zsebbe kapta a pénzt az miért kapjon 150 ezret ....?

Gábor Szabó György Viczián Azért, mert közénk tartozik. Ő is ezt az országot építette, vagy nem építette, mert a multik leállították a gyárakat, csak a piac kellett nekik. A Kormány milliárdokat tesz ilyen-olyan dologba. Mit számítana? Jelenleg 580 000 nyugdíjas nyugdíjának egy szintre hozásáról lenne szó. Nagyjából ennyi embernek kellene átlag 60 000 forinttal megemelni a nyugdíját. Mivel nálunk magas az Áfa, ezért ennek kb. 20%-át azonnal vissza is fizetnék.

 

Gábor Szabó l A 2020-es évben az áfából 4968 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az állam 678 milliárd forinttal több bevételt remél jövőre a szegények adójából." És ez csak egy töredéke az állami bevételeknek

www.portfolio.hu/gazdasag/20200229/ez-var-a-magyar-nyugdijasokra-tatongo-szakadek-osszeomlo-rendszer-417555