Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HATALMAS IDEI TEHERTŐL SZABADULT MÁR MEG ŐSSZEL MAGYARORSZÁG

2020.01.10

 

Hozzászólásom

Jól látszik az államadósság grafikonjából  Magyarország Gyurcsány-Bajnai kormány általi hatalmas mértékű eladósítása. Tudjuk, gazdasági válság volt a világban, ennek ellenére kérdéses, hogy valóban ilyen mértékű hitelfelvevéssel kellett volna finanszírozni a válságot. És ebből a hitelből semmilyen érdemleges fejlesztés sem valósult meg.

Az is kitűnik, hogy az Orbán kormány sem tudta azonnal lefékezni az eladósodást, sőt kormányra lépésével tovább növelte, viszont 2012-től elkezdhette csökkenteni az államadósságot. Ennek oka az volt, hogy Simor András jegybankelenök kamatemelési politikáját csak 2011 áprilisára a többségbe került a kormány által kinevezett 4 külsős tag a 7 tagú Monetáris Tanáccsal tudta megakadályozni.

"Először 2012 januárjában akadályoztak meg egy további kamatemelést, majd 2012 augusztus 28-án 0,25%-os kamatcsökkentést szavaztak meg. Ezt követően a tanács minden hónapban negyed százalékkal csökkentette az alapkamatot. Simor András minden egyes alkalommal a csökkentés ellen szavazott a két belső taggal Király Júliával és Karvalits Ferenccel együtt egészen a mandátuma megszűnéséig.Az alapkamat 2016-ra 0,9%-ig csökkent. Az egy főre eső GDP csak 2014-ben érte el a 2008-as értéket".. /wikipedia/

 

 Beke Károly

 

 

Hatalmas idei tehertől szabadult már meg ősszel Magyarország

 

 

Szép csendben mintegy 800 millió dollár (közel 250 milliárd forint) értékben vásárolt vissza a január végén lejáró dollárkötvényekből tavaly ősszel az Államadósság Kezelő Központ. Három hét múlva még így is majdnem egymilliárd dollárt kell majd kifizetnünk a befektetőknek, amire azonban megvan a fedezet a kormány likviditási számláján.

Idén is kell devizát törlesztenie az államnak

2020-ban összesen 741 milliárd forintnyi devizát kell törlesztenie az államnak, ebből 534 milliárdot lejáró devizakötvények tesznek ki – olvasható az ÁKK decemberben kiadott finanszírozási tervében. Ezen felül 131 milliárd forintnyi belföldi devizakötvény  (PEMÁK) jár le, 76 milliárdot pedig a nemzetközi fejlesztési intézményektől felvett kölcsönök és egyéb hitelek tesznek ki.

A dokumentumban az is szerepel, hogy tavaly mintegy 270 milliárd forint értékben vásárolhatott vissza devizakötvényeket az adósságkezelő. Ezeket a visszavásárlásokat év közben rendszerint csendben bonyolítják, nem aukciós rendszerben történnek, mint a forintkötvények hasonló tranzakciói.

Részletesebben most csak a devizakötvényekkel foglalkozunk, az ÁKK adatbázisa szerint az idén az alábbi lejáratok várhatók:

·         Január 29-én egy tízéves dollárkötvényünk jár le, melyet eredetileg 2 milliárd dollár értékben dobott a piacra Magyarország.

·         Február 24-én egy egymilliárd euró értékű 2005-ben kibocsátott papírunknak inthetünk búcsút.

·         Július 27-én pedig egy hároméves, egymilliiárd jüan értékű kínai papírt kell visszafizetnünk.

A fenti tételek nagy részét forintból finanszírozná az állam, a finanszírozási terv bemutatásakor tartott sajtótájékoztatón Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója azt mondta, hogy legfeljebb egymilliárd euró értékben bocsátanának ki új devizakötvényt, ez is inkább a lakossági piacot, valamint a japán és kínai piacot célozhatja.

 

Tavaly több tételben vásároltak

Persze az év közbeni visszavásárlások miatt egyáltalán nem biztos, hogy a fenti három idén lejáró devizakötvényből még a teljes sorozatok a piacon vannak. Ezzel kapcsolatban az ÁKK év végi adatokat közöl, de a Reuters folyamatosan figyelemmel követi a visszavásárlásokat is.

Az adósságkezelő összesítése szerint a januárban lejáró devizakötvényből 2018 végén még 1,76 milliárd dollár volt a piacon. A Reuters adatai szerint mostanra ez egymilliárd dollár alá csökkent, 964 millió az aktuális állomány, itt látszik a Kurali Zoltán által a decemberi sajtótájékoztatón is említett 800 millió dolláros visszavásárlás. A februári eurókötvényünkből egy éve 860,3 millió eurónyi volt még a piacon, ez azóta sem változott, míg a jüankötvény esetében a Reutersnek sincsenek bővebb információi.

A visszavásárlásokkal egyébként gyorsabban csökkenhet a teljes adósságon belül a deviza részaránya, mint azt a természetes folyamatok indokolnák, hiszen a lejáratnál több devizakötvény kerül ki az adósságból, miközben a visszavásárlásokat nagyrészt forintforrásból finanszírozza az adósságkezelő. Részben ennek köszönhetően tavaly októberben és novemberben már 18 százalék alatt volt ez az arány, egy év alatt két százalékpontot csökkent.

 

A Reuters adatbázisából az is látszik, mikor vásárolt vissza az ÁKK, vagy legalábbis az mikor került átvezetésre a statisztikájukban. Eszerint először februárban volt egy 200 millió dolláros visszavásárlás, majd október elején volt egy kisebb, 130 millió dolláros tétel, november végén pedig további közel 500 millió dollárral csökkent a piacon lévő mennyiség.

Az eddigi kommunikáció alapján egyébként az ÁKK nem rohan ki mindenáron a piacra visszavásárolni. A devizakötvény-állomány csökkentése ugyanis költséges művelet, hiszen ezeket piaci áron kell visszavásárolni jellemzően 100 százalék feletti árfolyamon. Éppen ezért koncentrálhattak tavaly is a berövidült, idén januárban lejáró papírra, amitől sokkal könnyebben szabadulnak a tulajdonosok. A vásárlások időzítését alapvetően két dolog befolyásolja:

·         Az állam likviditási helyzete, hogy rendelkezésre áll-e a forrás a vásárlásokhoz.

·         A tulajdonosok érdeklődése és az általuk elfogadható ár.

Vagyis az ÁKK akkor tud jelentős tételben visszavásárolni papírokat, ha van rá forrása és jó árat tud kialkudni a piacon. Ez pedig akár egyedi eseményektől is függhet, az őszi nagyobb összegű vásárlás például egybeesett az amerikai bankközi piacon jelentkező zavarokkal, amikor könnyen lehet, hogy néhány nagybefektetőnek likviditásra volt szüksége, így a magyar állam szempontjából kedvezőbb áron szabadultak meg kötvényeiktől.

Honnan volt erre pénze az államnak?

Jogos kérdés, hogy az államnak honnan volt hirtelen 250 milliárd forintja arra, hogy devizakötvényeket vásároljon vissza. A válasz pedig az épp a hasonló műveletekre szolgáló kincstári egységes számla (kesz), amit a jegybanknál vezetnek. Ide folyik be minden bevétel akár a kötvényeladásokból vagy az uniós forrásokból, illetve innen fizetik ki hónapról hónapra a kiadásokat, például a rendőrök vagy a tanárok fizetését. Ez persze folyamatos likviditásmenedzsmentet igényel.

A kesz-állomány tavalyi alakulásából az látszik, hogy augusztusban két és féléves csúcsra, 2000 milliárd forint közelébe emelkedett, majd onnan szeptemberben és októberben nagyjából 500 milliárd forinttal csökkent. Erre az időszakra eshetett a több mint 600 millió dollárnyi kötvényvisszavásárlás.

 

A kesz állománya november végén majdnem 1700 milliárd forint volt, vagyis a három hét múlva esedékes közel egymilliárd dolláros (mintegy 300 milliárd forint) törlesztésre és a kamatfizetésre is van forrás. Ha pedig az ÁKK tartja magát az utóbbi évek gyakorlatához és lesz elegendő forrása, akkor az idén is folytathatja a visszavásárlásokat. Ebben elsősorban a jövő márciusban lejáró dollárkötvény piacán lehetnek aktívak, melyből még több mint 2,5 milliárd dollárnyi van a piacon.

Címlapkép: Getty Images

·        

Címkék:

 

 

·         állampapír, ÁKK,

 www.portfolio.hu/gazdasag/20200109/hatalmas-idei-tehertol-szabadult-mar-meg-osszel-magyarorszag-411797