Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan kell a tűzre olajat önteni a börtönben

2020.01.25

 Hogyan kell a tűzre olajat önteni

DR. ÉSIK SÁNDOR ÜGYVÉD·2020. JANUÁR 25., SZOMBAT·11 PERC

Felkerült a kormány honlapjára egy javaslat a Btk. módosításáról. A szöveg nem végleges, reméljük, hogy a kukában végzi. A javaslat alapvető büntetőjogi ismeretek hiányát vagy azok figyelmen kívül hagyását mutatja.

A büntetőjog elméletének egyik legalapvetőbb kérdése, hogy a tettet büntetjük, vagy a tettest. Ez a legnagyobb vitája a büntetőjognak, és a világ minden kultúrországában vegyes rendszerrel oldják meg.

Ez a vegyes rendszer azt jelenti, hogy a jogegyenlőség miatt mindenkinek, minden bűncselekményre ugyanaz a büntetési tételkeret az irányadó. Tehát akárki is követi el az alapesetes (nem fegyveres, nem csoportos) rablást, 2-8 év közötti szabadságvesztésre számíthat. Ez a tett büntetése. Teljesen mindegy, ki követte el, 2-8 év között szabható ki neki büntetés.

A bíróság pedig, miután megállapította, hogy a vádban írt büntetendő tettet elkövette-e a vádlott, megvizsgálja a tettest, és megnézi, hogy őt mennyire kell büntetni? A cselekménye egyszeri vagy várható, hogy lesz majd még több is? Esetleg már volt? A bíróság előtt láthatóan megbánta amit csinált? Segített feltárni az ügyet? Esetleg úgy jött oda, hogy a sértett kárát (ha olyan a cselekmény) már meg is térítette? Ez egy szubjektív döntés, amelynek a szempontjai le vannak írva a tankönyvekben, és többet tartalmaz maga a Btk. is. Ilyen például az, hogy a többszörös visszaesőt nem lehet idő előtt kiengedni a börtönből, akármennyire is pityereg a bíróság előtt, hogy nagyon megbánta tettét.

Nézzük meg a Btk. mostani 38. § (4) bekezdését, amely a feltételes szabadságra bocsátás tilalmát szabályozza!

(4) Nem bocsátható feltételes szabadságraa) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani,b) az erőszakos többszörös visszaeső,c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,d) akit  olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet  korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre  ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság  megszűnése előtt követett el.

Figyeljük meg, hogy ezek a tilalmak a személyhez kötődnek, és nem egy konkrét bűncselemény-fajtához, ún. törvényi tényálláshoz! Vagyis a Btk. jelenleg azon az alapon áll, hogy a feltételes szabadságra bocsátáshoz szükséges bizalom mindenkinek jár, kivéve az itt felsorolt eseteket. Nyilván a többszörös visszaesőnél nem kérdés, eljátszotta a bizalmat. A bűnszervezetnél feltehető, hogy várják kint a tettestársak, és azt sem kell magyarázni, hogy az, aki úgy bűnözik, hogy még az előző büntetése se járt le, miért nem érdemel bizalmat.

Nézzük meg, mivel egészül ez ki a javaslat szerint!

e)akit tettesként ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre az alábbi bűncselekmények miattea)népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el [142. § (1) bekezdés a) pontja, 143. § (1) bekezdés a) pontja, 144. § (1) bekezdés a) pontja],eb)emberölés [160. § (1) és (2) bekezdése],ec)emberrablás [190. § (4) bekezdés],ed)fogolyzendülés, terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [284. § (4) bekezdés, 314. § (1) és (4) bekezdés a) pontja, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés], vagy ee)elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. § (5) bekezdés a) pontja].” (2) A Btk. 38. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:„(5)Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akita) a (4) bekezdés e)pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetése eseténaa)előkészület miatt, ab)részesként, vagyac)korlátlan enyhítés alkalmazásával, vagyb)a  hozzátartozója  sérelmére  elkövetett,  nyolcévi  vagy  ennél  súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miattítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.(6)  A  bíróság  az  ügydöntő  határozatban  az  (5)  bekezdésben  meghatározott  elkövető feltételes szabadságra bocsátáshatóságáról rendelkezhet, ha az elkövetés körülményeire, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára vagy egyéb büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel a társadalom védelme és annak megelőzése, hogy az elkövető újabb bűncselekményt kövessen el, pártfogó felügyelet elrendelésével és külön magatartási szabály meghatározásával elérhető.”

Vagyis, létrejön egy olyan cselekmény-kategória, ahol teljesen mindegy, hogy milyen az elkövető, a tettet nemcsak büntetik, hanem a tettes is további büntetést kap azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, csak kivételesen, ha a bíró ezt külön engedélyezi.

Ez a módosítás teljesen illeszkedik a 2010 óta folytatott büntetőpolitikába, amely sokkal szigorúbb eljárásokkal és büntetésekkel operál. Ennek az eredményei ismertek. Tele lettek a börtönök (ezért vannak ugye a kártérítési ügyek) viszont a közbiztonság érdemben nem javult. Vannak javuló statisztikák, de forradalmi változás egyáltalán nem történt.

Ennek ellenére, persze a jogalkotó bármikor dönthet úgy, hogy ilyen szigorúbb törvényt hoz. Mi ezzel a baj?

A baj az, hogy a bírónak nincsen varázsgömbje. Ha a bíró egy emberölésben odaad valakinek 12 évet, (amelyből ugye 8 év után szabadulni lehet) nem tudja megmondani, legfeljebb sejtheti, hogy mi lesz 8 év múlva az elítélttel (lejjebb lesz egy példa, hogy is lehet például 12 évet kapni emberölésért) de MÁR MOST meg kell mondania, hogy 8 év múlva az elítéltet el lehet engedni vagy sem.

Mit csinál majd a bíró? Biztonsági játékot játszik, vagyis sorba ki fogja zárogatni az embereket a feltételesből, mert inkább ülje végig az elítélt a büntetést, mint hogy az legyen, hogy ha nyolc év múlva kiengedik, és csinál valami balhét, én legyek a hibás. Főleg, hogy a bulvársajtó hörögve követeli a tettes vérét.

Mi lesz ennek a mellékhatása?

A börtönben a legnehezebben az a rab kezelhető, akinek nincsen veszíteni valója. Ezért van a HSR (a hosszú idejű speciális rezsim) azoknak, akik tényleges életfogytot töltenek. Veszélyes emberek. Ezért a legnagyobb királyok bent azok, akiknek nincs kedvezményük. Miért legyen udvarias az őrrel, miért legyen normális a zárkatársaival? Így is, meg úgy is sokat fog ülni. Ameddig vádemelés nem lesz a benti genszgterkedésből, ő benn a király. (gondolja ő)

A feltételes szabadulás a rab legerősebb lánca. Ha kicsit is rosszul viselkedik, elveszítheti a kedvezményt, és ülhet benn, adott esetben még éveket is.

A feltételes szabadulást legegyszerűbben elveszíteni úgy lehet, ha az elítélt nem vonul önként börtönbe. Na tippeljünk, hogy ezek után hány olyan ember lesz szabadlábon, akik ellen a felsorolt dolgok miatt megy büntetőeljárás? Egy se. Hol lesznek? A börtönben. Mi van ott? Túlzsúfoltság. Mi lesz ott? Még nagyobb túlzsúfoltság.

Szinte hallom a magabiztos ügyészi kontrát, hogy nade kolléga (már amelyik annak szólít) ezek a felsorolt bűncselekmények nagyrészt életfogytos cselekmények, amelyekben egyébként se ritka a 30 éves vagy a tényleges életfogyt. Különben is például az emberhalállal járó zendülés (az egyik felsorolt cselekményfajta) amúgy se túl gyakori...

Na igen, az ördög a részletekben rejlik. Ugyanis a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetköreivel valóban jól átfed a lista. Csakhogy az alapján a lista alapján a feltételes szabadlábra bocsátás kedvezményéből kizárható, az új lista esetében meg kizárandó az elítélt. Ezt az ellentmondást a javaslat szövege amúgy nem oldja fel, felvetve annak a gyanúját, hogy írója, noha onnan másolta ki a listát, el se gondolkodott azon, hogy ellentmondást hoz létre.

A másik ördög a részletekben, hogy itt bejönnek olyan cselekmények, amelyért nem feltétlen jár ám életfogyt.

Bulvár jogalkotás van, menjünk hát elemzésében is le bulvárba.

Ha én azt látom, hogy rámentek a lányomra a migirik és közéjük durrantok a vaddisznóra való golyós puskával, jogos védelem, rendben van, nem kapok büntetést. Ha a tettes már nem bántja a lányom, de még a helyszínen van, mikor odaérek, és úgy lövöm le, az erős felindulásból elkövetett emberölés, 2-8 év. Ha alszom rá egyet, megvárom az orvosi ellátást, szépen tanúvallomást teszek, elcserélem a másnapi műszakomat, hogy a jó öreg golyós puskámmal megkeressem a tettest és úgy lövöm le, akkor nagy valószínűséggel az én erős felindulásom (amely ugye azért külön eset, mert a belátási képességemet nem megszüntető de jelentősen korlátozó állapot állt fenn, az agyamat elborító adrenalin miatt) már nem áll fenn, aljas indokból elkövetett emberölés miatt fognak elítélni, amelynek a plafonja az életfogyt. Tegyük fel kapok tizenkét évet.

Eddig, ha full büntetlen voltam, és előtte semmilyen bűncselekményt nem követtem el, nem volt kérdés, hogy a nyolcadik év végén szépen kivizsgáltak, hogy minden rendben van-e velem és kiengedtek.

Ez a javaslat szerint a jövőben úgy lenne, hogy a bírónak elő kell vennie varázsgömbjét, és MOST meg kell mondania, hogy mi lesz majd X év múlva, akkor kiengedhető leszek-e. Figyeljük meg a Btk. szövegezését: feltételes szabadságra bocsátás. Vagyis ki kell érdemelni. Vagyis a magyar büntetőjog már jelen állapotában tartalmaz arra előírást (nem a Btk-ban, hanem más jogszabályokban) hogy akárkit nem lehet csak úgy kiengedni, akkor se, ha a megfelelő időt már leülte.

Ha olyanok kerülnek ki, akiknek nem szabad kikerülnie, akkor meg kell vizsgálni, hogy a kiengedés és az utánkövetés a társadalomba visszaengedés rendszere rendben van-e. (Segítek: nincs. nagyon nincs.) Vagy esetleg arról van szó, hogy mivel a “böri” rettenetesen túlzsúfolt, ha az ember nem valami őrjöngő elmebeteg, akkor inkább kiteszik az utcára. Mert ha ez a probléma, akkor azt biztosan nem úgy kell megoldani, hogy a bírónak előírjuk, hogy most végezzen el egy vizsgálatot egy adott esetben 8-10 év múlva esedékes döntéssel kapcsolatban.

És akkor még nem is beszéltünk olyan szempontokról, amelyekat nemcsak a jogvédő szervezeteknél dolgozó kollegáim fognak felvetni, hanem egész biztosan az EU is. Mégis mi a szempontrendszere annak, hogy MOST kinek szavazzuk meg a majd tíz év múlva járó bizalmat? Nevezzük nevén a gyereket: ugye nincs szó arról, hogy ilyen bizalom cigánynak nem jár? Borítékolható, hogy ennek a gyanúnak teszi ki a jogalkotó a magyar bíróságot.

Összességében ez a javaslat kapkodva elkészített fércmunka, az alapvető büntetőjogi ismeretek hiányáról vagy teljes figyelmen kívül hagyásáról árulkodik. Jól láthatóan semmit nem akar kezdeni a valós problémával, a túlzsúfolt börtönnel és a hatékony reintegráció hiányával. Viszont ha így marad, a problémát csak még sokkal rosszabbá fogja tenni. Az áldozatoknak nyújtandó (akár csak napi 1600 forintos) kártalanításról meg valahogy még mindig nincs szó. Az kicsit drágább, mint teleírni néhány oldalt és gyorsan átnyomni a parlamenten. Mellesleg én nem látom annak az elemzését a javaslatban, hogy 1) milyen hatással lesz ez a börtönpopulációra 2) ez mennyibe fog kerülni. Kérem kedves olvasóimat, hogy nyugtassanak meg, biztos van ilyen, csak elfelejtették az indokoláshoz csatolni...

www.facebook.com/notes/dr-%C3%A9sik-s%C3%A1ndor-%C3%BCgyv%C3%A9d/hogyan-kell-a-t%C5%B1zre-olajat-%C3%B6nteni/2829628117113207/