Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Karácsony tanácsadója épp tíz éve írta át önhatalmúlag az Alkotmányt

2019.10.25

 

Baklövés

Karácsony tanácsadója épp tíz éve írta át önhatalmúlag az Alkotmányt

2019. október 24. 14:35

Írta: Kereki Gergő
 
 
 
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb szakmai baklövése köthető ahhoz a Tordai Csabához, akit Karácsony Gergely „Magyarország egyik legjobb közjogászának” nevezett. Bajnai Gordon bizalmasa 2009-ben egy 1998 óta hatálytalan rendelkezést csempészett vissza az Alkotmány Magyar Közlönyben megjelenő szövegébe. Mostantól ő fog jogi ügyekben tanácsokat adni a főpolgármesternek.
 

A Gyurcsány- és Bajnai-kormány egyik államtitkára, Tordai Csaba tanácsadóként segítheti Karácsony Gergely munkáját – számolt be a Hír Tv. Tordai neve a napokban a főjegyzői pozícióval kapcsolatban is felmerült már, Karácsony viszont a Hír Tv-nek tagadta, hogy Bajnai bizalmasa lenne a befutó a posztra. A főpolgármester elárulta: tanácsadóként számít Tordaira, akit „Magyarország egyik legjobb közjogászának” tart.

Tordai Csaba egészen a 2010-es kormányváltásig a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjeként dolgozott, miután 2009. május 25-én az akkor még miniszter, ma már DK-s politikus Molnár Csaba nevezte ki erre a pozícióra. Tordainak ezt megelőzően komolyabb beosztásai is voltak. 2007. július 1-jétől 2008 februárjáig a Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára volt, azt követően pedig a MeH államtitkára lett.

Egy tizenegy éve hatálytalan rendelkezést csempészett vissza az Alkotmány szövegébe

Ahogy a fentiekből is kiderül, Tordai volt a felelős szerkesztője a Magyar Közlönynek 2009. október 23-án, amikor a Közlöny a rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából megjelentette az Alkotmány „módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét”, valamint „az Alkotmányt és annak módosításait oldalhű másolatban”.

Az egyébként szakmai szempontból bőven indokolható, hogy az évek során toldozgatott-foltozgatott Alkotmány szövegét az összes korábbi módosítással egységes szerkezetbe foglalva szimbolikusan az állam hivatalos lapjában is közreadják. 

Tordai azonban egy súlyos szakmai hibát is elkövetett az Alkotmány szövegének megszerkesztésekor. Egy, már évekkel ezelőtt, 1998 óta nem hatályos rendelkezést írt bele 2009-ben az akkori Alkotmány Magyar Közlönyben megjelent hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szövegébe.

A súlyos hibát a 2010-et követően alkotmányozó Fidesz-KDNP-többség javította csak ki.

A kifogásolt rendelkezésnek egyébként a 2010-es kormányváltást követően, az alkotmányozási viták során lett jelentősége. A Tordai által „visszacsempészett”, már tizenegy éve hatálytalan szöveg ugyanis azt mondta ki, hogy

 „az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges”. 

Tordai hibáját hozta fel érvként az alkotmányozással szemben a Human Rights First

A hatálytalan rendelkezésre a 2010-es kormányváltást követően még egy nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights First is hivatkozott, mondván az Alkotmány Magyar Közlönyben megjelent verziójában is benne van, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.

A jogvédő szervezet ezzel próbálta a 2010-es kormányváltást követő alkotmányozás jogi alapjait, legitimációját megkérdőjelezni,

mondván, nem volt meg az előkészítő határozat elfogadásához szükséges négyötödös többség, hiszen a Fidesz-KDNP-nek csupán kétharmada van a parlamentben.

Ahogy az Alapjogokért Központ egy korábbi elemzése rámutat, a korábbi Alkotmány 1995. június 4. és 1998. június 17. között hatályos szövegállapota valóban tartalmazott olyan rendelkezést, miszerint 

„az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges”. 

A rendelkezés viszont, ahogy a szövegből is kitűnik, nem egy új alkotmány elfogadására, hanem az azt előirányzó országgyűlési határozat elfogadására vonatkozott. Ráadásul a mondatot beiktató 1995-ös törvény második szakasza a jövőre nézve hatályon kívül is helyezte önmagát, amikor kimondta, hogy

 „e törvény (...) az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnésekor hatályát veszti”

 – tehát 1998. június 18-ával. A jogalkotói szándék egyértelműen kitűnik az indokolásból is, az előterjesztők ugyanis kifejezetten rögzítették, hogy a négyötödös „szabály csak a jelenlegi Országgyűlés megbízatási idejére alkalmazandó”.

Az 1998-as hatályon kívül helyezést követően a jogszabálytárak, jogszabálygyűjtemények és egyetemi tankönyvek is helyesen, a fent idézett paragrafus nélkül közöltek az Alkotmány módosításokkal egybeszerkesztett, akkor hatályos szövegét.

A négyötödös szabály tehát 2009-ben már tizenegy éve nem volt része a magyar közjogi rendszernek, amikor Tordai egy súlyos szerkesztési hiba folytán „visszacsempészte” azt az Alkotmány Közlönyben megjelenő szövegébe.