Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KESMA elnöke: eljön-e a nap, amikor fel kell tenni a kérdést, EU-tagok maradjunk-e?

2019.12.23

 ÍRTA  CsuhajIldikó

2019-12-23 18:48:00 

Bayer beszélgetése a KESMA elnökével: eljön-e a nap, amikor fel kell tenni a kérdést, EU-tagok maradjunk-e?

“Egészen addig, amíg az összességében, a nagy képet tekintve az uniós tagság Magyarország érdekét szolgálja, addig Magyarországnak az Unión belül van a helye” - mondta Szánthó Miklós a Bayer Show-ban, a jogállamisági eljárás esetleges EU-s pénzügyi szankciója kapcsán. A KESMA elnöke azt mondta: ha eljön az a pont - reméli, hogy minél később - amikor ez nem így lesz, akkor szerinte valóban fel kell tenni azt a kérdést, hogy megéri-e a sok zrikálás mellett egy olyan közösséghez tartozni, amelynél érezzük, hogy egyre kevesebb az, ami összeköt és egyre több az, ami szétválaszt.

Bayer beszélgetése a KESMA elnökével: eljön-e a nap, amikor fel kell tenni a kérdést, EU-tagok maradjunk-e?

Ha ad abszurdum végigviszik ellenünk a 7-es cikkelyes eljárást “bármit jelentsen is ez”, annak mi van a végén? - kérdezte a Bayer Showban a házigazda Bayer Zsolt a vendégét Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját, megjegyezve: a finnek már meghagyták a horvátoknak, akik januártól az EU soros elnöki tisztét ellátják, hogy az eljárást ellenünk folytatni kell.

Bayer kérdésére, hogy a végén mi lesz, Szánthó Miklós - aki a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnöke is -, válasza úgy hangzott:

“pro formo semmi”.

Szerinte, ha szöveghűek maradunk az uniós szerződésekhez, akkor ennek a 7-es cikkelyes jogállamisági eljárásnak, amit az Európai Parlament indított Magyarország ellen, legfeljebb az lehet a következménye, hogy az Európai Tanács megállapítja: valóban veszélyben forognak az ugynevezett uniós értékek.

“Ezek, csak ők ezt maguknak is félnek bevallani, valójában a liberális értékek”

- állította Szánthó Miklós, hozzátéve, hogy az Európai Tanács majd ajánlásokat fogalmaz meg. Ennek a teljesülését pedig egy monitoring rendszerrel számon kérik.

“Neverending” sztori

Ebben a folyamatban Magyarország szavazati jogának a felfüggesztése, uniós támogatás megvonása nem valósulhat meg - jelentette ki Szánthó. “Persze, láttunk már kutyán nadrágot” - jegyezte meg, hozzátéve, hogy az ellenünk folytatott 7-es cikkelyes eljárás elvileg “egy never ending sztori”, ami soha nem ér véget, meghallgatás meghallgatást követ majd, “egy színjáték része az egész”.

A 7-es cikkelyes eljárás tartalmi részéről Szánthónak a műsorban az volt a véleménye: azon túl, hogy ez egy demokrácia vita (ami szerinte arról szól, hogy a liberális alternatíva mellett létezhet-e legitim módon egy keresztény, illiberális vagy konzervatív demokrácia modell is), ez egy szuverenitás harc is.

A 7-es cikkelyes eljárás egy tipikus példa arra, hogy hogyan próbálja meg “jogilag eléggé megkérdőjelezhető módon az Unió a szerződésekkel szembemenve a politikai döntéshozatalt kiszervezni a tagállamoktól brüsszeli szintre”

- mondta. Mert ők azt mondják, hogy a választási rendszer, az igazságszolgáltatás, az Alkotmánybíróság tagállami kompetencia, amire az Európai Uniónak nincs hatásköre, de szerintük az uniós értékek annyira fontosak, hogy ezért mégis joguk van fellépni, ha az uniós értékek “nem sugároznak át” a tagállami szabályozásokban - ismertette a másik oldal érvkészletét a műsorban. A sztori lényege Szánthó Miklós szerint, hogy az eljárással arra kreáljanak precedenseket, hogy minél több területre mondhassák azt, hogy ez brüsszeli hatáskör.

Az Unió pénzügyi érdekei

A lengyel jogállamisági eljárás kapcsán azt mondta, hogy Brüsszelben kitaláltak egy olyan új fogalmat mint “az Unió pénzügyi érdekei”. Brüsszel érvelése szerint ugyanis a lengyel igazságszolgáltatás is tárgyalhat olyan ügyeket, melyek uniós pénzügyi támogatásokkal függnek össze, ezért nekik jogik van beleszólni, hogyannalakítja ki a lengyel állam az igazságszolgáltatás működését - magyarázta Szánthó Miklós.

Szerinte míg tegnap a hívószó a jogállamiság volt a szuverenitás megsértésére, manapság a hívószó a korrupció, “az unió pénzügyi érdeke”, holnapután pedig már a klímavédelem/környezetvédelem lesz a hívószó. Szerinte ha a jobboldal nem talál ki erre egy jó narratívát, akkor azt mondják majd a brüsszeliek, hogy a zöld ügy globális ügy, ez pedig nem ismer határokat.


Ugyan miért is vagyunk az EU-tagja?


Ezt követően Bayer Zsolt feltett egy gyors kérdést, mint mondta, “a legnehezebbet”, azzal együtt - mint fogalmazott - nem akarta kellemetlen helyzetbe hozni Szánthó Miklóst.

Bayer arra volt kíváncsi, hogy mi történik, ha végigviszik az eljárást, és mégis szankciót vezetnek be, a szankció pedig az, hogy Magyarország nem kapja meg a neki járó pénzeket. Szerinte ez lenne az a nap, amikor erőteljesen fel kellene tenni azt a kérdést: “ugyan mi miért is vagyunk ennek a szervezetnek a tagjai?”

"Ha most nekünk szegeznék a kérdést, miért is jó az nekünk, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk ilyen szituációban és ilyen körülmények között tudnék érvelni, de egyre nehezebben. Te?"

- kérdezte Szánthó Miklóst.

Amíg a magyar érdeket tudjuk érvényesíteni

A KESMA elnöke Bayer kérdésére azt válaszolta: szerinte Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. De mint mondta, “különböző megközelítések vannak ennek kapcsán”. A liberális megközelítés azt mondja, hogy az EU egy önmagában vett cél, az EU-tagság azért jó, mert az, az EU-tagságot jelenti. Ezzel szemben van az az ő általa és a jobboldal által vallott megközelítés, hogy az EU nem egy önmagában vett cél, "nem azért szeretjük, mert az EU az EU". Hanem, mert az uniós keretrendszer az egy jelenleg megfelelő fórum arra, hogy a magyar érdeket érvényesítsük” - hangoztatta Szánthó Miklós, nyomatékosítva újra: az Unió az nem cél, hanem eszköz, hogy újra naggyá tegyük Magyarországot.

“Egészen addig, amíg az összességében, a nagy képet tekintve az uniós tagság Magyarország érdekét szolgálja, addig Magyarországnak az Unión belül van a helye”

- jelentette ki.

A sok “zrikálás”, szurkálás- egyre kevesebb ami összeköt

“Ha eljön az a pont, és én remélem, hogy minél később fog eljönni, hogy ez nem így lesz, akkor valóban fel kell tenni azt a kérdést, hogy megéri-e az a sok zríkálás - nem akarok csúnya kifejezést használni -szurkálódás, és egyebek mellett egy olyan közösséghez tartozni, amelynél érezzük, hogy egyre kevesebb az, ami összeköt (most világnézeti, morális, erkölcsi kérdésekről beszélek), és egyre több az, ami szétválaszt” - fogalmazott a Bayer Show-ban Szánthó Miklós.

A műsor végén mindezt úgy folytatta: ő bízik benne, hogy az uniós vezetőknek saját maguknak lesz annyi józan esze és valóságérzékelése - “bár ez sosem volt a liberálisok erénye” -, hogy ha ők egy integrált uniót szeretnének, egy olyat, ami erős, összeszedettebb, akkor nem abba az irányba próbálják meg az egyes tagállamokat tolni, hogy hagyják el az Uniót.

“Ott van a Brexit példája, egyszer már sikerült”

- mondta Szánthó Miklós, ironizálva hozzátéve: “a Juncker-kabinetnek hatalmas nagy eredménye, hogy elérte, hogy az Unió történetében először egy tagállam távozzon”.

"Én nem hiszem, hogy ez az uniós stabilitását szolgálja. Ha az uniós vezetőknek valóban az az érdeke, hogy stabil, integrált, európai közösség legyen a kontinensen, akkor nem kifele tolják Magyarországot, hanem megpróbálják benn tartani, vagy Lengyelországot vagy bárki mást"

- hangoztatta Szánthó Miklós.

Úgy fogalmazott: ezért ő bízik abban, hogy “azt a butaságot, hogy a pénzügyi források folyósítását, ami nekünk jár erkölcsi, morális és gazdasági okokból, nem kezdik el mondvacsinált jogállamisági feltételekhez kötni”. Szerinte “az olyan szinten fogja roncsolni a politikai bizalmat tagállam és tagállam, illetve Brüsszel és egy tagállam között, hogyaz valóban oda fog vezetni, hogy széteshet az Unió, “és ezt senki nem szeretné szerintem per pillanat” - mondta végül Szánthó Miklós.

A 7-es cikkelyes eljárásról

A beszélgetés apropója a Magyarország elleni 7-es cikkelyes eljárás volt. Bayer Zsolt azt vetette fel: ha bárki feltenné azt a kérdést, tényleg bárkinek az Európai Unió képviselői közül, hogy „összefoglalná három percben, hogy mi az a jogállam”, születnének értelmezhető válaszok?”

Szánthó Miklós erre azt válaszolta: igen is meg nem is. Elmondta, hogy tömören úgy tudná összefoglalni a tanulságokat országunkat és Lengyelországot ért kritikákból, hogy „ez az egész egy nagy balos átverési kísérlet és szélhámosság”, ugyanis állításuk szerint létezik egy definiálható jogállamiság fogalom, kritérium, azonban gyakorlatilag a saját liberális világnézeteiket értik ezalatt. Elképzelésük szerint egy ország akkor demokratikus, ha a liberális demokrácia elve szerint működik, liberális jogállamként, azonban, ha rendszer demokratikus és jogállami, de nem liberális, akkor az szerintük már nem demokrácia és nem jogállam.

Csurkát idézte

Itt semmiféle úgybevezett szakmai kritérium nincs szó. Erre mondta Csurka István, hogy “a szakmaiság bolsevista trükk”. Amit közvetítenek, az egy “ideológiai imperializmus” kifejeződése, mely a liberális világnézeti ideológiát akarja rákényszeríteni valamennyi társadalomra.

www.atv.hu/belfold/20191223-bayer-beszelgetese-a-kesma-elnokevel-eljon-e-a-nap-amikor-fel-kell-tenni-a-kerdest-eu-tagok-maradjunk-e