Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kövér: A fékek és egyensúlyok rendszere hülyeség, azt felejtsék el!

2019.10.24

 azonnali.hu/cikk/20191022_kover-laszlo-nem-volt-tiszta-az-onkormanyzati-valasztas

nepszava.hu/3054566_kover-nem-biztos-hogy-jo-otlet-volt-goncz-arpadot-koztarsasagi-elnokke-valasztani

index.hu/belfold/2019/10/23/kover_laszlo_valasztas_ellenzek_rendszervaltas/

Kövér László az Országgyűlés elnöke a Fidesz megalakulásáról és annak körülményeiről beszél a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Mellette Arató György moderátor.

 

 "A budapestiek bizalmát úgy tudjuk visszaszerezni, hogy ha realisták vagyunk - amit nem kívánunk Budapestnek -, hogy ugyanúgy rohasszák le Budapestet, mint ahogy Demszky Gábor tette 20 éven keresztül" - mondta a házelnök a kérdésre, hogyan szerezhetné vissza a Fidesz a budapestiek bizalmát. /Index/

A Bibóban tanulták a demokráciát

 „A jogállam ott kezdődik, hogy az állampolgároknak mindent szabad, amit a törvény nem tilt, az államnak pedig azt szabad, amit a törvény megenged. Szóval mivel nem volt tilos olyan ifjúsági szervezetet alapítani, ami nem a KISZ, ezért követeltük a jogainkat.”[...]

 Kövér – minden tisztelete mellett – Göncz Árpád egykori államfőt is szóba hozta, akiről azt mondta: „mai fejjel visszagondolva nem biztos, hogy jó ötlet volt köztársasági elnökké választani a rendszerváltás után.”/Népszava/

 A rendszerváltozás azonban nem volt tökéletes Kövér szerint sem, kis keserűséggel elmondta: azt, hogy Közép-Európában rendszerváltás lett, nem a magyar nép, és nem a térség népei vívták ki, hiszen „a magyar társadalomnak a mentális biológiai energiái annyira kimerülőben voltak, hogy nem volt ereje felállni”, és egy másik ’56-ot csinálni. „A legnagyobb mulasztás abból fakadt, hogy a szolgaság, a megszállás és az elnyomás egy relatív létbiztonsággal járt. Jött a szabadság, ez egyet jelentett az elvtársak által szétprivatizált, romba döntött iparral és a tömeges munkanélküliséggel.” Ez Kövér szerint nem volt kikerülhető, de a rendszerváltó elit nem is tett eleget, és jobban is lehetett volna csinálni.

 

Például Kelet-Németországban „legalább egy-két gazembert börtönbe küldtek”, jöttek a nyugatnémetek, a „Wessik” és letakarították a keletnémet „Ossi” politikai elitet, lényegében gyarmatosítva Kelet-Németországot. Csehszlovákiában pedig legalább megcsinálták a lusztrációs törvényt, így a pártkáderek sokszor nem tölthettek be pozíciókat (itt Kövér nem szólt arról, hogy itthon a parlament a fideszes képviselők közreműködésével is már tizenkilencedjére szavazta le az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát).[...]

 

 

Bennünket a Facebookról kiirtottak!

 

Maga Kövér viszont a jogállamot a törvények uralmaként definiálta, vagyis ami le van írva jogszabályként, azt a szervek alkalmazzák. „Ha innen nézzük, nincsen jogállam, hiszen mivel azt emberek alkalmazzák, az mindig csorbulhat valahol” – fejtette ki. Szerinte a fékek és egyensúlyok rendszere egyszerűen „hülyeség”, és „az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akarat eredményeképp létrejött kormányt”. Hozzátette: ilyenkor a kisebbség akarata érvényesül, és 12 éven át láttuk már ezt a rendszert a gyakorlatban is működni, ráadásul „akkor az igazságszolgáltatás még nem a kormány ellen dolgozott, mint ma”.

 

Kövér hozzátette: ma a világban az állami szuverenitás ellen zajló összeesküvés folyik, vagyis vannak „olyan folyamatok, amelyek konfliktusba hozzák a világban zajló gazdasági és információs erőkoncentrációt a nemzetállami szuverenitással”. Például ott a Facebook példátlan befolyása, Kövér szerint ugyanis

 

nem szabad azt hinni, hogy itt október 13-án tiszta választások voltak.

 

Megjegyezte ugyanis, hogy míg „a kormánypárti hirdetéseket nem engedte a Facebook, az ellenzékiek arca és neve félóránként villant fel mindenki orra előtt”. „Bennünket onnan kiirtottak” – panaszolta a Fidesz-alapító, aki szerint lehet nyafogni az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás miatt, de „ha Soros avatkozik be, az oké, az rendben van, arról egy szót se?”

  

Kövér a fékek és egyensúlyok rendszerét is megvilágította a maga értelmezésében:

A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.

(Az ellensúlyok illetve egyensúlyok kifejezés használatáról ebben a cikkünkben írtunk, Kövér az egyensúlyt használta)

Kövér ezután egy másik fontos témáról a szuverenitásról beszélt. Szerinte az állami szuverenitás feloldására törekvés nem csak Magyarországon, hanem az egész világon tendencia. 

"MA A VILÁGBAN AZ ÁLLAMI SZUVERENITÁSOK FÖLOLDÁSÁRA TÖRŐ ÖSSZEESKÜVÉS ZAJLIK"

- fogalmazott Kövér, aki néhány mondattal később elmondta, mikor világosodott meg igazán azzal kapcsolatban, merre tartunk:

A megvilágosodásom Zuckerberg úrhoz köthető, akinek láttam egy fotóját: egy gyönyörű kék ledfal előtt szónokolt ott valakiknek, és ki volt írva mögéje, hogy "The Future Is Private".  Szerintem ez a kulcsmondat (...) a jövő magáné, a jövő magán. Tehát az állam nem több, mint egy szükség szerint igénybe vehető szolgáltatások összessége, amit a szabadpiaci körülmények között ki is lehet váltani. /Index/

 

Csúnya a közbeszéd, de nem mi kezdtük

 

Akadt egy kérdés Törökország szíriai beavatkozásáról is (melyről az Azonnalin is formálódik egy remek vita), az ezt elítélő uniós nyilatkozatot ugyanis Magyarország megvétózta nemrégiben. Kövér bár elmondta, sajnálja a kurdokat, és igazságtalan, hogy nincs saját államuk, de

 

a politikában nem az érzelmek szerint kell előremenni, hanem „hideg fejjel kell definiálni a magyar nemzeti érdeket”.

 

Ami pedig az, hogy a Törökországban állomásozó hárommillió migráns ne induljon meg Európa felé. Az Országgyűlés elnöke szerint „a nagypofájúaknak” akkor kellett volna protestálniuk, mikor az arab tavasz romba döntötte az akkor még működő ország Szíriát, egyébként pedig a „Kurd Néppárt” (sic!) egy kommunista és terrorista szervezet. Kövér a Kurdisztáni Munkáspártra (PKK) gondolt, amely egy Törökországban működő kurd terrorszervezet, mely szorosan együttműködik azzal a kurd többségű szíriai Rozsava tartománnyal, amely ellen többek között megindult a török offenzíva.

 

 

Ami pedig a migránsokat illeti, itt a Fidesz-alapító szerint az igazi ellenség nem ők, hanem akik őket Európára szabadítják.

 

„A migráció veszély, halálos veszély”, ennek megértéséhez pedig elég elolvasni az Egri csillagokat.

 

Nem véletlen az sem, hogy ma már egy pakisztáni vezeti Londont, hamarosan pedig fehér, európai ember nem fog nyugat-európai nagyvárosokat vezetni Kövér univerzumában. Ennek fényében a migránsozós kampányban „semmi gyűlöletkeltő nem volt, veszélyérzetkeltő, az igen!”[...]

 

Nem vagyunk már fiatalok

 

És már jött is a következő kérdés: a Fidesz október 13-án elvesztette Budapestet, de hogyan szerezheti vissza a szavazók bizalmát? Kövér elmondta, leginkább azzal, amit egyébként nem kíván Budapestnek – hogy térjen vissza a Demszky-éra, és újból rohadjon le a város. Elmondása szerint „Tarlós István ebből a városból csodát csinált”, de ennél komolyabban számított a magyar társadalmon belüli meghasonlottság, hiszen még 2010-ben, mikor az ország a csőd szélén állt, is volt 44 százaléknyi ember, aki nem a Fideszre szavazott. Mindenesetre elismerte, sok hibát elkövetett a párt, de szerinte Budapesten sosem volt többségük, csupán a választási rendszer egy ideig a Fidesz előnyére vált, de most, hogy az ellenzék összefogott, ez megfordult.

 

És miért nem jelenik meg a Fidesz politikájában markánsabban a fiatalosság és a szabadelvűség? – szólt Kövérhez a kérdés. Ezt a házelnök elintézte annyival, hogy

 

azért, „mert nem vagyunk fiatalok”, egy 60 évesnek pedig hülyén áll a fiataloskodás – mondta a Fiatal Demokraták Szövetségének alapító tagja.

 

Egyébként is, szerinte a teljesen normális, hogy egy ember változik, ő maga „nem is szereti” a liberális felnőtteket, főleg azokat, akik a liberalizmust úgy értelmezik, mint most a világban.

 

Szerencsétlen, beteg ember

 

Hétfőn egészen botrányosra sikeredett a parlamenti ülésnap – erről szóló közvetítésünket lásd itt –, így nyilván elkerülhetetlen volt, hogy szóba kerüljön, hogy Kövér mit is gondol az ellenzékről. Röviden: nem sok jót.

 

A miniszterelnök beszéde alatt transzparenseket mutogató Hadházy Ákost akkor a házelnök „primitív, ostoba fajankónak” nevezte, most a „szerencsétlen beteg ember” jelzőt kapta meg a független képviselő, hozzátéve, hogy azt, amit valóban gondol róla, még csak el sem mondta. Nagy Blankára célozva megjegyezte, az ellenzéki közeg egy kislányt is kirángatott a középiskolából, hogy „hülyét csináljon belőle”: őt tönkretették saját közegében, de az ellenzék piedesztálra emelte. „Akkor most miért botrány, hogy bemegy ez a félnótás a parlamentbe és obszcenitásokat ír fel a papírra, mint egy retardált kisgyerek?” – kelt ki magából Hadházy miatt Kövér, aki szerint egy fő oka van annak, hogy az ellenzékkel nem tud a Fidesz zöld ágra vergődni.

 

Elmélete szerint ugyanis a vitatkozó felek között nincsen értékkonszenzus például arról, hogy mit jelent a haza, hogy mit gondolunk a határon túli magyarokról, beengedjük-e a migránsokat, vagy átadjuk-e Brüsszelnek az ország irányítását. Ilyenkor pedig már Kövér „nosztalgiát érez” Horn Gyulával kapcsolatban, aki „úriember és demokrata” volt ezekhez képest, még ha megbocsájthatatlan bűnt is követett el ’56-os tevékenységével. Persze szerinte már az is „demokratikusan tűrhetetlen”, hogy „egy hazaáruló lehetett az ország demokratikusan megválasztott miniszterelnöke”, innentől pedig Hadházy Ákos már csak a következmény, és nem a probléma.

 

Ha pedig a Fidesz valaha is részt vett a hazaárulózásban, akkor azt azokra mondta, „akik tényleg hazaárulók voltak” – tette hozzá.

 

Tordai Bencéről is megvolt a véleménye a házelnöknek, akit még 2017-ben kitiltott a parlamentből, mikor Orbán irodájának ajtajára ragasztott többek között „hazaáruló” és „Putyin-csicska” feliratot: szerinte, ha „egy tornacipős hülyegyerek” a Downing Street 10-re próbált volna ilyeneket ragasztgatni, akkor úgy vágnák hanyatt, hogy magával vinné a kerítést – merthogy a brit miniszterelnök irodája előtt még az utca is le van kerítve.

 

Hülye libsik, ennyit sem tudnak a világról

 

Még az előadás végén meg kellett sajnálnunk a Fideszt, amelynek „2014-ig masszív sajtóhátrányban kellett küzdenie”, és Kövér szerint ma sincsenek fölényben a jobboldali médiumok, ha összeszámoljuk ezek nézettségi arányát, „nagyjából most vagyunk fifty-fiftyben”. Ráadásul szerinte hazugság, hogy a kistelepülésekre ellenzéki üzenetek ne juthatnának el:

 

„tájékoztatom a hülye liberálisokat, hogy minden alapcsomagban benne van az RTL Klub. Ennyit sem tudnak a világról!”

 

– rakta egyenesbe a hülye libsiket a házelnök, aki szerint a fenn nevezett csatorna „kilencedik éve végez masszív uszítást a kormány ellen”.

 

„Most sajtószabadság van, nagyobb is, mint kellene, főleg az internet és az úgynevezett közösségi média miatt” – jegyezte meg,

 

mivel szerinte lehetetlen diktatúráról beszélni, mikor büntetlenül meg lehet csinálni, hogy emberek tucatjai, köztük önkormányzati képviselőjelöltek „a miniszterelnök meggyilkolásáról értekezzenek”.

Volt azért olyan politikus, akiről Kövér elismerően szólt: Orbán Viktornál szerinte nincs nagyobb tehetség a Fideszben sem. – 1989-ben sem volt, és most sincs./Népszava/

 

És végezetül megtudhattuk azt is, hogy a kommunista diktatúrát minden második mondatában emlegető Kövér mit tartott pozitívnak a régi rendszerben: szerinte „vitán felül állt”, hogy az egyén helyett a rendszer inkább a közösségre és a közösségi érzés felkeltésére helyezte a hangsúlyt. Kövér szerint a Fidesz nem is mozdult el eredeti pozíciójából, ők maradtak ott, ahol voltak, csak a világ változott meg. „Az elmúlt harminc évünket mérlegre téve nincs bennem rossz érzés. Semmilyen olyan hibát, bűnt nem követtünk el, ami miatt szégyenkeznünk kéne” – összegezte háromórás gondolatmenetét.