Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar Hang: Rabszolgatörvény: magyarok sanyargatnak magyarokat

2019.11.03

 

https://magyarhang.org/belfold/2019/11/02/rabszolgatorveny-magyarok-sanyargatnak-magyarokat/

Rabszolgatörvény: magyarok sanyargatnak magyarokat

 

 

 

Mindössze 44 éves volt kollégánk, amikor a múlt héten minden előjel nélkül megállt a szíve. Ugyancsak az elmúlt napokban vettünk végső búcsút egy másik munkatársunktól, aki 61 évesen, munka közben kapott agyvérzést. A magyar dolgozók jó része nincs fizikailag megfelelő állapotban, nehezen tűrik a stresszt. Még jobban tönkreteszik az egészségüket, ha önként belemennek a további kizsákmányolásba, és aláírják a 400 órás túlmunkáról szóló megállapodásokat – mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

HIRDETÉS

Az utóbbi hetekben jelzések érkeztek az érdekvédőkhöz, hogy az ősz eleje óta egyre több, nem kizárólag autóipari cégnél kérdezik, vállalnák-e a dolgozók a 400 óra túlórát. Van, ahol már meg is kötötték a megállapodást. Szomorú, hogy túlmunkát alkalmazni akarók mind magyar kis- és középvállalkozások.

 

 

Január óta alapesetben évi 250 óra túlmunkát lehet elrendelni – kollektív szerződés alapján ez felmehet 300 órára – és további 150 (illetve 100) órányi túlórát „önként”, egyéni megállapodásokkal vállalhatnak a dolgozók. – Az autó- és az elektronikai iparban is számos munkáltató még abban állapodott meg a szakszervezetekkel, hogy nem íratnak alá 400 óra túlmunkát a dolgozókkal – tudtuk meg László Zoltántól.

 

 

Az év elején a Vasas-szakszervezet még azzal számolt, hogy a többi cégnél a rabszolgatörvény élesedése őszre várható, addigra ugyanis kimerülnek a 250 vagy 300 órás túlórakeretek. Később úgy tűnt, idén talán nem is kell ezzel foglalkozni, mert az autó-, illetve a feldolgozóipar lassulni kezdett. Csakhogy most kevesebb a dolgozó, mint amennyit a termelés igényelne, ezért őket hajtanák jobban. A puhatolózás már szeptember–októberben elkezdődött.

A nagy autógyártóknál a szakszervezet még nem tapasztalt ilyen törekvést, de az alvállalkozóik körében már igen. Minél lejjebb helyezkednek el az egyes cégek az értékláncon, annál nagyobb a nyomás. Van, ahol kifejezetten összekötötték a 13. havi bérrel a túlóra kérdését. De sokszor nem is kell különösebb nyomást gyakorolniuk a cégeknek, mert a dolgozók keveset keresnek.

Ahol jelen van a Vasas, ott a szervezetek mintegy 10 százaléka jelezte eddig, hogy tapasztaltak már nyomást a munkáltató részéről. Ez valamivel több mint húsz céget jelent, tehát nagyjából 12–15 ezer alkalmazott bizonyosan olyan munkahelyen dolgozik, ahol a 400 óra túlmunkára próbálják rávenni őket, és ez a szám valószínűleg nőni fog. – Egy Heves megyei üzemben például az egyik dolgozó végiggürizte az egész hónapot, vagyis 31 napot töltött. Ezért bruttó 800 ezer forint körüli bért kapott az adott hónapban, miközben 300 ezer forint alatti az alapfizetése. Amint a HR-vezető tudomására jutott az embertelen húzás, azonnal le is tiltotta a további túlórázást – említett egy kirívó esetet a szakszervezeti vezető.
 
 
Sajnos előfordul, hogy nem is az adott cég vezetése, hanem a helyi vezetők lépik át a határokat. Információink szerint a mintegy tízmilliárdos árbevételű, magyar tulajdonú vállalat néhány éve több százmillió forintos kormányzati támogatást kapott. Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke azt mondta, az év vége felé leginkább olyan cégeknél kerülhet még elő a túlóráztatás, amelyeket erősebben érint a karácsonyi felfutás, az év végi hajrá.
 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/44. számában jelent meg október 31-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/44. számban? Itt megnézheti!