Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Matolcsy György: Szégyenfoltok eltüntetése/Kommentjeim

2019.11.01

 novekedes.hu/mag/szegyenfoltok-eltuntetese

makronom.mandiner.hu/cikk/20191016_szegyenfoltok_eltuntetese

Szégyenfoltok eltüntetése/Kommentjeim

MAG2019. OKT 14.MATOLCSY GYÖRGY

El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk… (ősi mexikói mondás)

 

Miért is ne lehetne…

…2030-ra eltüntetnünk Magyarország szégyenfoltjait?

 

Nézzünk tízet közülük:

Vonzó ország vagyunk külföldi barátaink számára, de méltatlan hozzánk, hogy a Liszt Ferenc repülőtérről nem vezet Budapest központjába gyorsvasút és gyorsút. Építsük már meg, de gyorsan!

A repülőtérrel az a gond, hogy a város fölött vezet át a légifolyosó. A gépek zaj és légszennyezése a város lakosait sújtja.  A lengyelek a Ferihegyre teszik át repülőgépeik európai és a világ egyéb irányaiba történő repüléseik logisztikai elosztó központját. Ez tovább fokozza a szennyezést és a zajt. A Gyurcsány-kormány a repülőtér üzemeltetésének eladásakor aláírta, hogy tőle 100 km-es körzetben nem létesíthet a Kormány nemzetközi repülőteret. Ezzel ellehetetlenítette a Kiskunlacházi repülőtér üzembe helyezését, amely legalább a légi teherforgalom számára adna lehetőséget Ferihegy forgalmának csökkenésére. Ezeken a gyorsvasút nem segít.

 

Miért is ne lehetne a vasúti és közúti közlekedést az ország gazdasági fejlettségi szintjére emelni 2030-ra? Ahová nem vezet út, onnan nem vezet kiút a szegénységből. Építsünk, hogy emelkedjünk!

Egyetértek.

 

 

Méltatlan hozzánk, hogy orvosaink és közösségi vezetőink zöme érzéketlen, sőt tudatlan a gyermekre vágyó hölgyeink női gondjainak megoldásában. Az inzulinrezisztencia, a hormon zavarok, a lombikhoz való anyagi hozzáférés, a huszonévesek saját petesejtjeinek tárolása a nehezebb, harmincas évekre, a petesejt donáció és a többi vagy tilos, vagy tűrt, de drága eljárás: miért ne lehetne támogatott és mindenki számára hozzáférhető?

A petesejtekkel való manipuláció kiszélesítése arra ösztökélné a nőket, hogy még később vállaljanak gyermeket. A nő biológiai adottságai miatt a fiatal nők könnyebben szülnek, mint az idősebb korban. Minél jobban kitolódik az első szülés időpontja, amit a mesterséges beavatkozással ez esetben támogatna a kormány, annál nagyobb a szülési kockázat. A gyermeket ki is kell hordani, meg is kell szülni és fel is kell nevelni.

 

Miért is ne lehetne felszámolni a bölcsődei influenza sok kárt okozó speciális magyar jelenségét? Nálunk délben vizsgálják meg a gyermeket, hogy egészséges-e, Kínában amint belép a bölcsőde/óvoda területére, nálunk még mindenkit megfertőz bent, majd otthon a szülőket.

Miért is kell a gyermekeket bölcsödébe/óvodába adni? Miért kell már kis korukban elszakítani az édesanyjuktól? Az állami ideológiák mentén való nevelés az állam számára előnyös. Parancsra enni, kakilni, aludni és felkelni, kialakítja az engedelmesen viselkedő, tekintélyuralmat követő leendő állampolgár viselkedési mechanizmusát, ami rendkívül előnyös az államnak. A gyermekek legjobb helyen a saját családjukban vannak. Meg kell fizetni az apukát, hogy az édesanyának ne kelljen elmennie dolgozni, legfeljebb napi 4 órára, hogy azért társaságban is legyen.

 

Miért is tűrjük, hogy Európa legtöbb befolyó vizével a legkisebb az öntözött mezőgazdasági területünk? Aszály idején a GDP 0,5-1 százalékát veszítjük, jó időben a lehetséges termés 30-40 százalékát, mert nem öntözünk. Építsük meg a tervezett 100 öntözőtavat és a csatornákat: ha az Árpádok idején működött, most miért nem?

Ezért nem működik az, ami az Árpádok idején jó volt:

Előre lekötött mennyiségű öntözővíz után vízjárulékot kell fizetni a mezőgazdasági vállalkozóknak. Ha szárazság van, akkor súlyosbítják az összeget, ha esik az eső és nem kell öntözni, a nagy részét akkor is meg kell fizetni. Ezek valós,  2019-es járulékösszegek.

Példa 1 Az éves bevallás a következőképpen néz ki, ha a lekötött vízmennyiség 10 000 m3 volt, a ténylegesen felhasznált 60 m3. Ebben az esetben alul fogyasztás történt, a fenti számítási módszerrel az vízkészletjárulék összege     72 000 Ft./A semmire/

Példa 2 Az éves bevallás a következőképpen néz ki, ha a lekötött vízmennyiség 10 000 m3 volt, a ténylegesen felhasznált 12 000 m3. Ebben az esetben túlfogyasztás történt, a fenti számítási módszerrel az vízkészletjárulék összege 117 000 Ft.

Példa 3 Az éves bevallás a következőképpen néz ki, ha a lekötött vízmennyiség 10 000 m3 volt, a ténylegesen felhasznált 9500 m3. Ebben az esetben nem beszélhetünk sem alul sem túlfogyasztásról, a fenti számítási módszerrel az vízkészletjárulék összege 85 500 Ft.

 

Ne fogadjuk el, hogy a világ 5. legnagyobb, de legjobb minőségi jellemzőivel rendelkező gyógyvíz kincsünket Budapesten mélyen a lehetőségek alatt használjuk. Sem a családok, sem az 5, sőt 6 csillagos szállások vendégei nem találnak megfelelő kínálatot. Ha 100 évvel ezelőtt Budapest méltán lehetett fürdő világváros, most is lehet.

Az lehet.

 

 

Ne örüljünk a cukornak, ne higgyük el, hogy jó a világ 2.-3. legnagyobb túlsúllyal élő nemzetének lenni. Legyen divat az egészséges életmód, a túlsúly megelőzése az állami és magán egészségügyben egyaránt. Adót a cukorra!

A népesség túlsúlyának egyik oka csak a cukor. De az üres kalóriák bevitelének egyik oka, hogy a dolgozóknak, a Munka Törvénykönyve szerint, amennyiben a hat órát meghaladja a napi munkavégzés időtartama, akkor húsz perc munkaközi szünet jár a munkavállalónak. Ez a testi szükségek kielégítésére és az evésre nagyon kevés. Ezért legkönnyebben az édességet tudja fogyasztani. Adót emelni, az a megoldás? Nem inkább a fél órás fizetett ebédszünetet kellene helyreállítani?

 

 

Szégyen, hogy ma nem válik el a legjobb a legrosszabbtól kis hazánkban. Miért is ne lehetne mindent mérni manapság, a mérés korában? Eljött az idő, hogy mérjük minden állami döntés eredményét. Ideje mérnünk minden közpénzből vagy magánpénzből működő orvos, tanár és más teljesítményét, nyilvánosan az interneten. Ha kiszűrnénk a legrosszabb 5 százalékot, 50 százalékkal javulna az eredmény. Digitális korban ez kötelező!

Szégyen, hogy egy ilyen kiváló szakember, mint a jegybank elnök úr, az amerikai a „mindenkit leosztályozunk” őrült társadalmi viselkedési stílust honosítaná meg Magyarországon. Ha osztályozni akar, akkor osztályozzuk az közpénzből működő Országgyűlési Képviselőket, a Nemzeti Bank elnököket, a polgármestereket! Miért a magyar értelmiségi réteget célozza meg ötletével Matolcsy úr? A jegybankelnök úr a maga szakmájában Magyarország számára rendkívül kiváló, elismert teljesítményt nyújt. Az ötletezésben nincsen annyira otthon, mint a saját szakmájában.

 

 

Ne fogadjuk el, hogy az idősebb és fiatal nemzedékeknél egyaránt gyenge a nyelvtudást, tűzzünk ki teljes fordulatot 2030-ra!

Már napjainkban is, az elhangzó beszédet szinte egyenesben fordító készülékek vannak. Már ma is a fülbe tett készüléken hallják egymás lefordított beszédét a beszélgető partnerek. Ennek minősége csak javulni fog. Minek ide a nyelvtudással kínozni a fiatalokat? És ellehetetleníteni, az egyébként más tantárgyból tehetségeseket, a felsőfokú tanintézményektől?

  „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”– a 270 éve született Bessenyei György gondolata

 

 

Ne hagyjuk, hogy a főváros fejlődése megakadjon. Bőven van még mit tenni ahhoz, hogy Budapest méltóvá váljon múltjához és ehhez az országhoz. Hirdessünk egy totális Budapest megújítási programot, sok civil tervvel és sok állami, továbbá üzleti forrással.

Hirdessünk, semmi akadálya, csak a Kormány adjon rá pénzt.

 

 

Cáfoljuk meg William Shakespeare-t: „Tudjuk mik vagyunk, de nem tudjuk, mivé lehetünk.”

De tudjuk: gazdag, boldog és büszke magyarok.

Egyetértek.

 

A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A kommentelő Szabó Gábor nyugdíjas