Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új Egyenlőség: A gazdaság demokratizálása/VIDEÓ,Róna Péter, Scheiring Gábor/

2019.12.02

A gazdaság demokratizálása

 Mi a neoliberális gazdaságpolitika? Milyen okok miatt uralkodott és uralkodik ez Magyarországon és a világban? Hogyan lehet meghaladni? Hogyan lehet a gazdaságot demokratizálni? Ezeket a kérdéseket tette fel Joób Márk, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi tanára  – aki Pogátsa Zoltánt helyettesítette az októberi közbeszélgetés rendezvényen – Róna Péternek, az Oxfordi Egyetem professzorának, és Scheiring Gábornak, a milánói Bocconi Egyetem kutatójának.

 Neoliberalizmus létrejöttének összekapcsolása az emberi szabad akarat megtörésére irányuló évszázados törekvéssel a résztvevők többsége számára a téma új megközelítését jelentette. A már a korábban sokak által megismert Róna Péter (címképünkön jobbról) volt az, aki a beszélgetés végén a résztvevők kérdéseire válaszolva a fogyasztás vs. növekedés, illetve a növekedés vs. fenntarthatóság dialektikájáról beszélt. E dilemmák megoldásához egy új közgazdasági paradigma megalkotásának szükségessége mellett érvelt.
 
Scheiring Gábor (címképünkön balról) álláspontja szerint a neoliberalizmus egy gazdasági, társadalmi és hatalmi rendszer, amely a profit maximalizálása érdekében jött létre a jóléti állam gazdasági és politikai rendszerével szemben. Célja az állam és a szakszervezetek által felállított piaci korlátok, bérmegállapodások és elosztási viszonyok felszámolása. Innen a neoliberális elnevezés is. Mert ahogy ma már tisztán látható, e neoliberálisnak nevezett rendszer foglyul ejtette az államot, a tőke érdekében pedig maga is piac- és versenykorlátozóvá vált. Ezért a neokonzervatív elnevezés sokkal jobban tükrözi céljának, működésének és ideológiájának lényegét. Scheiring Gábor a közelmúltban megjelent Egy demokrácia halála című könyvében leírtakat idézve fejtette ki, hogy a gazdasági válságot kihasználva a Fidesz a nemzeti és a transznacionális tőkével egyaránt szövetkezve egy új rendszert, egy új felhalmozó államot épített fel, amely a tekintélyelvű politikákat a tőkefelhalmozás szélsőséges eszközeivel ötvözi.

Scheiring: "Törvényhozás és szabályozás, valamilyen kudarc történt, nem volt szabályozva a törvényi rendszer. Az elitpozíciók elfoglalása körében más a nézetrendszer, erős átjárásban vannak a közpolitika csinálással, a nyilvános diskurzussal. Ha politikai viszonyulásban két részre van osztva a magyar gazdasági kormányzás: jobboldali, Fidesz és társai, baloldali, MSZP és társai. Van e eltérő különbség, hogy ezek hogyan viszonyulnak a különböző elit csoportokhoz? Azt találtam, hogy több mint 100 gazdaságpolitikusról, szakértőről néztem életút adatokat, és ha véletlen módon kiemelünk abból a halmazból akkor a baloldali kormányokban az MSZP gazdaságpolirikai elitjéből háromszor nagyobb eséllyel találunk olyan embert, aki valamilyen banki vezetői pozíciót is betöltött, ugyanígy valamilyen multinacionális vállaltnál pozíciót betöltött. Ez elviszi egy irányba a közpolitika, gazdaságpolitika csinálást. Ahol ilyen erőteljesen felülreprezentált egy szűk szelete a társadalomnak és a gazdaságnak a gazdaságpolitika csinálásban, akkor ott ennek a gazdasági mezőnek az érdekei felül fognak kerekedni. Masszív forgóajtók működtek összekötötték a Pénzügyminisztériumot, a bankokat a hatalmi állásokat. 2006-ig az un. jobboldali kormányok gazdaságpolitikáját is a liberális gazdaságpolitikai mag határozta meg, a Fidesz közpolitika csinálását. Fidesz a transznacionális tőkét is támogatja."