A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 Füredi ezekkel a nézetekkel azt a megfontolást állítja szembe, hogy az állampolgárság „felhígítása” gyakorlatilag értelmetlenné tenné az állampolgárság fogalmát, és vele a demokratikus politikát is. A demokráciához ugyanis olyan közösségre van szükség, amelynek csoportjai és tagjai minden nézetkülönbség és érdekellentét dacára is felelősséget éreznek valami közös iránt, ami annyit tesz, hogy egymás iránt is. Ezt pedig nem adhatja meg más, mint a közös terület, kultúra és hagyomány. Enélkül nincs demokrácia. Ha ezt elveszik a polgároktól, akkor megfosztják őket attól a közegtől, amelyben felelős államalkotó tényező lehetnek. 

 Az offshore pénzek nagyobbik része a nagy nyugati országok polgárainak kezében van, de az ottani pénzvagyonnak csak kis részét, Amerika esetében 4 százalékát teszi ki. Oroszország polgárainak vagyonából viszont már 52 százalék van külföldön, az arab öböl sejkségeiből a személyi vagyon 57 százaléka került külföldre. Megállapítja, hogy a külföldi pénzmozgások laza kezelése és a vagyon elrejtéséhez nyújtott segítség „óriási ösztönzés arra, hogy a nem demokratikus országok oligarchái kifosszák hazájukat”. Most már sürgősen vissza kell vennünk a világot a pénzmágnásoktól, de hogy miképp, arra nézve nem teljesíti a címben megpendített ígéretet.

 A radikális baloldal által képviselt eszmék sem nem újak, sem nem forradalmiak. Például azt szeretnék, hogy a dolgozóknak nagyobb szerepe legyen a vállalatvezetők kiválasztásában, támogatják a szakszervezetek megerősítését és szorgalmazzák az egybiztosítós állami egészségügy bevezetését. Ezekben a gondolatokban nincs semmi újdonság, és még ha megvalósulnának is, ezek a javaslatok aligha borítanák föl az amerikai piaci kapitalizmust. Szép gondolat, hogy az állam a kétkezi munkásokat támogassa, csakhogy minél jobban segíti őket, annál inkább visszaesik a versenyképesség, ami pedig elbocsátásokkal jár.

 A nemzetállami érdek harcias hangoztatásához pedig gyakran egyáltalán nem társul a nemzet érdekét szolgáló politika – véli Judis. Példaként a Trump elnök által indított kereskedelmi háborút említi, mondván, hogy az elsősorban az amerikai nagyvállalatok érdekeit szolgálja, és nem az egyszerű dolgozókét. Úgy látja, hogy a kereskedelmi háború és az Oroszország illetve Irán elleni szankciók gyengítik Amerikát, hiszen a büntetni kívánt államok új szövetségesek után néznek, ami Amerika riválisait erősítheti. Judis mindazonáltal fontosnak tartja, hogy Amerika lemondjon a globális rendőr szerepéről, és végleg felhagyjon a demokrácia exportjának kudarcos kísérletével.

  Felidézi, hogy a Biblia tanítása szerint a munka büntetés, a Paradicsomból való kitaszíttatás következménye, és az ábrahámi vallások mindegyikében kiemelt szerepe van a pihenésnek.

 A republikánus szavazótáborban egyre nagyobb szerepet játszanak a protestáns fundamentalista választók, akik erősen Izrael-pártiak. A demokratáknál viszont a feketék és a latin-amerikai származásúak súlya nő, ők pedig hajlamosak a maguk hátrányos helyzetével rokonítani a palesztinokét. 

 Kristie Higgs kétgyermekes anyuka a privát Facebook-oldalán panaszkodott arra, hogy gyermekeit a transzneműekről oktatják. Az iskola, ahol dolgozik, vizsgálatot indított az ügy kapcsán, majd végül elbocsátották.

 A felvételeken az Anchor Skysuites felhőkarcoló tetején található úszómedencéből származó víz látható, ahogy lezúdul az utcára a város központjában hétfőn a hatalmas rengés során.

 Vagyis egyszerűen fizikai képtelenség, kivitelezhetetlen volt a tűz eloltása már akkor is, amikor még csak a Nyíltorony és környéke égett. 
És akkor még ott volt a sűrű állványzat, ami -ha sikerült is volna pár perc alatt legalább 8-10 sugarat telepíteni- igencsak megakadályozta volna az oltóanyag tűzre való eljutását. 
Végül még egy eddig nem említett, de nagyon fontos tényező: a szél. 
A felvételeken jól kivehető hogy a középen álló toronytól a tér, vagyis a két harangtorony irányába fújt az igen erős szél. Vagyis egyrészt a tűz terjedését és a Nyíltorony ledőlését is segítette (ezért terjedt sokkal gyorsabban a tűz a harangtornyok irányába, mint a katedrális Szajna felőli, a későbbiekben szintén megsemmisült tetőszerkezete felé. 

 A Notre-Dame orgonistája, Johann Vexo ahogy minden hétfőn, úgy április 15-én is játszott az esti szentmisén, amikor megszólalt a riasztó.