A pí számrendszere és az ekvivalenciaelv cáfolata

 Spanyol kutatók 2019. március 12-én gyűjtött barcelonai szennyvízmintákban is kimutatták az új koronavírus jelenlétét - jelentette be a Barcelonai Egyetem.

 A brit-norvég vakcinázási tanulmány szerzői - amelyeket elfogadtak a Biophysics Quarterly Review-ban - állítják, hogy a koronavírus tüskefehérje olyan szekvenciákat tartalmaz, amelyek mesterségesen beilleszkedtek.

 Budapesten nem várható, hogy az amerikai nagyvárosokhoz hasonlóan agresszívvá váljanak a patkányok. A város kiváló élőhely számukra, rengeteg menedéket és bőséges élelmet találnak. Utóbbi ellen a lakosság is sokat tehet: például ételmaradékot ne húzzunk le a vécén.

 A most készült tanulmány (a Quarterly Review of Biophysics tudományos folyóirat hozza) szerint viszont a vuhani koronavírust ha nem is ember hozta létre, de mesterségesen belenyúlhattak a struktúrájába. A tanulmány arra is rámutat, hogy a vírus szinte egyáltalán nem mutálódott, amióta elkezdett terjedni az emberek között, ez pedig azt jelentheti, hogy a vírus addigra már „kész volt”, 

 A téma most azért lett újra forró, mert az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm műholdjai olyan adatokat küldtek vissza, amelyek nagyon nyugtalanítóak a tudósok szerint: a megfigyelések alapján a Dél-Amerika és Afrika közti régióban mára 9 százalékkal veszített erejéből a mágneses mező. A szakértők egészen 1970-ig visszamenőleg elemezték a helyzetet.

 A közeli Márta templom evangélikus lelkésze segítséget nyújtott a mecseten kívül ragadt Allah-követőknek: az evangélikus templom falai között szerveznek Ramadán idején muszlim imádkozásokat arabul és németül. „Ez a járvány közösségé kovácsolt minket. A válság összehozza az embereket” – jelentette ki Mohamed Taha Sabry imám.

 Az elsősorban malária kezelésére használt gyógyszerről egy franciaországi tanulmány hatására terjedt el, hogy enyhítheti a koronavírus tüneteit. Aztán egy dán-holland-brit szakértői csoport arra jutott, hogy a bizonyítékok az „említésre alig méltó” kategóriába tartoznak. Április 3-án maga a folyóirat, ami eredetileg közölte a francia tanulmányt, kijelentette, hogy az nem üti meg a lap tudományos sztenderdjeit. Ennek ellenére a hidroxiklorokinról szóló hírek elöntötték a közösségi médiát, 

 a sikertelenségben jelentős szerepet játszott az is, hogy a jól bevált oltóanyaggyártási technológiákkal nem is nagyon sikerült a SARS-CoV és a MERS-CoV ellen vakcinát gyártani. Az előbbi vírusnál például már ott elbukott a próbálkozás, hogy a kórokozó kétszer is meg tudta fertőzni ugyanazt a kísérleti állatot. A SARS betegséget (severe acute respiratory syndrome, azaz súlyos akut légzőszervi szindróma) okozó SARS-CoV vírussal pedig jobbára az volt a gond, hogy nem bizonyult kellően immunogénnek, vagyis a klasszikus oltóanyagok nem váltották ki a kívánt immunreakciót.

 az amerikai epidemiológusok által március 28-án publikált tanulmány szerint azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, tuberkulózis elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV-2 vírus által okozott betegségben. Az egyelőre csak elméleti feltételezést több országban induló vizsgálatsorozattal készülnek alátámasztani.

 Mivel a gyerekek kivételesen ritkán betegszenek meg a vírus következtében, és akkor sem súlyosan (Tegnell szerint nem is terjesztik a betegséget), ezért nem zárták be az általános iskolákat. A középiskolákat és az egyetemeket viszont igen, mert a nagy távolságra való utazás kedvez a vírus terjesztésének.

Az epidemiológus szerint a maszk alkalmazásának hasznosságára nincs tudományos bizonyíték, ezért például az idősek otthonaiban is sokszor egyéni védőfelszerelés nélkül dolgoznak a gondozók.