Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


„Nagy Kihalás”. Ez volt a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalás

 

Toochee

Író, blogger, szerkesztő, újságíró vagyok. És szinte minden érdekel. http://toochee.postr.

 Lehet, hogy egy kép erről: szabadtéri és szöveg

Egy kis földtörténeti érdekesség: Az alsó sötét sziklaréteg a Perm korszak kőzetei, amely 292-252 millió évig tartott.
A felső világosabb, a Triász korszak üledéke, amely 252-201 millió évig tartott.
A határsáv a perm–triász kihalási esemény, a „Nagy Kihalás”. Ez volt a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalás: becslések szerint a tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki.] A tömeges kihalások közül kizárólag ez okozott komoly veszteséget a rovarvilágban.
A kihalás két lépésben történhetett, mintegy ötmillió év különbséggel. Okairól több különböző elmélet létezik. Az első, kisebb lépést valószínűleg fokozatos környezeti változások eredményezték, míg a második, valóban tömeges kihalás egy hirtelen fellépő katasztrófához kötődhet.
 

A perm végi kihalás 60.000 év alatt zajlott le!/Részlet

2014. február 26. 09:46 BendeA

 A Great Dying, azaz Nagy Kihalás néven vált közismertté a 250 millió évvel ezelőtt bekövetkezett elképesztő méreteket öltött kihalási esemény. Valószínűleg a perm kori kihalási esemény során került legközelebb a földi élet a teljes kipusztuláshoz. A perm végén bekövetkezett katasztrófikus kihalás okait eddig nem sikerült még pontosan tisztázni, viszont a Massachusettsi Műszaki Egyetem (továbbiakban MIT, az angol elnevezésnek megfelelően) kutatócsoportjának sikerült megállapítani, hogy a kihalási esemény mennyi idő alatt ment végbe.

Az MIT kutatói a kínai Szecsuán tartományban olyan perm végi üledékes kőzeteket vizsgáltak, melyek magukon hordozzák a kihalási esemény nyomait, azaz a nagy mennyiségben fellelhető ősmaradványokat. A geológusok szerencséje melléjük szegődött, ugyanis a kőzetek alapos vizsgálata során felfedezték, hogy a fosszíliákban gazdag rétegek vékony vulkáni porból és hamuból álló rétegekkel váltakoznak. A vulkáni hamut tartalmazó vékony laminák megléte lehetőséget nyitott egy modern, nagy pontosságú korolási módszer alkalmazására. A vulkáni képződményekben általánosan elterjedt cirkon egy rendkívül ellenálló ásvány, és gyakran jelentős mennyiségben tartalmaz radioaktívan bomló anyagokat. A gondos mintavételezés után ezeket az apró cirkon szemcséket elszeparálták a kőzet többi részétől, így az MIT kutatói már könnyen eltudták rajtuk végezni az analitikai méréseket. A mérések során a cirkon szemcsékből urán-ólom módszer segítségével képesek voltak a vulkanikus közbetelepülések abszolút korát megállapítani.

 A rendkívül pontos, modern korolási eljárásnak köszönhetően kiderült, hogy körülbelül 60.000 év (+/- 48 ezer év) alatt játszódott le a Föld minden idők legnagyobb tömeges kipusztulása. Az eredmény megdöbbentő, ugyanis a kihalási esemény nagyon gyorsan, nagyjából 10-szer gyorsabb lefolyású volt, mint ahogy azt korábban feltételezték. A "röpke" 60.000 év körülbelül egy szempillantásnak felel meg földtani időtávlatokban gondolkodva.

Az MIT kutatói továbbá az üledékes kőzetek vizsgálata során azt találták, hogy 10.000 évvel a tömeges kihalás előtt jelentős mennyiségű szén-dioxid (CO2) került a légkörbe. A megnövekedett légköri szén-dioxid (CO2) mennyiség kapcsolatba hozható az egykori óceán, a Panthalassa általános elsavasodásával és közel 10 Celsius fokos hőmérséklet emelkedésével. A tengervízben hirtelen bekövetkezett jelentős változások kétségkívül hozzájárultak a tengeri fajok kihalásához, ugyanis az ilyen gyors változások során a megváltozott életkörülményekhez rendkívül nehezen képesek alkalmazkodni az élőlények.

A kutatócsoport további becsléseket végzett a szén-dioxid (CO2) légkörbe kerülésének üteme kapcsán, és arra a megállapításra jutottak, hogy a perm végén légkörbe jutó szén-dioxid (CO2) mennyisége kicsit kisebb vagy közel azonos méreteket öltött napjaink antropogén, főleg fosszilis tüzelőanyagok égetése során légkörbe kerülő CO2 átlagos növekedési ütemével. A perm időszak végén néhány tízezer év alatt fokozatosan növekvő atmoszférikus CO2 mennyiség következményeként globális felmelegedés játszódhatott le, mely a szárazföldi flórát és faunát egyaránt megtizedelhette. Az MIT kutatói a perm végi felmelegedéssel kapcsolatba hozták az üledékekben fellelhető szenesedett növényi maradványokat, véleményük szerint azok pusztító erdőtüzek során keletkeztek. Az erdőtüzek következtében egy erős talajerózió vehette kezdetét, ami hozzájárult a szárazföldi élőhelyek állapotának további romlásához, ami ugyancsak szárazföldi fajok életterének zsugorodásához, végső soron fajok pusztulásához vezet.

pangea.blog.hu/2014/02/26/a_perm_vegi_kihalas_60_000_ev_alatt_zajlott_le