A svéd járványügyi modellnek egyelőre nagyobb a gazdasági sikere, mint az egészségügyi: az első negyedévben jóval kisebb volt náluk a visszaesés, mint a többi uniós tagállamban. Viszont Anders Tegnell, Svédország vezető epidemiológusa napok óta védekezésre kényszerül, miután az északi országban tömegesen halnak meg az idősotthonok lakói. Közben a svédek bevezették a biológiai életkort” – aki krónikus beteg, 60 évesen is aggastyánnak számít, ha állapota súlyosbodik, lényegében hagyják meghalni. Mára viszont már Anders Tegnell is „ijesztő halálozási” adatokról beszél. Az egész világ a svéd modellről vitatkozik. Megnéztük hát közelről

Svédországnak erős a gazdasága és az egészségügye – erre a két elemre építi a védekezést Anders Tegnell, a svéd kormány vezető epidemiológusa. Az egész világ azt vitatja, vajon sikeres lehet-e a modell, amely hangsúlyosan az egyéni felelősségre, nem pedig a központi korlátozásra alapoz. A sajtó legtöbbször azt emeli ki a svéd intézkedések közül, hogy a kormány csupán kérte a távolságtartást (social distancing), de nem zárta be az éttermeket, a parkokat, csupán az 50 főnél nagyobb rendezvényeket tiltotta meg. A közép- és felsőfokú oktatási intézmények ugyan hazaküldték a hallgatóikat, de az általános iskolákban megy tovább az oktatás. 

Pedig nem ez a svéd védekezés kulcseleme, hanem az idősek és az aktívak erőteljes megkülönböztetése. Az aktívaknak nagyobb szabadságot adnak, de az időseket ugyanúgy védik, mint nálunk: zárlatot rendeltek el az idősotthonokban és minden attól zeng, hogy maradjanak otthon.

Csakhogy a svédek halálozási adata hatszor-nyolcszor rosszabb egymillió lakosra vetítve, mint Finnországé, Norvégiáé vagy éppen a miénk, és ugyanúgy főként idősek halnak meg náluk is, mint a világon mindenütt. 

Az országok listája az egymillió főre eső halálozás alapján (az első számoszlop a halálesetek száma, a második a teljes lakosság száma millióban, a harmadik pedig a halálozások száma egymillió főre vetítve), 2020. május 12-i adatok alapján (forrás: statista.com)

[...]A finneknek egy százaléka esett át a betegségen és szerzett immunitást, Svédországban pedig 25 százalék. A járványt nem rövid távon kell megítélni, hanem évek távlatából – érvel a svéd. Szerinte nem a halálozási adat, hanem az átfertőzöttség a járványkezelés legfontosabb mutatója, és ebben Svédország jól áll. 

Nyilván arra hivatkozik, amire tud. Mert ugyan a bezártságtól szenvedő európaiak között egyre népszerűbb a svéd modell, de egészségügyi szempontból kevéssé sikeres. A mentalitásban és gazdasági fejlettségben hasonló északi országok közül messze itt van a legtöbb halálos áldozat és a legtöbb beteg is. A járványügyi szakembernek erre az az ellenérve, hogy még mindig jóval kevesebb az áldozat, mint Olaszországban vagy az Egyesült Királyságban.

Igaz, Svédországban a kórházi ágyak 20 százaléka üresen áll, a meghaltak pedig 90 százalékban idős emberek. És éppen emiatt izzott fel a vita az északi országban, miután kiderült, hogy a sajátos svéd járványügyi intézkedések árát az idős emberek speciális csoportjai fizetik meg.

A több mint 3200 halott fele idősotthonok lakója, további egynegyede pedig házi gondozásban részesül – saját ingatlanában él, és naponta kijár hozzá a szociális szolgálat. Mindkét csoport az ellátórendszer révén fertőződött meg. [..]

Az elsőben másként volt. Svédország már január végén, egyik első európai országként észlelte a koronavírus megérkezését, és azonnal szigorú intézkedéseket tett. Nagy számban szűrte az utazásokból hazatérő állampolgárait, kontaktkutatást végzett, elkülönítette őket. A korán megkezdett védekezés klasszikus elemekre épült – szűrésre, kontaktkutatásra – pontosan az volt a recept, ami itthon is. A ragály ennek köszönhetően nem lobbant be náluk, úgy tűnt, Tegnell lesz a megmentő. Március végén, a vírus megjelenése után két hónappal 105 halottjuk volt, azután egy hét alatt háromszáz fölé emelkedett a szám, és azóta még meredekebben emelkedik – csak az elmúlt napokban, az idősotthonoknál tett intézkedések következtében kezdett ellaposodni a görbe:

Az összes COVID-19 haláleset Svédországban (lila), Dániában (türkiz), Finnországban (piros) és Norvégiában (kék), január és május 12. között (forrás: Our World in Data)

[..]

Az epidemiológus szerint a maszk alkalmazásának hasznosságára nincs tudományos bizonyíték, ezért például az idősek otthonaiban is sokszor egyéni védőfelszerelés nélkül dolgoznak a gondozók. 

Gyakran beszél arról, hogy a vírust nem lehet eltüntetni, évekig velünk marad, ezért nem is baj, ha a betegséget általában könnyebben átvészelő fiatalok körében terjed, mert így a társadalom nagyobb csoportja lesz immunis. A svédek tehát üldögélhetnek sörözők teraszain, napozhatnak parkokban és tarthatnak legfeljebb 50 fős rendezvényeket is. [...]

 A svédek pozitív koronavírus-teszttel viszont még idősotthonban, kórházban is dolgozhatnak, ha tünetmentesek. Ha koronavírusra utaló panaszaik vannak, akkor megkérik őket, hogy ezek elmúltáig maradjanak otthon. Nem két hétig, vagy a negatív teszt elkészültéig, csak amíg még rosszul érzik magukat. Még egészségügyi intézményekben is előfordul, hogy a tünetek elmúlta után 48 órával már munkába is állhatnak, pedig ekkor még javában fertőzhetnek és fertőznek is.

Anders Tegnell (Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP)

[..]a svédek szétfertőzték a kórházaikat és a szociális ellátórendszerüket. 

A jóléti svéd modellről pedig kiderült, hogy a szociális rendszert nagy arányban külföldi munkavállalók működtetik. A gyakran csak óradíjasként alkalmazott külföldiek még tünetes fertőzöttként is bejártak dolgozni, hogy eltarthassák a családjukat.

A zsúfolt szállásokon élő, a lakosság egy százalékát kitevő szomáliaiak például a fertőzötteknek már öt százalékát adták a múlt hónap végén.

[...]A svédeknél nincs víruselnyomás, a cél csupán a járvány szintjének leszorítása, hogy ne roppantsa össze az egészségügyi ellátórendszert. 

[..] A védekezésnek pedig alapelve lett, hogy a szűkös lehetőségekből csak azok részesülnek, akikről az egészségügy előzetesen úgy gondolja, esélyük van a gyógyulásra. 

Kórházaiknak jelenleg is van 20 százaléknyi szabad kapacitása; ez úgy lehetséges, hogy bevezették a tényleges (kronologikus) és a biológiai életkor fogalmát. Ez utóbbi alapján döntenek arról, kaphat-e valaki intenzív kezelést. A biológiai kor azt jelenti, hiába hatvanéves valaki, ha több krónikus betegsége is van, biológiai szempontból aggastyánnak minősül. 

A svéd sajtóban is megszellőztetett elvek szerint szűkös kapacitások esetén fő szabályként nyolcvan év felettieket nem teszik lélegeztetőgépre, mert a gyógymód kis eséllyel mentené meg az életüket. Az ennél fiatalabbak kilátásait az határozza meg, hányféle krónikus betegségben szenvednek. 

A közvélemény azonban az elmúlt napokban belátott a számsor mögé. Az ügyészség vizsgálódik például az egyik otthonban, ahol a gondozottak több mint harmada meghalt. Kiderült, hogy akiknek nem jut lélegeztetőgép, azoknak morfiummal csökkentik a fájdalmait, és gyakran kórházba se viszik őket. A gondozóházban halnak meg. Tegnell szerint ez így helyes, ha az egészségügyi ellátásban való részvételnek egyébként nincs semmi haszna.

Félelmetesen racionális rendszerükkel a svédeknek sikerült elérniük, hogy a betegek gondos megválogatásával kiemelkedően sikeres lett a lélegeztetőgépes terápia: a betegek 80 százaléka túléli. 

Persze képzeleghetünk svéd modellről, amíg a vírus egyetlen elv szerint működik: a fiatalok nagy arányban tünetmentesek, és ha nem vigyáznak, össze-vissza fertőzik az időseket. Ha egy ország nem tudja megállítani a vírust a kórházaiban és az idősotthonokban, akkor százszámra fognak meghalni az emberek. 

[...]Tegnell elődje, Johan Giesecke a minap azt mondta az idősotthonokkal kapcsolatban: „Elbuktunk. Elbuktunk abban, hogy megvédjük őket.”

Tegnell stratégiájának kulcspontja, hogy mekkora az immunizálódott svéd népesség aránya. Az epidemiológus 25 százalékos átfertőzöttségről beszél, miközben egy svéd kórházban leszűrt dolgozóknak 20 százaléka volt érintett, egy véletlenszerű tesztelésen pedig, amelynek során ezer embert vizsgáltak, csak tíz százalékot találtak. Ez még mindig messze a magyar átfertőzöttségi adat fölött van, viszont távol a hatvan százalékos nyájimmunitástól.

Tegnell modelljének legvonzóbb pontja tehát a gazdaságra gyakorolt hatása. Az első negyedév biztató a svédek számára: mindössze 0,3 százalékot csökkent a gazdaságuk az előző negyedévhez képest, miközben ez a szám az Európai Unióban 3,5, az eurózónában pedig 3,8 százalék. (A magyar adatot pénteken jelenteti meg a KSH). 

 Hozzászólásokból:

Kiss Katalin Az, hogy pozitív teszttel is elküldik a gondozókat és eü.személyzetet dolgozni és így testükben beviszik a vírust a betegeknek és időseknek tudatosan , direkt, aztán ők meghalnak, -arról Önöknek mi a véleménye? Mi a véleményük a kétféle embercsoport megkülönböztetéséről? Ez a híres európai humanizmus?

Anna Hunter Kiss Katalin nem, ez szimpla népirtás.

Kiss Katalin Anna Hunter

 Hát bennem is valami ilyen körvonalazódik. Mert mindent megértenék, de azt, hogy szándékosan megfertőzik az időseket, az lenyeletlen számomra. Azt is megértem, hogy pl. egy 80 évest nem raknak lélegeztető gépre. Baromi erős beavatkozás ez, és nem is biztos hogy utána felépül. De azt nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy szándékosan megfertőzik őket a pozitív tesztű fiatalabb dolgozók,mert nem illik otthon maradni sem orvosnak, sem ápolónak, akkor sem ha fertőzött, aztán megkönnyebbítve az átmenetet, jól bemorfiumozzák őket. Sajnos nem ebből cikkből tudom csak, hogy mi megy ott a zárt otthonokban. Ez a fajta európai humanizmus nem kell nekünk, kösz

 

www.valaszonline.hu/2020/05/13/koronavirus-svedorszag-szamok-tapasztalatok/