A klímaváltozás hatása drámaian látszik az Alpok gleccsereken. Ez a vidék a világ egyik legnagyobb és Európa legfontosabb édesvíz tartaléka. A Duna és így Magyarország vízellátása is ezektől függ.
A világ csaknem összes gleccsere gyorsuló ütemben veszít tömegéből
A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben – állapította meg egy frissen közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.
A világ 220 ezer gleccsere évi átlagban 267 milliárd tonna jeget veszített 2000 és 2019 között – derült ki az amerikai űrkutatási hivatal Terra nevű műholdja által készített, a titkosítás alól nemrég feloldott nagyfelbontású felvételek elemzéséből.
A Nature tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint az olvadás gyorsul: míg 2000 és 2004 között évi átlagban 227 milliárd tonna jég olvadt el a gleccsereken, 2015-től évente 298 milliárd tonnát veszítettek tömegükből a Föld hegyvidéki jégfolyamai. A növekedés 71 milliárd tonna, azaz 31 százalék.
A gleccserek olvadása évente 0,74 milliméterrel emelte meg a világtengerek szintjét, 21 százalékkal részesedve a szintemelkedésből.
A világ csaknem összes gleccsere olvadóban van, még Tibetben is, amelynek klímája korábban stabilnak számított. Néhány, bő csapadék által táplált izlandi és skandináviai jégmezőtől eltekintve az olvadás tempója mindenütt gyorsul – emelték ki a kutatók. Az olvadás által leginkább sújtott térségek közé tartozik Alaszka, Izland, az Alpok, a Pamir-hegység és a Himalája.
A nemzetközi csoport által végzett kutatás az eddigi legkiterjedtebb, és az első, amelyben háromdimenzós képalkotás segítségével mérték fel a Föld 220 ezer gleccserének tömegét. A korábbi hasonló tanulmányok a világ gleccsereinek csak kicsiny töredékét, legfeljebb 10 százalékát vizsgálták, vagy a nagy hibaszázalékot tartalmazó gravitációs mérésekkel becsülték fel a gleccserek tömegét az űrből.
A most publikált vizsgálatból csak a Grönland és az Antarktisz állandó jégtakarójához kapcsolódó jégfolyamok maradtak ki.
A kutatók a globális felmelegedéssel hozzák összefüggésbe a gleccserolvadást, amely súlyos következményekkel járhat a környező térségekre nézve. A fontos vízforrást jelentő gleccserek elapadása hosszabb távon víz- és élelemhiányhoz vezethet közvetlen környezetükben.
hvg.hu/tudomany/20210503_gleccserolvadas_nasa_terra_muhold
Az Alpok eltűnő csodái
2021. máj 03. 13:240
Az Alpok vízellátása nélkül Európa puszta sivatag volna. A kontinens nagy folyói, a Rajna a Pó, a Rhône és a Duna kiszáradnának. Minden évben körülbelül 260 köbkilométer víz folyik le az Alpokból, ez a Balaton vízmennyiségének közel 140-szerese.
Az Alpokban több mint 5000 gleccser található. A hegyekben megolvadt hó és jég, valamint a gleccserek vize látják el Európát vízzel. A hegyeknek emellett fontos esőmegfogó szerepük van. Az Atlanti óceán felől érkező nedves légtömegek a hegyek oldalának ütközve csapadékként engedi ki a nedvességet.
Amikor a klímaváltozás kerülnek szóba, eszünkbe sem jutna Svájc, pedig a kontinens közepén elterülő országot az átlagosnál jobban sújtja.
Az alpesi gleccserek körülbelül 2,5 millió éve léteznek. De minden jel arra mutat, hogy a gleccserek korszaka leáldozott. Például a 3466 méter magas svájci Jungfraujoch átjáró alatt három nagy jégár folyik össze, több mint 900 méter vastag jégfolyamot hozva létre. De még ez a roppant jégtömeg sem tud ellenállni a felmelegedésnek. 1850 óta száz méterrel húzódott vissza a gleccser.
A klímaváltozás hatása drámaian látszik a gleccsereken. Ez a vidék a világ egyik legnagyobb víztartaléka. Az európai gleccserek a világ édesvízkészletének mintegy háromnegyedét tartalmazzák. De a jégárak zsugorodnak. 1800-as évek közepe ót Svájcnak a gleccserekkel fedett felületének csaknem fele tűnt el. A változásnak furcsa bizonyítékai vannak. Caspar Wolf svájci festő 1774-ben festette meg az alsó Grindenwald-gleccsert. ma ennek már nyoma sincs. A Gelterhorn-nyereg és a Gelterhorn-gleccser már alig felismerhető. A masszív jégpáncélból és a csonthó területből már csak hófoltok maradtak.
A globális felmelegedés a teljes látképet megváltoztatta. A két Grindenwald-gleccser leért a völgy aljáig. Hajdanán a jégkereskedők Párizsba szállították az ételhűtésre kivágott jégtömböket. 2007-ben már több száz métert kellett gyalogolni a völgy aljától. Mára már gyakorlatilag nem látszik az egykor hatalmas Felső-Grindenwald-gleccser. A völgyet ahol most a folyó tör át, nem régiben még vastag jég töltötte meg. Ami hajdan Svájc legfőbb látványossága volt, az már eltűnt, csak a puszta csiszolt sziklafalak maradtak utána.
A Stein-gleccser, amely a Susten-hágó egyik látványossága, igazi negatív rekorder, egyetlen év alatt több mint 150 méterrel húzódott vissza, így ez lett Svájc leggyorsabban eltűnő gleccsere.
A klímaváltozásnak egészen különleges következményei vannak. Az Alpok legnagyobb gleccsere, az Aletsch egyik lejtője megcsúszott. A Moosfluh nevű lejtő gyorsabban mozog. A 1990-es évek elejéig a Moosfluh évente egy centiméternél is kevesebbet csúszott a völgy felé. Most ez évi 30 centiméterre nőtt. A lejtő instabilitásának a gleccser visszavonulása és így a klímaváltozás az oka.
Más jellegű veszélyeket is rejt a gleccserek visszahúzódása. A jég megtámasztotta a sziklafalakat. De egyre többször omlik le a biztonságosnak látszó sziklafal, egyre gyakoribb a sziklák köré cementálódott jég felolvadásából származó kőomlásos baleset. 10 éve még biztonságosnak nevezett útvonalak, gyönyörű panorámát biztosító kilátó párkányok lettek életveszélyesek.
A svájci adatok riasztóak. A kis jégkorszak idején, az 1850-es években volt a legnagyobb a svájci gleccserek kiterjedése. A jéggel fedett terület elérte az 1735 négyzetkilométert, ez Zürich kanton méretével egyenlő. Napjainkra már csupán 890 négyzetkilométer.
A jég eltűnése drámai. A hetvenes évek elején még 2150 gleccsert tartották nyilván. Mára a harmada már teljesen eltűnt, csupán 1400 jégfolyamot lehet megszámlálni.
Hasonló mértékben tűnt el a bennük tárolódott jég. A kis jégkorszak idején még 130 köbkilométernyi jéggel számoltak. Mára a nagyja eltűnt, csupán 54 köbkilométer maradt. A jég 60 százalék a olvadékvíz formájában eltűnt a völgyekben. 2016-ban egyetlen év alatt 900 milliárd liter, vagyis csaknem egy köbkilométerrel csökkent a mennyiség.
Ez a víz a tengerekben köt ki és hozzájárul a globális vízszintemelkedéshez. Az olvadás 2100-ig további 30-100 centiméterrel emeli meg a tengerszintet.
Persze a gleccserek a történelem során, mindig is növekedtek és csökkentek. 20 000 évvel ezelőtt még hiába kerestük volna Svájcot, akkor még a későbbi ország teljes területét jég fedte. Azonban az elmúlt 150 évben egyértelműen kimutatható az olvadás drámai felgyorsulása.
A klímaváltozás mindenhol szembetűnő. Szakértők szerint nem lehet megmenteni a svájci gleccsereket. Becslések szerint az évszázad végére már csak a legnagyobbak fognak megmaradni. Ha még szeretnénk élőben látni jégfolyamot, minél előbb keressünk fel egyet.
toochee.reblog.hu/az-alpok-eltuno-csodai