Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


AKI ETET, AZ DIKTÁL – EGY ÚJABB LÉPÉSSEL KÖZELEBB AZ ÚJ VILÁGREND

 

AKI ETET, AZ DIKTÁL – EGY ÚJABB LÉPÉSSEL KÖZELEBB AZ ÚJ VILÁGREND

Szépen, ugyanakkor nagyon tudatosan épül az új világrend, amelynek alapja az élelmezésért folyó küzdelem. Most egy újabb nagy győzelmet arattak az emberek felett a barikád másik oldalán harcoló tőkeérdekeltségek.

 

Bár a magyar közvéleményt túlságosan nem hozza lázba legfontosabb természeti erőforrásunk, a termőföld sorsa, nagyon sok komoly erő számol a mezőgazdasággal, illetve azzal a nem elhanyagolható ténnyel, hogy

aki etet, az diktál.

Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) Kockázatértékelési Bizottságának (RAC) március 15-én közzétette értékelése szerint a glifozát hatóanyag semmilyen mértékben sem minősíthető rákkeltőnek, így félő, hogy ez a szakvélemény várhatóan pontot tesz a tudományos vitákra, és forgalomban maradhatnak a glifozáttartalmú-növényvédőszerek.

Pedig sokan pont azt várták az ECHA-tól, hogy lesz elég ereje, hogy beleköpjön az olyan multik levesébe, mint a Monsanto. De ebben csalatkozni kellett. Pedig, amikor 2016-ban az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási Ügynöksége (IAARC) „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolásba helyezte a gyomirtót, felcsillant a remény. Azonban a Monsanto Roundup márkája fontosabb volt: a glifozát főleg a GMO-k miatt fontos, ugyanis az agrokémiai cégek glifozát-rezisztens növényeket gyártanak - így a növényvédőszer a termést nem írtja ki, de minden mást igen.

Sőt, annyira kitettek vagyunk a vegyi-anyagokkal szemben, hogy még az Európai Parlament képviselőinek vizeletében (például a jobbikos Balczó Zoltánéban) is a megengedett mérték sokszorosát mutatták ki.

Forgóajtó

Egyébként az ECHA függetlensége a Greenpeace szerint is igencsak megkérdőjelezhető . Az ECHA glifozátról döntő bizottságának tagjainak egy része az ügynökség saját előírásával szembemenve is részben a vegyiparnak dolgozik, vagy intézménye alapvetően vegyipari megrendelésekből él. Ezt a Greenpeace jelezte az ECHA vezetésének, akik nem ismerték el az összeférhetetlenséget.

S, ha már szóba került a Monsanto. Az amerikai központú multi most éppen Ukrajnában vásárol földet. A szó szoros értelmében: Európa (illetőleg a világ) legjobb földjeinek jó része keleti szomszédunknál van, a csernozjomot most 1,6 forint/kilogrammért vehetik meg a Nyugat-Ukrajnában gátlástalanul randalírozó multik.

alfahir.hu/2017/03/19/glifozat_vegyi_anyag_mezogazdasag_europai_vegyianyag_ugynokseg

Vad vérnyúl kommentelő: 

A glifozát azért került a figyelem középpontjába, mert a M. kidolgozott egy génmódosított glifozát-rezisztens szóját, és ezzel hazavágta a hagyományos szójatermesztést és milliárdokat keresett, miközben teljesen kiszolgáltattá tette magának a szójapiacot - és a termelőket.

Ez - tény.

Ezért utálhatjuk, és megvetghetjük, sőt, a jóérzésű ember ezt is teszi. Ettől függetlenül a glifozátból nem lesz méreg, a glifozát az emberi szervezetre gyakorlatilag ártalmatlan. A "valószínűleg rákkeltő", azt jelenti: nem az. Az IAARC mindig bebiztosítja magát, ők nem akarnak abba az irányba tévedni, hogyvalami rákkeltőnek bizonyul, és ők nem tudták róla, ezért náluk gyakorlatilag két kategória van: a rákkeltő és a valószínűleg rákkeltő. "Nem rákkeltő" maximum a só meg a hideg víz, mert a tengerben a rákok békésen alszanak.

A gifozát N-foszfometil-glicin, azaz a legegyszerűbb aminosav egyszerű származéka. 1974 óta ismert hatóanyag, az egyik legerősebb hatású ismert növényvédőszer. Már 1-2 ezrelékes oldatban nagyon hatékony gyomirtó, totálherbicid, mind egyszikűekre, mind kétszikűekre, mind nyitvatermőkre jól hat, de a páfrányok, moszatok is többnyire érzékenyek iránta, bár változó módon. Nem öli el a mohákat. Alkalmas nádasok, termőterületek, erdők, bozót, stb. totális gyomirtására. Levélen át jól és gyorsan, kb. 3-5 óra alatt felszívódik, ez után lehulló csapadék hatását már nem befolyásolja. 
A talajból felszívódva is hat, de ott eléggé gyorsan elbomlik. A fákat és az évelő növényeket is hatékonyan
pusztítja, mert a levelekről felszívódva átkerül a gyökérbe, szárba, stb. hatását kb. 4-10 nap alatt fejti ki, van növény, amely csak két hét múlva szárad le, azaz nem gyors, de igen megbízható szer.Működése során gátolja az aromás aminosavak színtézisét, így az ezzel kezelt növények nem képesek fehérjéket és más fontos anyagcseretermékeket termelni. Gátolja a csak a növényekben és a mikroorganizmusokban előforduló 5-enolpiruvil-sikimát-3-foszfát szintáz (EPSPS), a sikimisav útvonal egy kulcsfontosságú enzimének működését. Sikiminsav hiányában a növényi szervezet nem képes aromás és zárt láncú aminosavakat (mindenek előtt triptofánt és fenilalanint) szintetizálni, ezért a növény fejlődése megáll, majd hamarosan a növényi szervezet elpusztul. A melegvérűekben az aminosavszintézis útja teljesen más, ezért nem hat ilyen módon rájuk a glifozát. Bizonyos növényeket, nevezetesen elsősorban a szójababot az Egyesült Államokban genetikailag módosítják, hogy rezisztenssé tegyék a glifozáttal szemben, melynek során az Agrobacteriumból származó EPSPS enzim génjét ültetik be.
A glifozátnak csak enyhe helyi izgató hatása van. Lenyelve hasmenést és hányást okozhat, nagy adagban károsítja a vesét és a májat, de toxicitása elenyésző, öngyilkossági céllal ivott 96g (200 cm3 tömény oldat) nem bizonyult végzetesnek, bár nagy része a gyomormosással eltávozott, az emberi MLD közelítőleg sem ismeretes. Egéren mért per os LD 50 értéke legalább 3,5 g/ttkg. AK értéke nincs meghatározva Magyarországon. Nincs igazolható eset, amely humán rákos megbetegedés és glifozát kapcsolatt igazolta volna. A molekulának más jelentős élettani hatása nincs...miért okozna rákot?