Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Állami szerepvállalással gyorsabban épülhet ki az 5G

2020.04.12

 

Állami szerepvállalással gyorsabban épülhet ki az 5G

 Küszöbön áll az ötödik generációs, azaz 5G mobilhálózatok terjedése, amely új dimenziót nyit a vezeték nélküli kommunikációban. Az ehhez szükséges összehangolt fejlesztésekben ugyanakkor az államnak is szerepet kell vállalnia, hiszen a gyors mobilinternet is a nagy teljesítményű alapinfrastruktúrán, vagyis optikai hálózaton alapul.

Az infrastruktúra-építés tőkeigényes folyamat, ezért nemzetgazdasági szempontból nem optimális több, egymástól független és párhuzamos hálózat kiépítése az 5G bevezetése kapcsán. Az ötödik generációs mobilhálózatok a jelenlegieknél jóval gyorsabbak lesznek, illetve több eszközt, felhasználót tudnak majd kezelni, míg minimálisra csökkenő válaszidejük gyakorlatilag valós idejű kommunikációt tesz majd lehetővé. Utóbbi az intelligens közlekedés, az önvezető járművek megjelenése vagy éppen az e-egészségügy, távolról végzett műtétek esetén is kiemelt kérdés, hiszen itt azonnali reakciókra van szükség. Az 5G tehát jóval több, mint még gyorsabb internet az okostelefonon – a technológia elterjedése a digitális infrastruktúra-fejlesztés következő mérföldkövét, a jövő igényeire reflektáló rendszer kiépítését jelenti, ami komoly hálózatfejlesztéseket igényel. A már pilotprojektekben tesztelt technológia meghatározó lesz nemcsak a hazai vállalkozások és a nemzetgazdaság egészének versenyképessége, hanem a polgárok életminősége és jóléte szempontjából is. Az 5G, korunk egyik legnagyobb hatású technológiai újdonságaként új lehetőségeket nyit meg számos ágazatban – többek közt az autóiparban, a közlekedésben, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az energiagazdálkodásban, a kereskedelemben, valamint a szórakoztatóiparban és a médiában is. Emellett eddig nem látott, innovatív szolgáltatások, valamint üzleti modellek kialakulását is magával hozza. A kormányzat álláspontja szerint Magyarország akkor tölthet be vezető szerepet az európai 5G-fejlesztésekben, ezzel javítva versenyképességét és innovációs potenciálját, ha az állam is szerepet vállal a hálózat kiépítésében – egyrészt a mobil bázisállomásokhoz szükséges optikai összeköttetések biztosítása másrészt saját vagyonelemei 5G célra történő hasznosítása, felhasználása révén. Állami szerepvállalás nélkül várhatóan lassabban valósul majd meg az 5G-fejlesztés az országban, így lemaradhatunk a technológia bevezetésében. Mindez azt is jelenti, hogy ha a hálózatok kiépítését kizárólag a (piaci) mobilszolgáltatók egyedi erőfeszítéseire alapoznák, az várhatóan lassú folyamatot eredményezne, koordinációval és az infrastruktúra megosztásának ösztönzésével azonban lehetséges a gyorsítás. 
Az 5G, mobilszolgáltatók általi bevezetésének két fő szakaszát lehet megkülönböztetni. Az első, az úgynevezett korai kiépítés fázisa, amely már 2019-ben elindult, és a várakozások szerint 2023-ig tart majd. Ezekben az években a szolgáltatók az aukciókon elnyert 5G-frekvenciákat saját, meglévő bázisállomásaikon, 5G rádiós eszközök segítségével biztosítják. Új adótornyokat csak minimális számban építenek, az 5G-képes, úgynevezett rádiós hozzáférési hálózat mögött pedig még 4G-s rádiós hálózati központ működik majd. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az 5G ekkor még csak a nagyobb sebesség előnyét hozza el, de nem lesz képes még a korábbinál több eszközt kezelni, illetve a késleltetés sem lesz szignifikánsan alacsonyabb, mint korábban. Az állam ebben az időszakban a tornyok optikai elérésének kiépítésében, valamint kisebb részben új mobiltornyok létesítésében tud részt venni. – Az 5G kiépítése során kiemelten fontos a meglévő állami alapinfrastruktúra megfelelő kihasználása a bázisállomások optikai bekötéséhez, amelyben az MVM NET lehet a mobilszolgáltatók piacsemleges partnere. Az MVM NET rendelkezik az ország legnagyobb, állami tulajdonú optikai hálózatával, amelynek hossza a jelenleg futó fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re meghaladja majd a 15 ezer kilométert. Így kiemelkedő szerepe lesz az 5G által igényelt, nagy sebességű alaphálózatbiztosításában, mivel a mobiltornyokat olyan nagy sebességű, kimagasló megbízhatóságú, vezetékes, optikai hálózatnak kell kiszolgálnia, amely alkalmas a szükséges adatátviteli sebesség és egyéb specifikációk teljesítésére is. Az már ma is, az 5G igényei nélkül is létező piaci igény, hogy a jelenleg még vezeték nélküli, mikrohullámú kapcsolattal kiszolgált bázisállomások optikai bekötést kapjanak, amihez az MVM NET megfelelő kompetenciákkal és technológiával rendelkezik. Ráadásul az autópályák mellett futó optikai hálózat vagyonkezelőjeként a főbb útvonalak 5G-lefedésében minden más piaci szereplőnél jobb az MVM NET pozíciója. Ugyanakkor az már most prognosztizálható, hogy további optikai fejlesztésekre lesz szükség, ezért az államnak már a következő években, 2021-2022-től proaktívan el kell kezdenie a hálózat kiépítését, és piaci szereplők részére történő rendelkezésre bocsátását, továbbá a szolgáltatók motiválását, a kereskedelmi bevezetés mielőbbi elindítása érdekében.
Az 5G hálózatok működéséhez a technológia sajátosságai miatt a korábbinál több, sűrűbben elhelyezett bázisállomásra lesz szükség, ez pedig önmagában indokolja, hogy a szolgáltatók ne építsenek feleslegesen párhuzamos infrastruktúrákat. A 2023-tól következő időszak a hálózatsűrítés fázisa lesz, amikor is, az előzetes becslések alapján elfogynak a szabad kapacitások (elsőként a fővárosban, 2025-re pedig vidéken is), így szükségessé válik az úgynevezett kiscellák építése és a hálózatsűrítés. Az 5G hálózat kiépítése során alapvető fontosságú az indokolatlan párhuzamos hálózati fejlesztések kiküszöbölése: elkerülendő, hogy jelentős többletköltséget eredményezzenek a fejlesztések. A nagyszámú városi bázisállomás létrehozásának igénye gyakorlatilag elkerülhetetlenné teszi a hálózatmegosztást, amelynek elősegítésében szintén indokolt az állami szerepvállalás.