Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az oroszok is nekilátnak génszerkesztett babákat gyártani

2019.06.12

 Nagy Nikoletta

 

újságíró2019. 06. 12. 14:10

Az oroszok is nekilátnak génszerkesztett babákat gyártani

 

 

Óriási port kavart a nemzetközi médiában és tudóstársadalomban egyaránt a kínai Csienkuj Hebejelentése, miszerint élő embriókon kísérletezgetett génszerkesztéssel, ezek az embriók pedig ki is fejlődtek, a babák meg is születtek. Most az orosz Denis Rebrikov biológus hasonlóra készül, méghozzá még idén, és büszke is rá: a Nature-nek elmondta, hogy elég őrült ahhoz, hogy megpróbáljon valami ilyesmit.

He a viszonylag egyszerű génszerkesztési technológiát, a CRISPR-t használta a beavatkozáshoz, és a jól kutatott CCR5 fehérjét módosította. A CCR5 egy olyan fehérje, amely az immunsejteken található, ebbe tud belekapaszkodni a HIV vírusa. Ha nem termelődik CCR5, akkor a HIV képtelen megmaradni a szervezetben, és nincs fertőzés. He azt a gént szerkesztette, ami a CCR5 fehérjét termeli, ezzel elejét vette annak, hogy a HIV bárhol meg tudjon tapadni, és bejuthasson az immunsejtekbe.

Ezért veszélyes, ha Kínában gyártani kezdik az embereket
Hasznos is lehet, de akár egész társadalmakat is romba dönthet.

A kutató a génszerkesztést IVF megtermékenyítés során végezte el. He elsőként a spermiumot tisztította meg az ondótól, amiben a vírus megtalálható lehet, majd megtermékenyítette vele a petesejtet. Az így kapott embrióba került az a fehérje, ami megakadályozta, hogy a CCR5 termelődjön. A 3-5 napos embriókból aztán sejtmintát vettek, és megnézték, működik-e a szerkesztés. A kísérletben résztvevő párok választhattak, hogy génszerkesztett vagy az eljárás nélküli embriókat szeretnének. 22 embrióból 16 génjeibe nyúltak bele, és végül 11-et használtak fel.

Mothers hand comforting new born baby boy sleeping.

A kínai kutatóhoz hasonló módszereket tervez Rebrikov is: ugyanígy a CCR5 fehérjét szeretné manipulálni, aminek a tudomány mai állása szerint potenciálisan több hátránya lehet, mint haszna. A művelet ugyanis akár korai halált is okozhat, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb kockázatról egyelőre fogalmunk sincs, az eljárás ugyanis még nagyon gyerekcipőben jár, embriókon elvégezni pedig egyenesen etikátlan.

Rebrikov persze azt mondja, hogy ő biztonságosabb, kevesebb kockázattal járó módszert fog választani, de erre egyelőre semmiféle garancia nincsen.

A kutató Moszkva legnagyobb termékenységi klinikáján, a Kulakov Nemzeti Szülészeti, Nőgyógyászati és Perinatológiai Orvosi Kutatóközpontban vezet egy génszerkesztési kutatócsoportot, és a szintén moszkvai Pirogov Orvosi Kutatóegyetemen is dolgozik.

24.hu/tudomany/2019/06/12/orosz-kutato-genszerkesztes-crispr-cas9-hiv-ellenallas/