Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bármennyi pénzed van, a szegénység a te problémád is

 
 
Faluvégi Balázs
Portfolio.hu

A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek sok évtizedes csökkenés utána a nyolcvanas években hirtelen fordulatot vettek a fejlett országokban, és azóta egyértelmű emelkedő tendencia figyelhető meg. Az utóbbi évek laza, szinte már kétségbeesett gazdaságpolitikája miatt pedig az eszközár- illetve egyre inkább a klasszikus értelemben vett infláció révén a folyamat felgyorsulni látszik. Ez azonban nem csak a leszakadó, vagy a tisztes megélhetés szélén egyensúlyozó rétegek számára jelent gondot, hanem mindannyiunknak.

RÉSZLET AZ ÍRÁSBÓL

 Hogy a helyzet még nehezebb legyen, az utóbbi hónapokban már nemcsak az eszközár infláció, hanem maga a fogyasztói árindex is jelentős mértékben felgyorsult, ami még jó pár kést döf és forgat meg a megtakarítások nélkül élők hátában. Hozzá kell tenni: egy bizonyos szint fölött még a vagyonosoknak is rengeteg kárt okozhat. A laza monetáris politika, a költekező fiskális politika hiába önt rengeteg pénzt a gazdaságba, ha az rossz struktúrában, túlzott egyenlőtlenség mentén oszlik el, tovább növelve az egyenlőtlenséget és rövid távon is csak tüneti kezelést okozva. Ez most már a boltok pénztárainál is látszik, ám az igazi gyilkos a társadalmi ranglétrán mégis az eszközár infláció.

Mik a konkrét hatásai az egyenlőtlenségnek a gazdagokra?

·         GDP. Az OECD tanulmánya szerint minden 3%-os eltérés a fent már említett Gini koefficiensben 8,5%-nyi GDP eltérést okoz hosszú távon. Érdekesség, hogy két gazdasági, társadalmi történelmi és demográfiai ország, Csehország és Magyarország között a Gini eltérés majdnem ennyi: 4%, miközben az egy főre jutó GDP-ben forrástól és módszertantól függően 23-38% eltérés van, mindkettőben a csehek javára. Természetesen az összefüggések és a faktorok súlyának komoly szerepe lehet, de egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a két nemzet közötti gazdasági siker különbségben oka legalábbis részben az egyenlőtlenség eltérésében keresendő.

·         Bűnözés. Azokban az országokban, ahol nagyobbak a jövedelmi különbségek, a bűnözés és magasabb. Sőt, a Gallup 2018-as felmérése szerint ez nemcsak a valóságot néha nem éppen tökéletesen lefedő hivatalos statisztikákban jelenik meg (mert egyes bűncselekményeket például sosem jelentenek be), hanem ezek érzetével kapcsolatban is. Ahol nagyon az eltérések a társadalmi rétegek között, ott sokkal többen számoltak be arról, hogy ellopták már valamilyüket, vagy egyszerűen csak félnek este hazasétálni. Hozzá kell tenni, hogy a korreláció mint mindig, itt sem jelent közvetlen összefüggést, de amerikai kutatók rámutattak, hogy az összefüggés létezik, de csak a látható vagyon tekintetében. Vagyis azokban az országokban, ahol vannak ugyan sokkal gazdagabbak, de nem kérkednek ezzel, már nem feltétlenül nő meg csak a különbségek miatt a bűncselekmények száma. Ez még inkább arra utal azonban, hogy a magasabb jövedelműeknek is van bőven félnivalója a kiugró egyenlőtlenségek miatt.

·         Instabilitás. Még a kilencvenes években egy olasz tanulmány, amely 71 ország történelmét vizsgálta részletesen, rámutatott, hogy azokban az országokban, ahol magasabb volt az egyenlőtlenség, erősebb volt a politikai instabilitás. Ez árt az üzletnek is, hiszen nehezebb kiszámítható környezetet elvárni, és a változó törvények és a korrupció nagy átlagban sokkal inkább nehezítik a vagyonosabb állampolgárok dolgát is.

·         Egészségügy. Ahogyan a szegényebb rétegek egyre kevésbé tudják megfizetni az egészségügyi szolgáltatásokat, úgy szakadnak le a munkaerőpiacról is, csökkent munkaképesség, alkoholizmus és egyéb problémák miatt, ami mind a termelő, mind a szolgáltató szektorok számára hátrányt jelent. Ráadásul ezeknek az embereknek az ellátása csak társadalmi szinten valósítható meg, ami előbb-utóbb magasabb adókhoz vezet - a vagyonosok számára is. Ráadásul az egyenlőtlenség olyan következményekkel is járhat, mint az elhízás és a cukorbetegség növekedése, így hiába gazdag ország például az Egyesült Államok a legfelső jövedelmi harmadba tartozók elhízási aránya 30% körül van, míg a másik kétharmad esetén ez már 40% környékén van. Ám jó eséllyel ez nem csupán anyagi, hanem oktatási kérdés is.

·         Oktatás. Ahogyan a tanárok száma csökken, egyre kisebb figyelem jut az állami, önkormányzati fenntartású óvodákban, iskolákban egy-egy gyerekre. Emiatt évtizedek utána teljes társadalom műveltsége, tudása kisebb lesz, ami jelentős versenyhátrányt jelent a teljes gazdaság számára. Egy 2014-es tanulmány egyértelmű negatív összefüggést talált a Gini koefficiens és a gyenge matematikai tudással rendelkezők aránya között. Olaszországban, ahol a Gini értéke 0,34, a tanulók 70%-a mutatott alacsony teszteredményeket. Ezzel szemben Finnországban, 0,26-os Gini mellett ez csak 42% volt.

·         Lélek. A legtöbb ember ösztönösen érzi, hogy nem nézheti tétlenül a szegénységet és egyes társadalmi rétegek leszakadását, puszta empátiából. A különbségek még a gazdagok számára is nyomasztóan hatnak, ezért részben a lelkiismeretük miatt is, egyre többet adakoznak jótékony célokra. Az Egyesült Államok, ahol a fejlett világhoz képest kiugróan magas a Gini koefficiens, világelső a GDP-hez viszonyított adakozásban, 1,44%-kal. Nincs még egy olyan nemzet a bolygón, aki elérné az 1%-ot ugyanebben a statisztikában. Részben azért, mert a gazdagok ott is érzik, hogy valamilyen módon csökkenti kell a szakadékot köztük és a kevésbé szerencsés rétegek között.

Természetesen mindez egyáltalán nem jelenti azt, hogy maga az egyenlőség hatásai pozitívak lennének, hiszen ez esetben az innovációra való ösztönzés jelentős mértékben lecsökken, a potyautas probléma pedig megnő. Az ideális az lenne, ha valamiféle egyensúly megmaradna, ám amíg ez nem történik meg és

AZ ESZKÖZÁR INFLÁCIÓ TOVÁBB ZAKATOL, ADDIG A SZEGÉNYSÉG IS TOVÁBB FOG NŐNI, ÉS EZ EGYRE INKÁBB LESZ MINDANNYIUNK PROBLÉMÁJA.

 www.portfolio.hu/befektetes/20211121/barmennyi-penzed-van-a-szegenyseg-a-te-problemad-is-510304