Bizonyos értelemben már túl vagyunk egy korlátozott atomháborún…
Bizonyos értelemben már túl vagyunk egy korlátozott atomháborún…
Az alábbi ábra tanúsága szerint az első kísérleti atombomba robbantás óta mintegy 2085 további hasonló történt az elmúlt néhány évtized során. A töltetek nagysága meglehetősen változatos, volt közöttük alig egy-két megatonnás, a legnagyobb az 50 megatonnás Cár bomba volt, ezt 1961. október 30-án robbantották fel Novaja Zemlja fölött.
Apró kis színes: az első hidrogénbomba felrobbantását éppen Mindenszentek napjára időzítették… Jaj, de kis cukik, nem?
Kijelenthető, hogy az atomhatalmak kvázi lejátszottak egy kis-atomháborút, aminek során irgalmatlan mennyiségű radioaktív sugárzást eregettek a légkörbe. A tudósok rendre felhívják a figyelmet arra, hogy már egy lokális jellegű, pl. India és Pakisztán között lezajló nukleáris adok-kapok is igen súlyos hatással lenne nem csupán a kérdéses térségre, de globális jelleggel is. Amennyiben ezt a megállapítást komolyan vesszük (és miért ne tennénk), akkor felmerül a kérdés, hogy az utóbbi kb. 70 év során világszerte felrobbantott atom- és hidrogénbombák vajon mennyire károsíthatták bolygónkat, az élővilágot és minket embereket… A hivatalos álláspont persze az, hogy „nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen a dolgára profitot termelni a Gazda számára”, de józan ésszel felmérve nehezen hihető, hogy ezek a jó kis tesztek tulajdonképpen semmilyen módon nem ártottak.
Valószínű, hogy ennek pontosan az ellenkezője az igaz. Egy-egy atomrobbantás során pontosan olyan nukleáris felhő jön létre, mint ahogy azt Csernobil esetében rendre hangsúlyozzák. Persze nem olyan magas dózisú, de kétségtelen, hogy a hatásmechanizmus ugyanaz. Vagyis ezek a nagyszerű radioaktív vattacukrok idővel látszólag eloszlanak, a sugárzás azonban még jó darabig megmarad, amit aztán a légáramlatok nagylelkűen ide-oda terelgetnek.
Szóval egészen biztos, hogy 2086 atom- és hidrogénbomba felrobbantása nem segítette elő az emberiség általános komfortérzetének növelését…
Mostanság nagy divat Csernobilt emlegetni és azt kikiáltani a legnagyobb nukleáris természetű katasztrófának. Ez a megállapítás nyilvánvalóan nem igaz, hiszen az Ivy Mike kódnevű hadművelet során felrobbantott 10-13 megatonnás hidrogénbomba csak önmagában mintegy 5 világháborúra elegendő robbanóeszköz hatásfokával volt egyenlő, és ezt követte még több mint 2000, hol kisebb, hol erősebb kísérleti robbantás. Sokkal valószínűbb tehát, hogy az 1990-ig tartó kísérleti robbantások számítanak a történelem legnagyobb és legsúlyosabb atomkatasztrófájának, aminek globális hatásait elhallgatják.
És akkor még egy szót sem ejtettünk Majakról, Sellafieldről, Asseről és Fukusimáról…
War never changes…
(Körösztös György – Hihetetlen)