Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bizonyos értelemben már túl vagyunk egy korlátozott atomháborún…

2019.06.24

A képen a következők lehetnek: szöveg

 Hihetetlen Magazin

Június 18., 10:06 · 

Bizonyos értelemben már túl vagyunk egy korlátozott atomháborún…

Az alábbi ábra tanúsága szerint az első kísérleti atombomba robbantás óta mintegy 2085 további hasonló történt az elmúlt néhány évtized során. A töltetek nagysága meglehetősen változatos, volt közöttük alig egy-két megatonnás, a legnagyobb az 50 megatonnás Cár bomba volt, ezt 1961. október 30-án robbantották fel Novaja Zemlja fölött.

Apró kis színes: az első hidrogénbomba felrobbantását éppen Mindenszentek napjára időzítették… Jaj, de kis cukik, nem?

Kijelenthető, hogy az atomhatalmak kvázi lejátszottak egy kis-atomháborút, aminek során irgalmatlan mennyiségű radioaktív sugárzást eregettek a légkörbe. A tudósok rendre felhívják a figyelmet arra, hogy már egy lokális jellegű, pl. India és Pakisztán között lezajló nukleáris adok-kapok is igen súlyos hatással lenne nem csupán a kérdéses térségre, de globális jelleggel is. Amennyiben ezt a megállapítást komolyan vesszük (és miért ne tennénk), akkor felmerül a kérdés, hogy az utóbbi kb. 70 év során világszerte felrobbantott atom- és hidrogénbombák vajon mennyire károsíthatták bolygónkat, az élővilágot és minket embereket… A hivatalos álláspont persze az, hogy „nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen a dolgára profitot termelni a Gazda számára”, de józan ésszel felmérve nehezen hihető, hogy ezek a jó kis tesztek tulajdonképpen semmilyen módon nem ártottak.

Valószínű, hogy ennek pontosan az ellenkezője az igaz. Egy-egy atomrobbantás során pontosan olyan nukleáris felhő jön létre, mint ahogy azt Csernobil esetében rendre hangsúlyozzák. Persze nem olyan magas dózisú, de kétségtelen, hogy a hatásmechanizmus ugyanaz. Vagyis ezek a nagyszerű radioaktív vattacukrok idővel látszólag eloszlanak, a sugárzás azonban még jó darabig megmarad, amit aztán a légáramlatok nagylelkűen ide-oda terelgetnek.

Szóval egészen biztos, hogy 2086 atom- és hidrogénbomba felrobbantása nem segítette elő az emberiség általános komfortérzetének növelését…

Mostanság nagy divat Csernobilt emlegetni és azt kikiáltani a legnagyobb nukleáris természetű katasztrófának. Ez a megállapítás nyilvánvalóan nem igaz, hiszen az Ivy Mike kódnevű hadművelet során felrobbantott 10-13 megatonnás hidrogénbomba csak önmagában mintegy 5 világháborúra elegendő robbanóeszköz hatásfokával volt egyenlő, és ezt követte még több mint 2000, hol kisebb, hol erősebb kísérleti robbantás. Sokkal valószínűbb tehát, hogy az 1990-ig tartó kísérleti robbantások számítanak a történelem legnagyobb és legsúlyosabb atomkatasztrófájának, aminek globális hatásait elhallgatják.

És akkor még egy szót sem ejtettünk Majakról, Sellafieldről, Asseről és Fukusimáról…

War never changes…

(Körösztös György – Hihetetlen)