Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egész Budát sertéspestissel fertőzött területté nyilvánították

2019.10.02

 Szily LászlóBELFÖLDoktóber 1., kedd 13:46 278 557

A Magasles vadászblog szúrta ki, hogy a Nébih frissítette Magyarország interaktív sertéspestis-térképét és eszerint a hatóság Buda teljes területét, illetve Budapest agglomerációjának teljes dunántúli felét úgynevezett "szigorúan korlátozott területté" (SZKT) nyilvánította. A képen ezt lilával jelölték. 

Azon belül látható egy piros vonallal bekerített rész, az ezen belül is kiemelt, úgynevezett magterület. 

Elsőként a 444 írta meg, hogy a múlt héten tömegesen kezdtek elhullani a vaddisznók a Pilisi Parkerdő Zrt budakeszi erdészetének disznóskertjében - ami nem azonos a közismert budakeszi vadasparkkal, bár attól nem esik messze. 

Budapest és környéke egyik felének SZKT-vé nyilvánítása egy rakás különleges szabállyal jár, amiket az országos főállatorvos szabott meg egy idén februári határozatában.

A szabályok egy része komoly terheket ró az otthon disznót tartó magánemberekre. 

  • Kezdve azzal, hogy akit azon kapnak, hogy moslékkal etet - ami amúgy is tilos lenne, csak békeidőben úgysem derül ki - annak állami kompenzáció nélkül, azonnal kiirtják a teljes állományát.

    Aki kültéren tartja a disznóit, az köteles a helyszínt kettős kerítéssel körbevenni. Ha nem teszi meg, akkor 90 napon belül kártalanítás nélkül leölik az állatait.

    (Ha súlyosbodik a helyzet, az illetékesek dönthetnek úgy, hogy az SZKT-n belül válogatás nélkül minden nem nagyüzemben tartott disznót kiirtanak, de ez egyelőre nem történt meg.)

    Az érintett területen belül nemcsak a nagyobb telepeken, hanem otthon is kötelező kötelező lesz a kéz- és lábfertőtlenítő használata. Sőt bármilyen autó is csak kerékfertőtlenítés után mehet be a diszkóknak otthon adó udvarrészbe és csak így jöhet ki onnan. A disznókhoz be sem mehet más, csak a gazdájuk vagy a gondozójuk, a tulajdonos pedig köteles részletes nyilvántartást írni minden olyan személyről, aki kapcsolatba kerül a sertésekkel. A lilával jelzett területen belül minden 8 hetesnél idősebb sertés egyedi jelölést kap.

  •  
  •  
  • A fővároskörnyéki fertőzés epicentrumában, a budakeszi disznóskertben a 444 tudomása szerint nem égetéssel vagy megsemmisítőtelepre való szállítással, hanem egy helyszínen ásott tömegsírba való temetéssel szabadulnak meg a rengeteg hullától. 

Elég biztonságos ez, tekintetbe véve a sertéspestis vírusának hírhedt szívósságát? - kérdeztem meg a Nébih-től.

Válaszukban elmondták, hogy a mentesítési terv három lehetőséget biztosít a vaddisznóhullák ártalmatlanítására. Alapszabályként fehérjefeldolgozóba kell vinni a dögöket. De ha ez akadályba ütközik, vagy "a járványhelyzet sajátossága indokolja", lehetséges a helyszínen történő elásás, illetve a megfelelően kialakított gödörbe való elföldelés. 

"A Budakeszi erdészet körbezárt vadászterületén minden körülmény mérlegelése után az állategészségügyi hatóság ez utóbbi, az adott helyzetben legkisebb járványügyi kockázatot jelentő megoldás mellett döntött. A körbezárt vadászterületen elhullottan talált valamennyi vaddisznótest a zárt területen belül kialakított gödörben kerül megsemmisítésre,  ami akár százas nagyságrendű állati testet jelenthet a kert kiürítéséig. A földdel való betakarást megelőzően a testek vírusölő szerrel történő permetezése és a gödör megfelelő mérete alapján ez a módszer további fertőzésveszélyt nem jelent."

Beszéltem olyan vadásszal, aki szerint a gödörbe temetés nem eléggé biztonságos eljárás és szerinte ezért tudott a járvány egy Eger környéki vadaskertből továbbterjedni nyugat felé. A Nébih szerint viszont az elföldelés "engedélyezett és biztonságos megoldás", ezért "a zárt vadaskertek felszámolása során a helyi hatóságok más esetben, így Heves megyében is engedélyezhették gödör létesítését."