Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Háborút viselnek Európában azok ellen, akik megtermelik az élelmet

2019.11.13

 g7.hu/elet/20191029/haborut-viselnek-europaban-azok-ellen-akik-megtermelik-az-elelmet/

2019. október 29. 17:09 ÉLET

Háborút viselnek Európában azok ellen, akik megtermelik az élelmet

A Mercosur-EU egyezmény ellen tüntető francia gazdák. (Photo by SEBASTIEN BOZON / AFP)

A szerző talajmegújítási tanácsadó. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.

HIRDETÉS

Kevesen figyeltek rá, de az Európai Unió kötött egy új szabadkereskedelmi megállapodást a nyáron. Az egyezmény a dél-amerikai MERCOSUR országait (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) köti össze az unióval.

Elsősorban az európai autógyártók érdekeit szolgája az egyezmény, akik a recesszió felé haladó autópiacon így szeretnének újabb piacokat szerezni, és a túltermelési válságban lévő EU sajt- és tejipar szintén így szeretné értékesíteni a fölös termékeit. Dél-Amerikából az olcsó méz, cukor, etanol, szója, marha- és baromfihús érkezne az EU-ba, ami csökkentené az árakat Európában. Ennek akár örülhetnének is a vásárlók, akik az üzletekben az alsó polcnál feljebb soha nem emelik tekintetüket,

a vidék gerincét alkotó kistermelők számára azonban végzetes lehet az egyezmény.

Az EU mezőgazdasága a világ legbürokratikusabb, a legtöbb környezetvédelmi és állatjóléti követelményt tartalmazó szabályzási rendszerével van sújtva már jelenleg is, miközben a termelők többsége néhány hektáros területeken gazdálkodik, átlag alatti jövedelemmel. A termelési költségek magasak, ezért nem tudnak versenyezni az igen lazán szabályozott, hatalmas birtokokon dolgozó dél-amerikai farmerekkel. A dél-amerikai országokban a mezőgazdasági rutin része az esőerdők felégetése. Szabadon alkalmazhatják az EU országaiban tiltott technológiákat, mint a GMO vagy rég kivont növényvédő szerek.

Miközben az EU politikusai aláírják a kistermelők halálos ítéletét, a holland zöld politikusok a termelőket vádolják a környezetszennyezésért, a nitrogén és ammónia kibocsátási előírások túllépéséért, a táplálkozási extrémisták, mint a vegánok vagy biolobbi pedig évek óta állatkínzó és méregkeverő bűnözőknek tüntetik fel őket a médiában. A városi lakosság olyan távolra került az élelmiszertermelés ismeretétől, hogy teljesen irreális követelményeket támaszt a termelőkkel és feldolgozókkal szemben, anélkül, hogy alapvető mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeznének.

A politikusok így a gazdáktól várnák a nitrogén kibocsátás csökkentését is, miközben figyelmen kívül hagyja az ipar, a kommunális szennyvízkezelés vagy a légi közlekedés emisszióját. A holland kormány ezért olyan intézkedéseket javasolt, amellyel ellentételezés nélkül korlátoznák az állattenyésztést vagy sajátítanának ki földeket. Ezzel legalább 18 ezer termelőt zárnának ki a mezőgazdasági termelésből.

A gazdák ezért megélhetésüket és jövőjüket féltve 3000 traktorral vonultak Hágába október elsején. Ezer kilométeres dugót okoztak, megbénították a holland főváros közlekedését. A közvélemény mégis támogatta a tüntető termelőket. Több tartományban vissza is vonták az intézkedéseket, de október 16-én ismét blokád alá vonták a városokat a termelők, mert a kormány nem változtatott az álláspontján. A tüntetések nem állnak le, mert a holland gazdaság legfontosabb ágának működését veszélyezteti egy szűk gazdasági érdekcsoport.

Németországban a szövetségi kormány agrárcsomagjával szemben először a csendes, Zöld Kereszt mozgalom indult el, majd néhány hét múlva már ott is utcára vonultak a traktorok, több ezer termelő zárta le a városokat. Ezt az váltotta ki, hogy Julia Klöckner (CDU), a német agrárminiszter bejelentette, hogy masszív korlátozásokat vezetnek be a mezőgazdaságban és számos, nehezen vagy sehogy nem pótolható növényvédőszert kivonnak. A német csomag része a rovarok védelme, a környezetvédelem és az újabb állatjóléti intézkedések, szintén az ökolobbi által félrevezetett szavazók igényeit szem előtt tartva.

A környezetvédelmi követelmények elsősorban a növényvédő szerek kivonásában jelentkeznek. A neonikotinoidok kivonásával megkezdték a német repcenemesítés felszámolását. A korábbi sikernövényt hatékony magcsávázás nélkül még gyakori permetezéssel is nehéz, néhol lehetetlen megvédeni a rovaroktól. A repce vetésterülete ezért csökkenni kezdett, vele együtt a termelők jövedelme is, de ez a negatív folyamat az EU piacot befolyásoló nemzetközi kereskedelmi monopóliumokat kevéssé érdekli, mert korlátlanul importálják a növényi olajokat, köztük az indonéz őserdők felégetésével termelt pálmaolajat. A környezetvédelmi miniszter, Svenja Schulze (SPD) szerint ezektől az intézkedésektől majd több lesz a hasznos rovar, Julia Klöckner szerint pedig 75 százalékkal kevesebb peszticid fog fogyni.

Az agrárminiszternek valószínűleg a leghalványabb fogalma sincs arról, hogy a hasznos rovarok élőhelyeit legjobban a talajbolygatás nélkül, takarónövényekkel és évelő kultúrákkal termelők tudják biztosítani. Ők viszont a glifozát betiltásával rákényszerülnek az évelő gyomok ellen a középkori színvonalat tükröző, fizikai gyomkontrollra, a szántással és kultivátorozásokkal jelentős eróziós és környezeti károkat okozva.

Egy ilyen lépés csak a fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országoknak jelent gazdasági előnyt, akik a notill technológiával már jelenleg is olcsóbban és hatékonyabban termelnek az EU ekefetisiszta agrárskanzenéhez képest. Ezek például a MERCOSUR országok, ahonnan az EU állattartásban már jelenleg is nélkülözhetetlen szója érkezik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

A növényvédő szerek betiltása több milliárd eurós versenyhátrány jelentenek a német termelőknek. Az importált termékekre természetesen semmiféle tiltás nem vonatkozik az agrárcsomagban.

Nem csak a német vagy a holland zöld pártok, de a cseh agrárminisztérium is ésszerűtlen érvekkel igyekszik megfelelni a városi szavazóknak. Több mint 3000 termelőt, egy millió hektáron érinti az új szabályzás, amely szerint csak 30 hektár összefüggő területen engedélyeznék egy azonos növény termesztését, a táblák között 22 méteres sávot kellene érintetlenül hagyni. Ez elméletben környezetvédelmi célokat szolgálna, de a termelőt természetesen senki nem kompenzálja a termelésből kiesett terület vesztesége miatt.

Az osztrák politikusok szintén élen akarnak járni a mezőgazdasághoz nem értő szavazókat, rémhírekkel félrevezető zöld lobbinak megfelelésben: 2021-től az ország teljes területén be akarják tiltani a glifozátot. Mielőtt valaki biogazdálkodó paradicsomot képzelne az osztrák szántókra, az alábbi képek már szokásos látványok a burgenlandi határban a biomozgalom terjedésével – olyan mértékű gyomtengerekbe fulladt szójákkal és kukoricákkal találkozik újabban a látogató, amelyek hozama az önköltség töredékét sem biztosítja a termelőnek, miközben elindult a korábban csak Magyarországon ismert, évelő gyomfajok térhódítása a régióban.

Az európai szabályzás tehát egyre elfogadhatatlanabb mértékű bürokráciával és termelési előírásokkal szorítja sarokba a saját termelőit, miközben korlátozások nélkül importálja az EU-ban már rég kivont szerekkel, rabszolgamunkával és jelentős környezetkárosítással, jóval olcsóbban megtermelt dél-amerikai, kanadai vagy ázsiai termékeket.

2005 és 2015 között 4 millió gazdát vesztett el az EU.

Naponta átlagosan ezer paraszt adja fel az EU-ban, fejezi be a termelést a megélhetési bizonytalanság és a más foglalkozásokhoz képest kedvezőtlenebb jövedelmi és munkaviszonyok miatt. Ennyivel kevesebb ember termeli meg a napi élelmiszert, miközben az EU korlátlanul importálja azokat a termékeket, amelyeket az európai termelők már nem tudnak előállítani az egyre értelmetlenebb szabályzások miatt.

Kérdés, hogy meddig lehet még rombolni az EU mezőgazdaságát és vidéki társadalmát az ellátás veszélyeztetése nélkül.