Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hizlaljuk és bújtatjuk a budapesti patkányokat az ételmaradék csatornába öntésével

2020.06.08

 

Budapesten nem várható, hogy az amerikai nagyvárosokhoz hasonlóan agresszívvá váljanak a patkányok. A város kiváló élőhely számukra, rengeteg menedéket és bőséges élelmet találnak. Utóbbi ellen a lakosság is sokat tehet: például ételmaradékot ne húzzunk le a vécén.

A koronavírus-járvány következményeként az Egyesült Államok több nagyvárosában is új problémaként jelentkezett a patkányok növekvő aktivitása. A vendéglátóhelyek bezártak vagy házhoz szállításra tértek át, a lakosság is takarékosabban bánik az élelmiszerekkel, vagyis jelentősen lecsökkent a hulladék mennyisége, így a patkányok éhkoppra jutottak. A következményeket innentől kezdve nem kell hosszasan ecsetelni. A rágcsálók bátrabbá és agresszívabbá váltak, egyre többen húzódnak a városok környékéről is a belsőbb részekbe, közelebb merészkednek az emberekhez, a gyakori észleléseket pedig a lakosság invázióként éli meg. Sőt, az éhezés miatt a patkányok körében megnőtt a kannibalizmus is.

 

Az elmúlt hónapokban a populáció szokásos évszakos változását észlelték a szakemberek, de érdemi kiugrások nélkül.

Néhány tízezer patkány él Budapesten

Hazai településeken a házi és a vándorpatkány egyedeivel találkozhatunk. Gyakorlatilag mindenhol megélnek, ahol elegendő táplálékot és védett zugot találnak maguknak, a hulladéklerakóktól kezdve a csatornán, pincéken át a jól gondozott kertekig. Rendkívül szaporák, egy nőstény átlag kéthavonta 6–8 kölyöknek ad életet, amelyek két hónap alatt már ivaréretté válnak, számuk tehát exponenciálisan növekszik.

 

Utóbbi az utódnemzéssel áll összefüggésben, amikor egy-egy új generáció megkezdi önálló életét, a populáció adott területen időszakosan túlszaporodik. „Zsúfoltság”, élelemhiány lép fel, a rágcsálók új életteret keresve maguknak naponta 6–8 kilométert is megtehetnek. Jellemzően ilyenkor találkozhatunk velük akár lakásokban is, ahova a kíváncsiság hajtja őket: felderítést végeznek, vajon alkalmas-e a hely megtelepedésre, de nem kell aggódni, nem fognak velünk önszántukból összeköltözni.

 

A másik jókora probléma az általuk terjesztett betegségek nagy száma: amihez a patkányok hozzáérnek, belekóstolnak, ürülékükkel bepiszkítják, máris fertőzhet. Nagyjából 20–30 különböző kórokozót adhatnak át az embernek, a legjelentősebbek a leptospirózis (iszapláz), fonálférgek, kiütéses tífusz, patkányharapási láz, brucellózis és a szalmonella. Attól viszont nemigen kell tartanunk, hogy egy patkány ránk támad, ezt csakis végső helyzetben teszi, ha sarokba szorítjuk.

Mi magunk etetjük és bújtatjuk őket

Visszatérve szűkebben vett témánkhoz, a folyamatos, szervezett beavatkozás elengedhetetlen, a város rendkívül ideális környezetet teremt a rágcsálóknak. Budapesti sajátosság, hogy az elmúlt évtizedekben a közüzemi díjak emelkedése okán jelentősen lecsökkent a vízhasználat, ezzel pedig a csatornahálózat kihasználtsága is. Ha pedig a csatornákat nem tölti meg a víz, az remek élőhelyet jelent a patkányok számára, ahova ráadásul a táplálék is helybe érkezik.

A konyhamalacokkal vagy a vécébe öntött ételmaradékokkal terített asztalt biztosítunk a csatornában meghúzódó rágcsálóknak

– jegyzi meg Takács Zoltán.

A patkánymentesítést jobb szakemberekre bízni, de számos megelőző tevékenységgel mi magunk is csökkenthetjük a patkányok számára kedvező élőhelyek kialakulását. Elsősorban az élelmiszer-hulladékra kellene jobban odafigyelni, de ugyanígy fontos a szeméttárolók rendben tartása, a kukák, konténerek folyamatos lefedése, és persze a közterületek tisztaságának megóvása is.

A teljes cikket a 24.hu oldalon találják:

24.hu/tudomany/2020/06/06/koronavirus-patkany-irtas-budapest/