A Föld biológiai rendszere közvetlen veszélyben van, és lassan kezdődik a következő tömeges kipusztulási hullám – írják kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában. Helyi fajpopulációk egészben pusztultak el az elmúlt évtizedekben. A cikket jegyző kutatók 27 500 szárazföldi gerinces fajról begyűjtött adatot elemeztek.
HIRDETÉS
Korábbi tanulmányok arra mutattak rá, hogy a fajok kihalása sokkal gyorsabban megy végbe, mint bármikor az elmúlt évmilliók során, a biológiai sokszínűség rohamléptekben csökken. A tanulmány szerzői szerint ennek a negatív biológiai átalakulásnak nyilvánvalóan nagyon súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi következményei lesznek. „Az emberiség végül súlyos árat fizet azért, amiért megtizedeli az egyetlen élővilágot, amit a világegyetemben ismerünk” – szól az intés.
Nem lehetnek illúzióink a következő évtizedeket illetően: minden jel arra utal, hogy még erőteljesebben pusztítani fogjuk a biológiai sokszínűséget. A tudósok az állatfajok kihalására általános magyarázatokat adnak: az ember pusztítja az élőhelyüket, túlvadássza őket, jelentősen változik a földi klíma.
„Az emberi civilizáció működése nagyban függ az élővilág szolgáltatásaitól, amiben a növények beporzása, az élhető klíma biztosítása, az élelmiszer-ellátás fenntartása, a tiszta levegő és tiszta víz egyaránt benne van” – idézte a The Guardian a tanulmány egyik szerzőjét, a Stanford Egyetemen dolgozó Paul Ehrlichet, aki 1968-as, igen vitatott művével (A népesedési bomba) szerzett hírnevet. Ugyanő mint a már említett tanulmány egyik szerzője úgy véli: sokkal előrehaladottabb a jelenlegi, szám szerint hatodik kihalási hullám, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
Számos tengeriemlős-fajnak írmagja sem maradt
Több mint kétmillió éve egy eddig nem ismert kipusztulási hullámmal kihalt a világtengerekben élő nagy méretű állatok nagy része: elsősorban emlősök pusztultak ki, faji sokszínűségük 55 százalékkal csökkent. A Zürichi Egyetem közlése szerint a bálnák, cápák, tengeri madarak és tengeri teknősök egyharmada eltűnt: a korábban létező tengeriteknős-fajok 43 százaléka veszett oda, a tengeri madarak 35 százaléka, a cápák 9 százaléka. A Zürichi Egyetem kutatói az 5,3–2,6 millió évvel ezelőtti pliocén földtörténeti korban és a 2,6 millió–9700 évvel ezelőtti pleisztocén korban élt nagy tengeri állatok fosszíliáit kutatták. Így fedezték fel, hogy a tengeri állatok egyharmada eltűnt 2-3 millió éve. Az ezt követő időszakban létrejött sok új faj, például a jegesmedve, a viharmadarak Oceanodroma neme és a pingvinfélék Megadyptes neme. A faji sokszínűségnek a tömeges kihalás előtti mértékét azonban így sem sikerült elérni.
Tizenöt év alatt 30 százalékkal csökkent az orangutánok száma a kelet-malajziai Sabah állam olajpálma-ültetvényein megmaradt erdőfoltok területén – figyelmeztetett a Természetvédelmi Világalap.
Az eredmények, amelyek a WWF szerint az emberszabású majmokra vonatkozóan végzett eddigi legintenzívebb vizsgálatból származnak, azt mutatták, hogy a Borneó szigetén elterülő maláj állam Kulamba és Tabin nevű vadvédelmi területein 30 százalékkal, illetve 15 százalékkal csökkent az orangutánok száma 2002 és 2017 között.
A WWF mutatói szerint legkevesebb 650 orangután pusztult el a Sabah keleti részén fekvő síkságok védett területein az érintett időszakban. Az államban élő orangutánok teljes populációja azonban stabil maradt, nagyjából 11 ezer egyedet számlálva.
A világalap közleménye szerint a nagy kiterjedésű erdőterületeken az orangutánok populációja stabilizálódott, ám az olajpálma-ültetvényeket tarkító erdőfoltokon csökkent az állatok száma. Az orangutánok az ültetvényeken megmaradt kis erdőterületeken keresztül jutnak el egyik nagyobb erdőből a másikba, vagyis ezek az erdőfoltok kulcsfontosságú szerepet játszanak a túlélésükben, különösen Sabah keleti síkságain.
Az orangutánok Borneó őserdőiben és a teljes területével Indonéziában található Szumátra szigetén őshonosak. Malajzia a világ második legnagyobb pálmaolaj-termelője – Indonézia után – és Sabahban folyik a legnagyobb termelés. Az olajpálma-termesztés hatalmas környezetterheléssel jár: Malajziában évről évre újabb erdőterületeket tisztítanak meg az ültetvények számára.
Forrás: flickr/a_rabin
Forrás: International Animal Rescue 
Forrás: Wikimedia Commons/T. R. Shankar Raman
Forrás: Heribertus Suciadi/International Animal Rescue/Greenpeace