Kémiai vagy biológiai szúnyoggyérítési módszerek – melyik jobb?

A járványos megbetegedések megjelenésének elkerülésére a leghatékonyabb módszer a kórokozókat terjesztő szúnyogok irtása, állományának gyérítése.

A szúnyogirtásnak alapvetően két módja van: a kémiai és a biológiai.

A kémiai irtás jellemzően úgy néz ki, amit itthon is jól ismerünk: repülőgépről a levegőbe permeteznek rovartirtó vegyszert. Több uniós országban már betiltásra került a légi permetezéssel végzett kémiai rovarirtás, a kifejlett szúnyogegyedek légi kémiai módszerrel történő gyérítése pedig csak közegészségügyileg jelentős események során engedélyezett.

A biológiai gyérítéssel egy baktériummal fertőzik meg a szúnyoglárvákat, és a baktériumok által termelt toxinokkal pusztítják el a szúnyoglárvákat szelektíven. A baktérium a lárva bélrendszerében hat: elpusztul tőle, mielőtt még kifejlett szúnyogként kirepülhetne. Ez a módszer a többi vízi élőlényre nincs hatással, és értelemszerűen a szárazföldi rovarokat sem befolyásolja, mivel a hatóanyagot a vízbe juttatják. A módszer nem újkeletű, Németországban például már a 70-es évek óta alkalmazzák.

A Magyar Parazitológusok Társasága Elnöksége már 1991-ben megjelent állásfoglalásában felhívta a figyelmet, hogy a hatékony szúnyogirtás érdekében a lárvákat kell elpusztítani és nem a kifejlett egyedeket. Ezzel szemben Magyarországon a biológiai gyérítés sosem kapott domináns szerepet, a jelenlegi szúnyogirtási gyakorlatnak csupán a 2%-át fedi le, 98%-a pedig még mindig légi és földi permetezéssel végzett kémiai imágó irtás, mely a kifejlett, ivarérett egyedeket célozza meg.

Szakértők szerint a Magyarországon alkalmazott, többnyire légi permetezéssel végzett gyérítés jelenlegi kémiai gyakorlata alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére és rendkívül súlyos ökológiai hatásai vannak, szemben a nyugati országokban alkalmazott szelektív biológiai lárvagyérítéssel.

Veszélyesek lehetnek a kémiai szúnyogirtásnál használt vegyszerek?

2018-ban a kémiai gyérítés során felhasznált szerek a Coratrin, Aqua K-Othrin valamint a Mosquitox 1 ULV Forte szúnyogirtók voltak, melyek egyik hatóanyaga a rovarok idegrendszerére ható deltamethrin nevű szintetikus vegyület. Kutatások már korábban kimutatták, hogy a deltamethrin károsíthatja a hormonrendszert, és egereken végzett kísérletek szerint hozzájárul a figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) kialakulásához.

Az Ökotárs Alapítvány által működtetett kockazatos.hu honlapon megfelelő tudományos hivatkozásokkal a következőt olvashatjuk: „A deltamethrin szervezetbe kerülhet bőrön át, belégzéssel, illetve lenyelés útján. Leginkább köztéri rovarirtás során lélegezhetjük be. Felszívódása a bőrön keresztül csekély (1,5% alatt), és belégzés útján sem jelentős; azonban a por formátum, illetve a zárt terekben való kijuttatás ez utóbbi expozíciós útvonal jelentőségét növeli. Mivel a deltamethrin a béltraktusból szívódik fel legnagyobb arányban, a szennyezett élelmiszer útján történő felvétel bír jelentőséggel.” Vitatható tehát az az érvelés, mely szerint a lakott területek felett levegőbe porlasztott deltametrin nem juthat az emberi szervezetbe.

Mi a baj a kémiai szúnyogirtással?

„Az irtás idején kifejlett szúnyogokat a kémiai gyérítés során használt méreg elpusztítja, de a tojásokra, lárvákra hatástalan, néhány nap múlva ugyanolyan tömegben jelennek meg az újabb és újabb generációk” – emeli ki Kemenesi Gábor, virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársa a 24.hu-nak adott interjúban.

Az is probléma, hogy a beavatkozásokat sokszor túl későn végzik el, és sokszor az irtás alá vont területet sem lehet pontosan belőni, így az idegméreg kiszórása nem egyszer célt téveszt. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy minden száz megölt rovar közül kevesebb mint egy a csípőszúnyog – az idegmérgek válogatás nélkül károsítják, irtják azokat a rovarokat, melyeket a permetcsepp elér, akár repülő, akár fűszálakon pihenő rovarokról beszélünk.

Egy rossz időzítéssel elpusztíthatják például a repülő méheket és más beporzó rovarokat is, melyek elengedhetetlenek az élelmiszernövényeink szempontjából. De olyan rovarok is a szúnyogirtás áldozatává válnak, melyek táplálékforrásként szolgálnak például a fecskék és más gerinces állatok számára. A Magyar Madártani Egyesület szerint a kémiai szúnyoggyérítés a fecskék drasztikus állománycsökkenéséhez is hozzájárul.

A deltamethrin kifejezetten mérgező a vízi élőlényekre – így halpusztulásokat is kötöttek a használatához –, a vízi ökológiai rendszerekre, és az idegmérget tartalmazó szerek hosszú távú alkalmazása rezisztencia kialakulásához vezethet.

Hogyan tudnánk hatékonyan és ökotudatosan védekezni a szúnyogok ellen?

Magyar Tudományos Akadémia megoldásként az egész jelenlegi rendszer átalakítását javasolja. Ehhez egy integrált szúnyoggyérítési stratégia azonnali bevezetése szükséges, mely a lakossági figyelemfelhívástól a lárvagyérítés bevezetésén át az országos monitorozó tevékenység végzéséig egy többlépcsős folyamatot fedne le. Megoldásként javasolja többek között:

  • A gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltamethrin használatának jelentős mértékű csökkentését, mivel a szigorúan specifikus, szúnyoglárvát irtó, a Bacillus thuringiensis israelensis használatával (biológiai módszer – szerk. megj.) sokkal célirányosabb védekezés érhető el, egyúttal a nem célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű.
  • Európa más országaiban már alkalmazott módszerek tapasztalatai alapján a biológiai gyérítés előtérbe helyezését, a rendszeres élőhely-térképezést, a lakosság tájékoztatását és aktív bevonását a védekezésbe a háztáji, illetve magánterületi tenyészőhelyek megszüntetése érdekében.

A kémiai gyérítésben érdekeltek viszont nem igazán vevők arra, hogy az élővilág számára sokkal biztonságosabb biológiai módszerre váltsanak, pedig, ahogy a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének (MaKOSZ) közleménye is fogalmaz hazánkban is szükséges lenne a szelektív, csak szúnyoglárvákra ható Bti-toxin, vagy az IGR fejlődésgátló alapú biológiai szúnyoglárva gyérítés széleskörű bevezetésének előkészítése, valamint gyakorlatba ültetése.

www.greenpeace.org/hungary/blog/5393/szunyogirtas-miert-hasznalunk-meg-mindig-egy-alkalmatlan-kornyezetkarosito-modszert/