Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Indul a szállodaépítési láz – Kiderült, hogy úsznák meg Tihanyban a beépítési korlátozást

2019.03.01

 

"a Balaton vízgyűjtő területén az atlantikus éghajlati hatás mellett jelentős szubmediterrán és kontinentális hatások is jelentkeztek, és ezeknek az éghajlati effektusok nyomán rendkívül kiszámíthatatlan mintázatú csapadékeloszlás és vízszintváltozás alakult ki. Ezt bizonyították az izotóp-geokémiai vizsgálatok is, amelyek nyomán kilenc csapadékosabb és hét szárazabb időszakot lehetett elkülöníteni az elmúlt 20 ezer év során. Így a Balaton jelenlegi és jövőbeli életében is a folyamatos, szeszélyes éghajlati és vízbevételi változásokra, azaz mind a víz tárolására, mind a vízszint aktív szabályozására kell felkészülnünk, ha azt akarjuk, hogy ezt a 20 ezer éve fejlődésnek indult csodálatos tavat még az unokáink, majd azok unokái is láthassák".www.termeszetvilaga.hu/otka/2014/sum.html

Kommentem:

Azaz kiszáradhat a tó, több tavacskára eshet szét a vízfelület egy száraz periódus esetén. A Balatonban nincsenek források, csak gázfeltörések vannak. Földtani törésvonalon fekszik, az európai és afrikai lemez találkozásánál. A két lemez megcsúszása akár a tó teljes eltűnését is okozhatja, szélsőséges esetben.

 

 


Magyarországon még soha nem volt olyan meleg februárban, mint ma

Három melegrekord is megdőlt a meteorológiai tél utolsó napján.

Sárváron az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései alapján 23,5 Celsius-fok volt ma, ennél melegebbet hazánkban még egy egyetlen februári napon sem regisztráltak. A korábbi rekord 22,9 fok volt (1998. február 12., Rábagyarmat).

A fentiből következik, hogy a mostani 23,5 fok egyben napi melegrekord is. Emellett megdőlt a budapesti csúcs is, Újpesten ugyanis 20,3 fokot mértek, márpedig - a hivatalos meteorológiai mérések kezdete óta - még soha ilyen meleg nem volt a fővárosban február 28-án. nepszava.hu/3027340_magyarorszagon-meg-soha-nem-volt-olyan-meleg-februarban-mint-ma

 

 

BelföldGazdaságKülföldReflektorVéleményFotógaléria

 

Üdülőövezetből vegyes felhasználású területté soroltatná át a Garancsi-Hernádi-Csányi trió cége a tihanyi kastélyszálló környékét annak érdekében, hogy beépítési korlátozások ne akadályozhassák a 4,2 milliárd forintos beruházásukat – írja a napi.hu.

A portál felidézi: 2019. második negyedévétől legalább tíz nagyobb szállodai beruházás kivitelezése kezdődhet meg mintegy 22-23 milliárd forint értékben. Az építkezésekhez szükséges források előteremtésében kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, 300 milliárd forint keretösszegű Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program, amely vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki a szállodatulajdonosoknak. 

A Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésével kapcsolatban a portál kiemeli: a beruházásra 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft., amely az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös érdekeltsége. A Szállodaszövetség projektlistájának adatai szerint a tihanyi kastélyszálló felújítása, bővítése összesen 4,2 milliárd forintot emészthet fel.

Mint írják, egy vízpart-rehabilitációs terv módosítását megalapozó tanulmányban – amit 2018. áprilisában készített el a Völgyzugoly Műhely Kft. a CD Service Kft. (a cégben Garancsi István az ügyvezető) megbízásából – szerepel az a megállapítás, hogy üdülőterületből vegyes területi övezetbe soroltatnák át az ingatlant, üdülőházas területen ugyanis csak korlátozva lehetne építkezni.

Pályázati források és támogatások nélkül a területen gazdaságos módon szállodai projekt, amire a hatályos építésügyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak üdülőterületen, nem valósítható meg a Balaton szezonalitásából, a környékbeli árakból és versenyhelyzetből adódóan. Ugyanakkor a közel 5,6 hektáros terület évek óta hasznosítatlan, és mind a községnek, mind az egész félszigetnek jót tenne, ha itt egy fejlesztés megvalósulhatna és a terület élettel telne meg” – indokolja a tanulmány, hogy miért kellene törölni az üdülőövezeti besorolást.

Egyébként Tihany egész területe világörökség várományos terület övezetébe tartozik, és az Európa Tanács a védett természeti területek Európa diplomáját adományozta a félszigetnek 2003-ban. A tervezett módosítások ennek ellenére már megjárták a kormány és a közigazgatás szinte valamennyi szintjét. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára például 2017. áprilisában támogatta a területfelhasználás módosítását a tanulmány szerint, de a Földművelésügyi Minisztérium, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Fejér megyei kormányhivatal és a tihanyi önkormányzat is figyelemmel kísérte a beruházást. Mivel a Miniszterelnökség alá tartozó MTÜ végül 2,9 milliárd forint közpénzzel támogatta a nagyszabású építkezést, így már nincs akadálya, hogy meginduljanak a munkagépek Tihanyban is.

Bujdosó Judit, tihanyi főépítész a napi.hu kérdésére azt közölte: a terület jelenlegi besorolása üdülőházas üdülőterület övezete, nem is tervezik a módosítást, és nem is látott semmilyen szálloda építésére vonatkozó tervet.