Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jóléti nemzetállam

2019.04.25

 

Jóléti neJóléti nemzetállam

  •  
  •  
  •  

A baloldali publicista szerint az amerikai baloldal és az európai szociáldemokraták csak a nemzetállami gondolat felkarolásával nyerhetik vissza híveiket. A jóléti állam megerősítéséhez ugyanis elengedhetetlen a képzetlen gazdasági bevándorlók számának jelentős csökkentése és a globális nagyvállalatok megregulázása.

„Amíg a nagyvállalatok szabadon vándorolhatnak alacsonyabb adókat és olcsóbb munkaerőt keresve, amíg az Egyesült Államok milliószámra engedi be a képzetlen bevándorlókat, addig a liberálisok nem lesznek képesek jóléletben élő és egyenlő társadalmat létrehozni” – foglalja össze a New York Timesban John B. Judis veterán baloldali publicista október elején megjelent A nacionalista újjáéledés: kereskedelem, bevándorlás és a globalizáció elleni lázadás című könyvének legfontosabb gondolatát.

Korábban hübrisznek számított a nemzetállami gondolat, a jobboldali populizmus megerősödése óta azonban egyre több baloldali szerző karolja felDani Rodrik harvardi közgazdász a demokratikus kormányzás elengedhetetlen feltételének tartja az erős nemzetállamot, csakúgy, mint a neves történész, Mark Mazover. Még Francis Fukuyama is azt reméli, hogy a baloldali patriotizmus segítségével legyőzhető a bevándorlásellenes jobboldali nacionalizmus. Hasonló szellemben érvelt Larry Summers és számos más közgazdász, mondván, hogy a populista jobboldal megfékezéséhez meg kell regulázni a neoliberális szabadpiacot és meg kell erősíteni a jóléti nemzetállamot.

A fenti szerzőkhöz hasonlóan Judis is elutasítja a jobboldali nacionalizmust, amelyet kirekesztőnek tart. Úgy véli, hogy az egyebek között Trump elnök által képviselt nacionalizmus megbélyegzi a kisebbségeket, erősíti az előítéleteket és indulatokat szül. A nemzetállami érdek harcias hangoztatásához pedig gyakran egyáltalán nem társul a nemzet érdekét szolgáló politika – véli Judis. Példaként a Trump elnök által indított kereskedelmi háborút említi, mondván, hogy az elsősorban az amerikai nagyvállalatok érdekeit szolgálja, és nem az egyszerű dolgozókét. Úgy látja, hogy a kereskedelmi háború és az Oroszország illetve Irán elleni szankciók gyengítik Amerikát, hiszen a büntetni kívánt államok új szövetségesek után néznek, ami Amerika riválisait erősítheti. Judis mindazonáltal fontosnak tartja, hogy Amerika lemondjon a globális rendőr szerepéről, és végleg felhagyjon a demokrácia exportjának kudarcos kísérletével.

Judis elismeri, hogy Kína kijátszotta a szabad kereskedelem szabályait, és alapvetően helyesnek tartja Trump elnök törekvését, hogy a fejlődő országokba kiszervezett termelést hazacsábítsa. Sőt, Trump elnök némely bevándorlásellenes döntését is helyénvalónak ítéli. Bár a migránsokkal kapcsolatos trumpi retorikát elutasítja, és elfogadhatatlannak tartja a már letelepült illegális bevándorlókkal szembeni fellépést, Judis szükségesnek tartja a képzetlen bevándorlók számának korlátozását. A képzetlen munkaerő tömeges érkezése éppúgy leszorítja a béreket és növeli az egyenlőtlenséget, mint a tőke és a termelés áttelepülése az olcsóbb munkaerőt kínáló szegény országokba.

Cikke végén Judis az európai szociáldemokratáknak is azt ajánlja, hogy karolják fel a nacionalizmus gondolatát, hiszen a globális kapitalizmus további erőltetésével aligha kerülhetnek ki a gödörből.

www.metazin.hu/index.php/item/3641-joleti-nemzetallam